Ketten kapták meg idén a Déry-díjat

Publikálás dátuma
2017.10.13 17:37
Déry Tibor 1964-ben - Forrás: Fortepan - orig: HUNYADY JÓZSEF
Fotó: /
Lábass Endre és Vida Gábor prózaírók vehették át az irodalmi élet kimagasló teljesítményeit elismerő Déry-díjat pénteken Budapesten.

Az elismerést Déry Tibor özvegye végakaratának megfelelően alapították, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni. A Déry-díj pénzjutalommal jár, ennek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség ezért minden évben az író születésének évfordulóján, október 18-án, vagy egy ahhoz közeli időpontban történik - olvasható az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület MTI-hez eljutatott közleményében.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át Déry Tibor-jutalom néven, azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között olyan írók-költők szerepelnek, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, valamint irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták is, köztük Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.

Mint írják, Lábass Endre irodalmi alkotásain nyomot hagyott a képzőművészetek iránti szenvedélye. Sokszorosító grafika-, festészet- és murális szakon tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, diplomáját festőként szerezte Kokas Ignác osztályában. Több köztéri munkát festett, Békéscsabára, Veszprémbe, Budapestre, mostanra azonban ezek mindegyike megsemmisült.

Az 1970-es évektől máig több százezer fényképet készített Budapestről, Az ünnep (1987) és A táj (1994) című köteteiben egymás mellett láthatók városfényképei és prózai írásai. Mindezek mellett 1980-ban megalapította Budapest évtizedeken át működő városi vándorszínházát, a Házszínházat, amely a 2010-es évek elejéig működött változó társulatokkal, meghívott külföldi előadókkal pesti bérházak udvarán. Legutóbbi műve, a háromkötetes Árnyékkereskedő 2017-ben jelent meg.

Az idei év másik díjazottja Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőben. Aradon érettségizett, diplomáját a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerezte 1994-ben, magyar-francia szakon. Azóta a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. A Marosvásárhelyen élő szerző nem csupán íróként, fordítóként is aktív. Írásai többnyire a romániai élettapasztalatot járják körül, azon alkotók közé tartozik, akiknek Erdély nem tündérkert, hanem probléma és megértendő, belakható valóság. Legutóbbi regénye idén jelent meg egy dadogás története címmel - írják a közleményben.

Déry Tibor és harmadik felesége, Kunsági Mária Erzsébet (Böbe) 1965-ben  - Forrás: Fortepan/KOTNYEK ANTAL

Déry Tibor és harmadik felesége, Kunsági Mária Erzsébet (Böbe) 1965-ben - Forrás: Fortepan/KOTNYEK ANTAL

Szerző
2017.10.13 17:37

„Tom Waits dalait megszólaltatni kifogyhatatlan örömforrás”

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:10

Fotó: / Erdélyi Gábor
A Braindogs tizenöt éve jött létre, hogy koncertekkel, örömzenéléssel tisztelegjen nagy kedvence és példaképe, Tom Waits életműve előtt. Varga Liviusszal, a csapat ütősével – a Quimby és A Kutya Vacsorája alapemberével – beszélgettünk.
„Ez a zenekar úgy alakult, hogy Podlovics Péter koncertrendező szeretett volna egy 55. születésnapi Tom Waits-bulit Budapesten; Waits azonban végül sajnos nem jött el Magyarországra. Péter ezért egy tisztelgő koncertet kezdett szervezni, és felhívta Tom Waits-kedvelő zenész barátait Londontól Grazig, Antwerpentől Szigetszentmiklósig. Ez a buli olyan frenetikus siker lett, hogy rámutatott a rajongók körében tomboló Tom Waits-éhségre. Mi, zenészek is pontosan ugyanígy éreztük. Azóta úgy tűnik, ha akarnánk, sem tudnánk abbahagyni a koncertezést” – mondja Varga Livius. A zenekar vezetője Ian Siegal londoni énekes-gitáros, aki a kritikusok szerint az egyik leghetségesebb fehér soul-blues énekes. Livius szerint Siegal „lehengerlő előadásával és oltári orgánumával tökéletes vezető. A legkisebb kézmozdulatából azonnal ért mindenki a színpadon: pontosan tudhatod, hogy mit vársz tőle, mégis képes minden koncerten meglepni. Hol érdekesen búgó baritonját használja, hol pedig – mint egy defektes gőzgép – fújtat, hogy a következő pillanatban extrém sípoló hangot csaljon ki a torkából.” Siegal mellett a másik külföldi muzsikus a gitáros Ripoff Raskolnikov, „a grazi blues-fenomén, akinek saját, semmivel nem összekeverhető stílusa tökéletesen kirajzolódik, miközben Tom Waits-dalokat énekel. Annyi szeretettel és fájdalommal játszik, hogy olyan talán még a Mississippi-deltában sem található.”
A hazai zenészek közül a Quimby frontembere, Kiss Tibi a közelgő óbudai koncerten (július 18., szerda, 19:30, Kobuci kert) nem lesz színpadon – a holland Mischa den Haring helyettesíti, aki Varga Livius véleménye szerint „a saját világát ülteti bele ebbe a tribute-ba. Nem pótolni akarja Tibit, hanem alternatívát nyújtani, de éneke és gitárhangzása tökéletesen passzol a szövedékbe.” Állandó tag a Pál Utcai Fiúkból ismert Varga Laca basszusgitáros, valamint a dobos Frenk (Budapest Bár, ex-Hiperkarma). „Laca a blues-nak, a groove-os tánczenéknek és a kísérletező zenének is kiváló ismerője; éppen ezért Tom Waits extrém hangszereléseinek remek tolmácsolója. Frenkkel pedig olyan ritmusszekciót adnak, amelyet a világ bármely zenekara megirigyelhetne. Aztán jön a csavar: Frenk kilibben a mikrofonhoz egy szál gitárral és egyedül előad egy dalt. Némi durván húzós dobolás után pedig újra megteszi ezt – de immár a zongora mögé ülve.” A Braindogs alapembere, szürke eminenciása a zongorista Nagy Szabolcs, aki – Livius szerint – „mindezt az egészet összefűzi, fenntartja, továbblendíti és a háttérből igazgatja. Mindent tud a bluesról és a környéki műfajokról, s amikor egy-egy szólója megvillan, akkor felkiált az idegrendszer. Mindezt oly könnyedséggel teszi, hogy a néző elhiszi: nagyszerűen zongorázni nem is olyan nehéz. Fanyar humorát jelzik zenei tréfái, utalásai, amelyeket pókerarccal sző bele varázslatosan pulzáló játékába.” A Braindogs jövőjéről, terveiről Varga Livius mindössze annyit mond: minden azon múlik, hogy a publikumot meddig érdekli a Tom Waits-repertoár. „A közönség egyelőre nő, mi pedig bármeddig bírjuk. Tom Waits dalait megszólaltatni kifogyhatatlan örömforrás. Nagyon tudunk figyelni egymásra, érezzük egymás rezdüléseit. Ez nem is csoda, hiszen különböző zenekarokban és összetételekben, de egyébként is játszunk együtt.”

Whiskys tartály, füstölő, autó-motor

A jövőre hetvenéves Tom Waits 1972-ben jelentette meg debütáló lemezét, s azóta folyamatosan színpadon van. Zeneszerzőként is jelentős sikereket aratott: a nyolcvanas-kilencvenes években sorra írta a filmzenéket Francis Ford Coppola számára. Hangja összetéveszthetetlenül egyéni: monográfusa, Gary Graff szerint olyan, „mintha Bourbon-whiskys tartályban áztatták volna, majd a füstölőben lógatták volna néhány hónapig, és végül áthajtottak volna rajta autóval vagy egy erős Harley Davidsonnal.” Egy másik kritikusa szerint „ami Charles Bukowski a költészetben, Jack Kerouac a prózában és Edward Hopper a festészetben, az a zenében egyértelműen Tom Waits.” Az amerikai zene olyan ikonjai is példaképüknek tartják, mint Rod Stewart vagy Bruce Springsteen. Waits többszörös Grammy-díjas, emellett filmes munkáiért Arany Glóbusz-díjban és Oscar-jelölésben is részesült. Kaliforniában él feleségével és három gyermekével.

2018.07.16 09:10
Frissítve: 2018.07.16 09:10

Hatvan év után került elő Stanley Kubrick elveszett forgatókönyve

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:14
Stanley Kubrick
Fotó: AFP/ Peregrine / Hawk Films / Warner / Collection ChristopheL
Tudták, hogy meg akarta csinálni Stefan Zweig kisregényének adaptációját, de senki nem gondolta, hogy megvan a szkript.
Hatvan év után került elő Stanley Kubrick egy elveszett forgatókönyve: a Burning Secret címet viselő szkript, amelynek a rendező társ-forgatókönyvírója volt, szinte forgatásra kész – írja az MTI a The Guardian beszámolója alapján. Az Égő titok (német eredetiben: Brennendes Geheimnis) Stefan Zweig egy 1913-ban született kisregényének adaptációja. Kubrick házasságtörésről és szenvedélyről szóló forgatókönyve egy fürdőhelyen játszódik, ahol egy harmincas éveiben járó, sármos nőcsábász összebarátkozik egy 10 éves fiúval, hogy elcsábítsa az anyját. Kubrick 1956-ban írta a forgatókönyvet Calder Willingham regényíróval, akivel A dicsőség ösvényei című háborús filmjén is dolgozott. A forgatókönyvet Nathan Abrams, a Bangor Egyetem professzora, ismert Kubrick-szakértő találta meg. Akkor bukkant rá a forgatókönyvre, amikor következő, Kubrickről szóló könyvéhez gyűjtött anyagot. „Alig hittem el. Annyira izgalmas. Abban a hitben voltam, hogy elveszett” – mesélte, hozzátéve: a Kubrick-rajongók tudják, hogy meg akarta csinálni a filmet, de azt senki sem gondolta, hogy a forgatókönyv elkészült. Most azonban van belőle egy példány, ami bizonyítja. A forgatókönyv Kubrick egy korábbi munkatársa fiának tulajdona.  Kubrick pályafutása alatt csak 13 filmet készített, de munkásságával a filmművészet legnagyobb mesterei közé került. Az 1928-ban született filmes négy és fél évtized alatt rendezett művei mind meghatározóak a háború utáni amerikai filmtörténetben. Az 1999-ben, 70 évesen elhunyt művész nevéhez fűződik egyebek között a Spartacus, a Lolita, a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás és a Tágra zárt szemek. A Guardian cikke szerint a Burning Secret forgatókönyvén szerepel az MGM filmstúdió forgatókönyves részlegének pecsétje. A dokumentumon szereplő dátum 1956. október 24. Ekkor Kubrick nevét még kevesen ismerték, abban az évben mutatták be Gyilkosság című film-noir-ját. A szakértők úgy vélik, az MGM visszavonta a megbízást, miután megtudták, hogy Kubrick közben már A dicsőség ösvényein dolgozik, amivel – úgy tűnik – szerződést szegett. Egy másik feljegyzés szerint az MGM azt közölte James B. Harrisszel, Kubrick produkciós partnerével, hogy nem látnak elegendő filmes potenciált a forgatókönyvben. Abrams azonban úgy gondolja, a stúdió számára a „házasságtörő történet, amibe egy gyerek is belekeveredik” morálisan túl kockázatos lehetett. A szakértő a Lolita fordítottjaként írta le a Burning Secretet. „A Burning Sercretben a főszereplő összebarátkozik a fiúval, hogy megkapja az anyját. A Lolitában elveszi az anyát, hogy megkapja a lányát” – magyarázta hozzátéve, hogy az 1956-os hollywoodi produkciós kódex szerint ez rizikós történet lett volna, ugyanakkor a Lolitát Kubricknek mégis sikerült 1962-ben megrendeznie. Abrams szerint a forgatókönyv több mint 100 gépelt oldalból áll. „Egy kész forgatókönyv, akár le is lehetne forgatni” – hangsúlyozta.  Zweig eredeti írásában anya és fia zsidók és a történet Ausztriában játszódik. Kubrick forgatókönyvében a szereplők amerikai nevet kaptak és a kortárs Amerikába helyezte a cselekményt. A Zweig-novellából, egy másik forgatókönyv alapján Kubrick egykori asszisztense, Andrew Birkin készített filmet 1988-ban. Fél évszázaddal korábban, 1933 márciusában került az első megfilmesítés, de a mű címe alkalmat adott a gúnyolódásra – tekintettel a Reichstag-fegyujtására –, ezért Joseph Goebbels náci propagandaminiszter betiltotta a filmet, majd Zweig összes könyvét.
2018.07.15 19:14
Frissítve: 2018.07.15 19:26