Egykori Mol-elnök az MVM élén

Szerdán Zsuga János váltotta Csiba Pétert az MVM Magyar Villamos Művek vezérigazgatói posztján - derül ki az állami energiaholding közleményéből. Az elnöki pozíciót megőrző Csiba Péter mostantól a csoport képviseletére és nemzetközi tevékenységére összpontosít. Az eddig termelési és műszaki vezérigazgató-helyettesként tevékenykedő Zsuga János dolga egyre bővülő tevékenységi körük felügyelete és a hatékonyságjavítás.

Az MVM vezérigazgatói széke mindig is a politika gazdasági háttérharcai középpontjában állt. A 2010-es választások után a Simicska-közeli Baji Csabát nevezték ki a posztra, aki egy évre rá az elnöki titulust is átvette a vele együtt kinevezett Faragó Csabától. 2015-ben, Simicska helyzete megrendülésével a francia GDF Sueztől leigazolt Csiba Péter lett az elnök-vezérigazgató. Irányítása alatt az MVM kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, egyszersmind a hatalom igényeit is híven szolgálta például egy félmilliárdos CÖF-ös adománnyal. Sőt: oly erővel verték vissza Lázár János támadásait, hogy mára a kancelláriaminiszter által felépített közműrendszer is az MVM-et felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került. Mindemellett az elmúlt két év során sorozatosan jutottak el hozzánk olyan hírek, hogy "inog Csiba Péter a széke". Ennek okaként üzletvezetési általánosságokon túl annyi konkrétumot hallottunk, hogy egyes kormánytagok szerint az MVM Brüsszelben a Lázárhoz tartozó paksi bővítés ellen lobbizott volna. Egy hasonló felvetést az MVM tavaly élesen visszautasított.

A 47 éves Zsuga János 1994 és 2016 között Mol-kötelékben dolgozott. Így kinevezése erősíti a negyedrészt állami Mol és a nálánál jóval sikertelenebb MVM közeledéséről szóló, évek óta fel-felröppenő pletykákat. Így Zsugát Csányi Sándor Mol-alelnökhöz is közel sorolják, bár nincs ez másként Csiba Péterrel sem. Zsuga János a 2006-os és 2009-es orosz-ukrán gázstopok idején a hazai ellátás fő biztosítójaként tűnt fel akkori kormánytagok oldalán. 2015-ben a Mol gázvezeték cégének elnökeként már feltűnt az állami MVM áramvezeték cégében, a Mavirban is. Onnan járta végig - némileg gyorsítva - a ranglétrát. Zsuga János, akinek állandó lakcíme - több más ismert hazai üzletember mellett - az offshore-központként ismert svájci Appenzellben található, négydanos mesterként a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnökségi tagja.

2017.10.11 21:11

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19