Demokratikus plakátháború Ausztriában

Publikálás dátuma
2017.10.12 16:58
Fotók: a szerző/Bánovics Attila
Fotó: /

Vasárnap rendezik meg az osztrák parlamenti választást. Az elektor.hu portálja ennek kapcsán azt vizsgálta, mennyire teljesülnek a demokrácia alapfeltételei. A szerző szerint ha demokrácia van az országban, akkor sok plakát van az utcákon, hogy a választók tájékozódhassanak, a nagy pártok egyenként nagyobb felületen hirdetik magukat, mint a kisebbek, hiszen előbbieknek több a pénzük tagdíjból, állami támogatásból, illetve a nagy pártok egymáshoz viszonyítva többé-kevésbé ugyanakkora felületen hirdetnek, hiszen ezt törvények garantálják számukra.

A szerző Oberpullendorfot, azaz Felsőpulyát választotta vizsgálódása helyszínéül. 3,4 kilométer során 40 kampányplakátot számolt, átlagosan 85 méterenként volt egy poszter. „A plakátok a legforgalmasabb utak mentén és a kereszteződésekben tömörültek. Az első feltétel tehát teljesült, az oberpullendorfiak bőven láthatják a jelölteket és a pártok legfontosabb üzeneteit.” – írta a szerző.

Az egyes pártok ennyi és ekkora plakátokat helyeztek el: szociáldemokrata SPÖ: 19 db: 3 szimpla óriás, 16 kicsi, Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 10 db: 2 szimpla óriás, 8 kicsi, FLÖ: 6 db: mind kicsi, Zöldek: 3db: 1 szimpla óriás, 2 kicsi, Osztrák Néppárt (ÖVP): 2 db: mindkettő dupla óriás. „A számok alapján a kisebbik kormánypárt, az SPÖ dominál, azonban az ellenzéki FPÖ plakátjai sokkal látványosabb helyeken vannak, olyannyira, hogy az volt az első benyomásom, nekik van a legtöbb. Meglepő, hogy Ausztria legnagyobb pártjának, a kormányzó ÖVP-nek van a legkevesebb plakátja, igaz, az a kettő óriás és dupla méretű (az egyik egy forgalmas körfogalomban, nem lehet nem észrevenni). A kivitel is más: az ÖVP elnöke, Sebastian Kurz drága zakóban, telefonnal a kezében ül egy autó anyósülésén.”

Mivel Ausztriában arányos a választási rendszer, számolhatjuk kormánypártok – ellenzék összevetésben is a plakátokat:
Kormánypártok: 21 db: 5 óriás (3 szimpla, 2 dupla), 16 kicsi
Ellenzéki pártok: 19 db: 3 óriás (mind szimpla), 16 kicsi

Csaknem egyenlők az oldalak. Ha a láthatóságot nézzük, akkor az ellenzéki FPÖ dominál. Ráadásul változatosak is a plakátjai: van pártelnökös, helyi jelöltes, valamint feliratos, erős üzenettel. A plakátok száma, mérete és láthatóság alapján Oberpullendorfban az SPÖ és az FPÖ kampányol a legerőteljesebben, ugyanakkor eltéveszthetetlenül jelen van az ÖVP, a Zöldek és az FLÖ is.

A szerző azt írja, ugyanezt a kísérletet elvégzi a jövő évi választások előtt néhány nappal Magyarországon is. Találomra választ egy kisvárost, ahol véletlenszerűen autózik, és dokumentálom, amit lát. „Valószínű, hogy az eredmény itthon más lesz, mint Ausztriában” – állapítja meg. Magyarországon az önkormányzatok, illetve a köztéri felületek tulajdonosai törvényesen megtilthatják a pártoknak, hogy plakátokat helyezzenek ki a kampány során.

A 2014-es kampányban a Fidesz, a kormány és az őt támogató CÖF csaknem pont annyival előzte meg az ellenzéki pártokat a plakátfelületeken, mint amennyivel több parlamenti mandátumot kapott a választás után. Ehhez köze van az aránytalan választási rendszernek is. Míg Ausztriában, ha összeadjuk a pártok szavazati, majd mandátum arányait, akkor a két eredmény egyenlő lesz, addig nálunk a Fidesz jóval kevesebb vokssal, mint az ellenzéki pártok több mint kétszer annyi képviselői helyet kapott. Így még ha egyenlő is lenne a plakátfelületek elosztása kormánypárt és ellenzék között, az is a Fidesznek kedvezne – írja az elektor.hu.

Szerző
2017.10.12 16:58

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/