Olcsóbb lakáshiteleket hoz a bankok versenye

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:22
Fotók: Népszava
Fotó: /

Valamennyi jelentős hazai bank kínál már úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket (MFL), a takarékszövetkezeteket is beszámítva összesen 52 pénzintézet pályázott önkéntesen és eredményesen a cím elnyerésére.

Ezek a bankok folyósították tavaly a teljes lakossági hitelállomány 80 százalékát. A minősítést végző Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke Windisch László tegnapi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy nem a bankoknak, hanem azok egyes jelzálog alapú lakáshitel-termékeinek adományozták a címet. Az elsődleges cél az volt, hogy az eddigi piaci átlagnál alacsonyabb kamatú és költségű lakáshiteleket kínáljanak a bankok. Éppen ezért az alelnök azt ajánlotta, hogy ha valaki lakáshitelt kíván felvenni, akkor először ne a bankokat keresse fel, hanem az MNB honlapján tájékozódjon, hogy az igényeinek melyik ajánlat felel meg a legjobban.

A tapasztalatok szerint az egyes bankoknál ma még a változó kamatozású ajánlatok kedvezőbbek, mint a fix kamatozásúak. Az ügyfelek ezért szívesen választanak ilyeneket, de arról gyakran megfeledkeznek, hogy a jelenlegi, kétségtelen alacsony kamatok annak köszönhetőek, hogy a jegybanki alapkamat tartósan 0,9 százalékon áll, és a hitelkamatok is ehhez alkalmazkodnak, ám bizonyos, hogy az idők során emelkedni fognak. Azonban a lakáshitelek hosszú futamidejűek, jellemzően 3, 5, 10, 15 illetve 30 esztendősek, és ezen periódusokon belül fix kamatozásúak, és a jegybanki vezető úgy véli, hogy előbb-utóbb ez a kötöttség kifizetődő lesz. Már csak azért is, mert az ebben a konstrukcióban a különböző járulékos költségeket kötelező alacsonyan tartani, illetve költségmentesen nyújtani. Az MNB abban reménykedik, hogy a MFL fokozza a bankok közötti versenyt, ami az árazás, a jelenlegi 3-6 százalékos kamatok további mérsékléséhez vezethet.

Szerző
2017.10.12 07:22

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19