Kamionba rohant egy kisteherautó az M7-esen

Belerohant egy kamionba egy kisteherautó az M7-es autópályán pénteken reggel Kőröshegy közelében, a 118. kilométerszelvényben, a Budapest felé vezető oldalon.

A kisteherautóba beszorult egy ember, őt a műszaki mentést végző siófoki hivatásos és balatonboglári önkormányzati tűzoltók feszítővágóval szabadították ki és átadták a mentőknek – közölte a katasztrófavédelem. A baleset helyszínénél a mentés idejére teljes szélességében lezárták az autópálya érintett oldalát.

Szerző
2017.10.13 10:47

Autók ütköztek, teljes útzár a 45-ös úton

Publikálás dátuma
2018.07.18 15:55
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Személyautók karamboloztak Szentes térségében, a balesetben többen megsérültek.
Teljes útzárat rendeltek el 45-ös főút Szentes és Hódmezővásárhely közötti szakaszán, ahol szerda délután két autó ütközött: a balesetben hárman megsérültek a rendőrség szerint, őket mentők ápolják - ,míg a tűzoltók a roncsokat próbálják eltávolítani.
A műszaki mentés és helyszínelés idejére a rendőrök megállították a forgalmat - írja az Útinform –  emiatt komoly torlódás alakulhat ki az érintett útszakaszon.   
2018.07.18 15:55

Több mint négymilliárdot körhintáztak el a számlás csalók

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:58
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Ötven ember ülhet a vádlottak padjára, akik a vádirat szerint szerint uniós és belföldi cégek tucatjain keresztül, fiktív számlalánccal rövidítették meg a költségvetést.
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 50 személlyel – 47 férfivel és 3 nővel – szemben. A vádlottak a hatóság az úgynevezett körhintacsalás módszerével, belföldi és uniós cégeket felhasználva számlázási láncot hoztak létre, amivel a költségvetésnek több mint 4,2 milliárd Ft kárt okoztak.
Mint a vádirat részletezi, az érintettek a 2011 és 2016 közötti időszakban fiktív számlákkal láttak el Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyei cégeket. A körhintacsalás során a számlázási láncolat végén álló belföldi vállalkozások, vagyis „bróker” cégek voltak a haszonhúzók. E cégek, mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a fiktív számlák alapján megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó uniós gazdasági társaságoknak.
A számlázási lánc legalján belföldi vállalkozások, a „hiányzó kereskedők” (missing trader) voltak. Ezek nem végeztek valós üzleti tevékenységet, adókötelezettségeiket nem teljesítették, funkciójuk az volt, hogy egy idő után eltűnjenek, persze jelentős és rendezetlen áfa tartozások hátrahagyásával. A bűnszervezet nagyszámú hiányzó kereskedővel induló számlázási láncot épített fel a bűncselekmény elkövetése érdekében. A láncolatban a „hiányzó kereskedő” és a „bróker” között helyezkedtek el a közbenső, ún. „buffer” vállalkozások. Ezek a cégek szerezték be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbértékesítettek.
A bűnszervezet lényegében illegális szolgáltatást nyújtott olyan cégek részére, amelyek a fiktív számlákra igényt tartottak. A visszaélések során két bűnözői csoport működött egymás mellett, melyek támogatták egymást, tevékenységük pedig bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 uniós céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására a vádbeli időszakban – állítja a megyei főügyészség. 
Közleményük szerint a vádlottak közül 27 személy bűnszervezetben követte el a költségvetési csalást. Bűnösségük kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.
2018.07.18 14:58