Holdudvar-gazdagítási részvényprogram

Publikálás dátuma
2017.10.13 07:04
AFP fotó
Fotó: /
Ha a lakosság kevéssé is, Orbán Viktor udvartartása még tovább gazdagodhat a Fidesz lakossági tőzsdeprogramjával.

Lakossági részvényvásárlási programot sürget a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal karöltve Matolcsy György jegybankelnök. Érvelésük szinte megegyezik Gyurcsány Ferenc kormányának 2008-as úgynevezett Új Tulajdonosi Programjáéval. Eszerint az állami vállalatokat tőzsdére kell vinni, hogy átláthatóbbak, hatékonyabbak, nyereségesebbek legyenek. Lázár János szerint, ha a Fidesz középosztályt akar, annak része kell legyen a tulajdonjuttatás. Így a „külföldiektől visszavásárolt” állami cégeket „magyar nemzeti tulajdonba” adnák. „A polgárosodás közvetlen állami ösztönzése megtorpant: itt az ideje, hogy újra megnyissuk mindenki számára a tulajdonossá válás útját” - élt vagy egy évtizede hasonló érveléssel a Fidesz által amúgy diabolizált Gyurcsány Ferenc. Pártja, az orbáni politikát élesen bíráló Demokratikus Koalíció (DK) kérdésünkre azt üzente: ebben egyetértenek Lázár Jánossal.

Pedig az érvelés inkább csak a budapesti parketthez hű közgazdászokra jellemző. Eszerint a tőzsdének jó, ha sok a részvény és élénk a kereskedés. Matolcsy György személyesen azért is állhatott a kezdeményezők élére, mert a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank, így érdekelt a parkett forgalmának növelésében. Fidesz-közeli forrásaink szerint a téma az elmúlt hetekben nem került komolyabban napirendre, mint az elmúlt évek során általában. A háttérintézmények szakmányban készítik a tanulmányokat, részletesen bemutatva például a kedvező lengyel, román vagy szerb példákat. Lázár János az ügy kapcsán kormányon belüli vitára utalt, de ellenlábasát nem nevezte meg. Sokak szerint a vitázó fél maga a miniszterelnök, vagy épp a Matolcsyval nem túl jó viszonyú Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető lehetett. Ugyanakkor pártközeli forrásunk úgy vélte: naivitás azt képzelni, hogy kormányfői jóváhagyás nélkül a téma akár csak fel is merülhetne.

A bankadó és a devizamentőcsomag 2010 utáni bevezetése mélybe lökte a hitelintézetek árfolyamát, ám ez Orbán Viktort kevéssé érdekelte. Az elmúlt évek enyhülő nyomása ugyanakkor meg is látszik a bankpapírok feltámadásán. A kormányfőt különösképp az se zavarta, hogy 2011-ben félezermilliárd forintunkból csupán a Mol mintegy ötödét tudta megvásárolni, az árfolyamot ugyanis az állami felvásárlási pletykák akkorra felhajtották. A "felvásárlási sztori" elmúltával azonban, akkori szakminisztere várakozásai ellenére, az árfolyam lebucskázott. Varga Mihály egy ízben ugyan megpendítette a Mol-részvények eladását, ám erről hamar letett: Orbán Viktor még néhány hónapja is magát tömjénezte a vásárlás miatt. Noha a Mol ára ismét visszatért vásárláskori szintjére és az olajpapírra a kancelláriaminiszter leírása szinte teljesen ráillik, bennfentesek cáfolták, hogy most Mol-papírokat dobnának piacra.

A legtöbben első számú jelöltként „közműcégeket” említenek. E tárgyban leginkább az MVM Magyar Villamos Műveket említik. Pedig holdingközpontként elsősorban a paksi atomerőművet, a Mavir nevű központi áramhálózatot és a lakossági áramnagykereskedelmet tulajdonolja, ami négy éve kiegészült a lakossági gáznagykereskedővel és a hazai gáztárolórendszerrel. Igaz, az állami NKM Nemzeti Közművek felének megvételével a Főgáz és a Démász is hozzá került, ám ezen az alapon éppenséggel e két társaság is pultra kerülhetne, megfelelve ama politikai kívánalomnak is, hogy ne valamilyen háttérszolgáltatót, hanem ismert márkát dobjanak a parkettre. De számos ellenérvvel is találkoztunk. Az MVM-részvénnyel a vevő atomerőmű- és más ellátóegységek részeihez jut, ami biztonsági kockázatokat vethet fel. Ráadásul épp nemrég szorították ki az MVM-ből a néhány részvényt tulajdonló, közgyűléseken kíváncsiskodó kistulajdonosokat. Számos más „külföldiektől visszavásárolt” közműről – például a fővárosi vízcégről vagy települési hulladékszállítóról – tudni, ám itt is rendre azzal az érvvel találkoztunk: miért adják el azt, amit épp most vettek.

Értelemszerű tipp a három éve állami tulajdonba került MKB: bár a bank már most Matolcsy-közeli köröké lett, a korábban beharangozott tőzsdei megjelenésről se tettek le. A két éve állami tulajdonba került Budapest Banknál állítólag visszafogottak a tőzsdei előkészületek. Tavaly az Erste Bank hazai leányában is vett részt az állam. De ide sorolható a Magyar Posta is. Igaz, a cég 75 százalékos állami tulajdoni arányának csökkentését törvény tiltja. Így ehhez - vagy bármely más hasonló akció esetén - módosítani kéne a „nemzeti vagyonban tartandó” részek körét. A jelöltek közé tartozhat a tőzsdét megjárt Antenna Hungária vagy maga a BÉT is.

Általánosságban üdvözli a lakossági részvényprogram-terveket Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Elismerte ugyan, hogy az elmúlt évek - nem állami - kibocsátásai nem tartoznak a tőzsde arany lapjaira. A Norbi Update 2014-es bevezetése és tavalyi kivezetése között az árfolyam megfeleződött. A Waberer's szintén nem nagyon tud elszakadni kibocsátáskori árától. Ugyanakkor az, aki részt vett például a Mol, az OTP vagy Richter állami részvénykibocsátásaiban, ma többszörös vagyonnak örülhet. Az állam által nemrég felvásárolt Rába viszont vegetál. A cégek állami háttere legalább arra nyújt garanciát, hogy a társaság egyáltalán létezik: erre – mint az elnök megjegyezte - nem minden szereplő esetén venne mérget. Az elmúlt évek legnagyobb emelkedéseit mégis inkább a nem állami, de állam-közeli tőzsdei cégek hozták. Mészáros Lőrinc érdekeltségei, a Konzum, az Opus, illetve az újonnan megszerzett Appeninn nemzetközileg is kiemelkedő árfolyamtöbbszöröződést értek meg. E körhöz sorolható például a Schmidt Mária nevével fémjelzett BIF is. Az immáron takarékszövetkezeti FHB-papír éppenséggel azt sínylette meg, amikor korábbi tulajdonosa, Spéder Zoltán kiesett Orbán Viktor kegyeiből. A kormányközeliségből származó előnyöket a tőzsdei logika kedvezően értékeli – fogalmazott az elnök.

Felkészül: Matolcsy, Csányi
Noha Gyurcsány Ferenc lakossági részvényprogramját ritka szerencsétlen érzékkel pont a nemzetközi tőzsdék összeomlása elé időzítette, masszív pletykák szerint más ok is vezetett az akció lefújásához. Elsősorban akkor is az MVM és hálózati leánya, a Mavir került volna pultra. Ám a szocialista időszak kormányfője állítólag megneszelte, hogy a sok kis, polgári öntudattól dagadó keblű kistulajdonos helyett éppenséggel néhány nagyon is ismert arc, így az akkori vezérigazgató, Kocsis István és a vele szorosan együttműködő Csányi Sándor OTP-vezér kerülgeti az energiaholdingot. Ez még önmagában nem is lett volna akkora baj, de a páros ekkor már úgymond Orbán Viktor keze alá dolgozott. Erősíti a szóbeszédet Kocsis István ezt követő feszült elbocsátása; az MVM-es ügyek miatt tízmilliárdos bűncselekményekkel gyanúsított üzletember és Csányi Sándor kapcsolata azóta is töretlen. Gyengíti ugyanakkor a - DK által is cáfolt - pletykát, hogy Kocsis ellenezte „az MVM feldarabolását”. Egy tőzsdei élénkítőcsomag ötletadójaként ma se zárható ki a kormányfővel egyre szorosabb kapcsolatot ápoló Csányi Sándor. Ám az kevéssé valószínű, hogy ebben az esetben pont Lázár János törné előtte az utat. Matolcsy György esetében pedig a képlet viszonylag egyszerű: a maga és családja állami hátszelű gazdagodását szinte nyíltan megcélzó jegybankelnök az állami cégek tőzsdére vitelétől is inkább a hozzá közel állók vagyonosodását, semmint a BÉT forgalmának fellendülését remélné.

Az, hogy egy kibocsátással mennyire játszhatóak át az állami papírok politika-közeli köröknek, a kiírás részletein múlik – hangoztatta kérdésünkre Dióslaki Gábor, aki az elmúlt évtizedekből emlékszik olyan akcióra, amit egyértelműen egy személyre írtak. A kibocsátáskor elképzelhetőek rendkívüli szabályok, így árkedvezmény, mennyiségi korlát vagy időszakos eladási tilalom. A későbbi tőkekoncentrációhoz vezető eladhatóságot ugyanakkor egy idő után semmi se korlátozhatja, hisz ez a tőzsde lényege - hangsúlyozta. Azt a Fidesz-környéki felvetést elvetette, hogy az állam bárminemű minimumárfolyam-garanciát vállalhatna: ilyenkor legfeljebb azt ígérheti, hogy a részvényeket bizonyos áron visszaveszi. Az árfolyamalakulás szintén a kiíró felelőssége: a csalódások elkerülése végett nem szabad se alul-, se felülértékelten meghúzni a kezdőárat. A szóba került társaságok bevételeinek egy része hatósági ár: ezek sikere így nagyban függ a politikai széljárástól. A tényleges cégérték megítélése szempontjából a honi pénzügyi kultúra továbbra se túl fejlett, így fokozottan szükséges az elemzések tanulmányozása.

Kérdésünkre Dióslaki Gábor egyértelműnek nevezte: a polgár minden részvényprogrammal kockázatot vásárol. Ennek pedig - az általunk hallott fideszes felvetésektől eltérően - meglátása szerint nincs semmilyen politikai hozadéka.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindeddig nem végzett állami társaságok tőzsdei bevezetését előkészítő vizsgálatokat - közölte a Miniszterelnökségnek küldött kérdéssorunk nyomán a szaktárca.



2017.10.13 07:04

Valsartan-vizsgálat: két hónap múlva lesz csak eredmény

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:40
illusztráció
Fotó: AFP/ JEAN-PHILIPPE KSIAZEK
A gyógyszer szennyezettségére csak egy véletlen esemény miatt derült fény - a betegeknek még jócskán várniuk kell, hogy megtudják, valós veszélynek voltak-e kitéve.
Várhatóan szeptember közepére derülhet ki, hogy pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve azok a betegek, akik a kínai gyártásból származó valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedtek – derül ki a dán gyógyszerhatóság honlapjáról.  A vizsgálat - amelyről az uniós gyógyszerhatóság (EMA) is beszámol - arra is kiterjed, hogy pontosan mit okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés. Mekkora valós veszéylnek voltak kitéve a betegek, és azt is igyekeznek pontosabban meghatározni, hogy mióta lehetett ez a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban. Az EMA szerint még mindig túl korai lenne tájékoztatást adni a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin jelenthet. Közölték azt is, hogy a vizsgálatba toxikológusokat is bevonnak. Fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, az ő segítségükkel derítenék ki azt, hogy a még piacon lévő egyéb valsartan tartalmú egyéb készítményekben van-e ugyanilyen szennyeződés.  Június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során úgynevezett nitrózaminnal szennyeződött. Ez az egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Azóta az is kiderült, hogy a szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban. A kínai gyártó akkor változtatott az előállítási folyamaton. S ugyan ezt szabályosan bejelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívánatos anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően szűrendők között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre csak a véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.  A nemzeti hatóság (OGYÉI) július negyedikén a betegeknek azt javasolta, hogy aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon orvosával a készítmény cseréjéről. A betegeknél lévő szennyezett orvosságokból legfeljebb két bontatlan dobozt blokk nélkül is patikák augusztusban visszaváltják.

Ütemesen állítják át a betegeket

Az OGYÉI lapunknak érdeklődésére azt mondta, „bár szükség van még további vizsgálatokra, a betegeket érintő közvetlen kockázat nem áll fenn – állítja az eddigi vizsgálatok alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Éppen ezért a magyarországi gyógyszerhatóság arra kéri a betegeket, semmiképp ne hagyják abba a vérnyomáscsökkentő kezelést, mielőbb keressék fel kezelőorvosukat és beszéljék át a gyógyszeres terápia folytatását! Mivel közel 150 ezer beteg érintett, a zökkenőmentes ellátás biztosítása jelenleg prioritás az OGYÉI számára. Egy gondosan előkészített ütemterv alapján igyekszik az OGYÉI a betegek ellátásához szükséges készleteket elérhetővé tenni. A nagykereskedők folyamatosan jelentik a készleteiket és a forgalmazással kapcsolatos adataikat felénk, a gyógyszerészek pedig a köztestületen, illetve az OGYÉI ügyfélszolgálatán keresztül adnak visszajelzést az ellátással kapcsolatban. Jelenleg jelentős hiányhelyzet nem fenyeget, ám folyamatos monitorozásra van szükség".

Szerző
2018.07.18 17:40
Frissítve: 2018.07.18 17:40

Jótékony célra költik béremelésüket a Párbeszéd képviselői

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:14
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd parlamenti képviselője (középen)
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatása – Kovács-Cake Olivio szerint ezekre fordítanák béremelésüket a Párbeszéd parlamenti képviselői, akik állításuk szerint Burány Sándor kivételével nemmel szavaztak a plusz pénzre.
Jótékonykodna a Párbeszéd parlamenti frakciója azzal a plusz pénzzel, amit nem kértek és állításuk szerint meg sem szavaztak, de a parlamenti többség döntés nekik is megítélte a mintegy 200 ezer forintos béremelést. 
Kocsis-Cake Olivio frakciótag erről a Zoom-nak adott interjúban beszélt: „Mi azt gondoljuk, hogy Magyarország száz legfontosabb kérdése között jelenleg nincs ott a képviselők fizetése, ehelyett például az otthonápolók díját kellett volna emelni, ezért nem tudtuk támogatni (az otthonápolási díj emelését minden ellenzéki párt támogatta, az ellenzékben még szintén támogatóként fellépő Fidesz viszont lesöpörte az asztalról a tervet – a szerk). Tisztában vagyunk vele, hogy Fidesz hogyan zsarolta ki az ellenzéki szavazatokat, ezért mi nem törünk pálcát senki felett” - mondta a Párbeszéd politikusa.
A felajánlás azt jelenti, hogy a frakció 4 tagja biztosítana havonta 800 ezer forintot valamilyen jótékony célra – Kocsis-Cake az autonóm vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatását jelölte ki lehetséges területként. Úgy tudni, a Párbeszéd parlamenti csoportjából csak Burány Sándor szavazta meg a béremelést, aki egyben az MSZP tagja is. 
2018.07.18 17:14