A sajtó ismét közellenség

Publikálás dátuma
2017.10.13 07:35
Fotó: AFP/Bernd Von Jutrczenka
Fotó: /
Trump nem éppen amerikai elnökhöz méltó módon a televíziós csatornák sugárzási jogának elvételével fenyegetőzött az „álhírek terjesztése” miatt.

Zokon vette az amerikai elnök az NBC The Apprentice című műsorában elhangzottakat. Ebben azt állították, hogy tízszeresére akarta növelni az amerikai nukleáris arzenált. Az amerikai elnök szerint „hazugságról”, „merő fikcióról” van szó. Mint írta, a „hamis hírek terjesztése” az NBC és más hálózatok által, „az egész országnak rosszat tesznek”. Majd feltette a kérdést: „Mi az a pont, amikor már szóba kell hozni a műsorszórási jog megvonását?” A bejegyzést később törölte, majd ezzel egészítette ki: “A hamis híreket közlő média (a kudarcos New York Times, az NBC, az ABC, a CBS és a CNN) nem az én ellenségem, hanem az amerikai népé”.

Megjegyzése nyomán a tőzsdén esni kezdett a médiavállalatok részvényindexe: a Comcasté 0,7, a Twenty-Forst Centuy Foxé 2,5 százalékkal. Az Egyesült Államokban a sajtószabadságot az alkotmány védi. Ugyanakkor az elnök a hatóságok által kiosztott médiafrekvenciákról tett említést.

Az amerikai elnök azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Twitteren megírta véleményét. Amikor ugyanis Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel a Fehér Házban tárgyalt, ismét az „álhíreket terjesztő” média miatt dohogott. Ezúttal viszont már nem tett említést arról, hogy elvehetik a sugárzási jogot egyes televíziós csatornáktól. Trump annyit mondott, hogy a sajtó „rendkívüli módon őszintétlen”. „Undorítónak”nevezte, hogy „a médiumok azt állítanak, amit akarnak”. Állítása szerint sosem beszélt arról, hogy bővíteni kellene az Egyesült Államok nukleáris arzenálját. Csak azt követelte, hogy a meglévő nukleáris fegyverek „tökéletes állapotban” legyenek.

„A sajtó ellenség”
Az elnök nem először írt hasonlókat a Twitterre, de bejegyzéseit mindig heves kritika fogadta. Még februárban, az egyik első kirohanása után a CNN hosszas részletet játszott be Richard Nixon és külügyminisztere, Henry Kissinger 1972-ben lezajlott egyik telefonbeszélgetéséből, amelyben az elnök azt mondja Kissingernek: “a sajtó az ellenség, az elit az ellenség, a professzorok az ellenség”. Így nem meglepő, hogy sok szakértő párhuzamot vont Nixon és Trump sajtóhoz való viszonya között. Emlékeztettek rá, hogy 1974-ben a sajtó nagymértékben járult hozzá Nixon bukásához. A Watergate botrányról például a Washington Postban jelent meg az első hír és a lap cikkeinek is szerepe volt abban, hogy az elnök lemondani kényszerült. Nixonnal példálódzott Michael Beschloss történész is egy másik televíziós vitaműsorban, szintén Nixon azon mondatait idézte, amelyek szerint a sajtó az ellenség.

Megerősítette az elnök közlését Jim Mattis védelmi miniszter, aki szintén cáfolta az állítást. „Felelőtlennek” nevezte az ilyesfajta hírközlést. Amennyiben Washington bővítené atomarzenálját, azzal egy sor nemzetközi szerződést sértene meg.

Trump elnök még az év elején “A fősodorbeli média megbízhatóságának felmérése” címmel 30 kérdésből álló kérdőívet küldetett híveinek e-mailben, hogy véleményüket kérje a sajtóról. Ebben konkrétan rákérdezett egyes televíziók, köztük a CNN vagy a Fox tudósításaira, s arra, vajon melyik médium mennyire tisztességesen tudósít róla.

Támadta a nukleáris megállapodást
Trump a Fox Newsban szót ejtett a 2015-ben megkötött iráni nukleáris megállapodásról, amelyet „a legrosszabb egyezménynek” minősített. Szerinte „semmit sem kaptunk cserébe”. Úgy vélte, elődje, Barack Obama adminisztrációja „csak gyengeségből” fogadta el. „Majd meglátjuk, mi történik” – fűzte hozzá. Trumpnak a napokban kell értékelnie a megállapodást a kongresszus előtt.

Szerző
2017.10.13 07:35

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/