Bécs alighanem jobbra fordul

Sebastian Kurz konzervatív pártja, az ÖVP a hétvégi parlamenti választás nagy esélyese. Jelentős változásokat szorgalmaz hazájában, különösen a menekültkérdésben.

A baloldali pártok alighanem kiegyeznének azzal az eredménnyel, amely az Ausztriában élő, állampolgársággal nem rendelkező külföldiek szimbolikus szavazásán született. Az SOS-Mitmensch segélyszervezet által szervezett voksoláson ugyanis földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a szociáldemokraták 37 százalékkal, a Zöldek 32 százalékot kaptak, de még azokra a kommunistákra is jutott 12 százaléknyi voks, akik nincsenek is jelen a bécsi parlamentben.

Ilyen eredmény természetesen elképzelhetetlen vasárnap. Baloldali áttörés helyett jobboldali fordulat várható, amely az Osztrák Néppárt (ÖVP) győzelmét eredményezi és a populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) második helyét. Ez kellemetlen emlékeket ébreszthet bennünk: 2000-ben Wolfgang Schüssel (ÖVP) az FPÖ akkori elnöke, bizonyos Jörg Haider támogatása révén ülhetett a kancellári székbe. Az Európai Unió megdöbbent a szélsőjobboldal kormányzati szerepvállalása kapcsán, szankciókat helyezett kilátásba. Haider később összekülönbözött saját pártjával, 2008-ban pedig autóbalesetben életét vesztette. A szélsőjobb azonban nem tűnt el sem Ausztriában, sem Európában, manapság minden korábbinál erősebb.

Ausztriában a menekültválság révén minden párt, az ÖVP és a szociáldemokrata SPÖ is jobbra tolódott, szinte versenyt futottak, melyikük fogadna be a másiknál kevesebb menekültet. A jelenlegi helyzetnek egyetlen pozitívuma lehet: megkönnyíti a kormányalakítást, hiszen nincsenek már különösebb ideológiai különbségek sem az ÖVP és az FPÖ, sem az SPÖ és az FPÖ között. A sors fintora, hogy a három nagy párt együttműködési lehetőségei közül éppen a jelenlegi nagykoalíció folytatására van a legcsekélyebb az esély. A néppárt és a szociáldemokraták közös kormányzása amúgy sem volt sikersztori. Szemben Németországgal, ahol kiválónak nevezhető az uniópártok és az SPD együttműködése, Ausztriában folyamatos torzsalkodások jellemezték ezt a házasságot. (Európa államai közül nyugati szomszédunknál találhatjuk a legtöbb példát a nagykoalícióra.)

Az SPÖ-nél tanácstalanság tapasztalható, aminek bizonyos Tal Silberstein az oka. Az izraeli kampánymenedzsert augusztus közepén hazájában korrupció miatt letartóztatták. Ekkor váltak meg tőle a szociáldemokraták. Ám csak néhány hete jött az igazi feketeleves: kiderült, ő állt a Sebastian Kurzot, az ÖVP elnökét lejárató, antiszemita Facebook-oldalak mögött. Az SPÖ ugyan tagadta, hogy köze lenne az akcióhoz, de a közvélemény-kutatások azt mutatják: az osztrákokat nem győzte meg a magyarázat.

Miután Németországban a választás előtt a bajban lévő SPD elnök utolsó mentsvárként élesen nekiment a szélsőjobboldali Alternatívának, mondván: a párt a német demokráciát fenyegeti, egyértelmű támogatást kapott a szociáldemokrata tagságtól. Bécsben azonban más a helyzet. Bár az SPÖ 2004-ben olyan határozatot hozott, amely szerint a párt nem lép koalícióra az Osztrák Szabadságpárttal, s ez formálisan még ma is érvényes, valójában két év óta konfliktusok nélkül kormányoznak együtt Burgenland tartományban. Láthatóan Christian Kern hivatalban lévő kancellártól nem állna távol a gondolat, hogy szövetségi szintre emeljék az együttműködést, az SPÖ baloldali képviselői azonban aggodalommal szemlélik a történéseket. Reinhard Heinisch salzburgi politológus a német Die Weltnek azt mondta, hogy az SPÖ és az FPÖ közös kormányzásának „alapvetően több előnye lenne”, Úgy vélte, a szabadságpárt tarthatja napirenden a migráció témáját, a szociáldemokraták pedig szociális kérdésekkel férkőzhetnek az osztrákok kegyeibe. Úgy véli, az FPÖ van annyira erős, hogy mérsékeltebbé váljon.

Ettől függetlenül a papírforma szerint a 31 esztendős Sebastian Kurz néppárti elnök, jelenlegi külügyminiszter lesz a következő osztrák kancellár. Tudatosan készült a tisztségre, amit több dokumentum is bizonyít. 27 évesen lett az osztrák diplomácia vezetője, idén májusban pedig az ÖVP elnöke. Várható volt, hogy még a választás előtt felváltja Reinhold Mitterlehnert a pártvezetői tisztégben, mert a felmérések egyöntetűen azt mutatták, hogy ha ő lesz a konzervatívok első embere, megugrik a párt népszerűsége.

Kurznak a kampány során gyakran ismételgetett szava a „változások” volt. Ez részint a bevándorláspolitikát érinti. Jelentősen csökkentené a migránsok szociális juttatásait. Azok a bolgár és román szülők, akik szülőhazájukban élő gyermekeik után is kapnak osztrák pótlékot, eleshetnek a juttatástól. Ez összesen 300 millió eurós megtakarítást jelent Bécs számára. Szálka az ÖVP elnökének szemében, hogy az osztrák állam által elismert menedékkérők teljes juttatást kapnak. Egy négygyermekes bevándorlócsalád például nettó 2500 eurót kap Bécsben. Az ÖVP ezt 1500-ra csökkentené. A párt Európa-politikája pedig azt szorgalmazza, hogy az EU egyetlen menekültet se fogadjon be.

Az osztrák csodagyerek

Az 1986-ban született Sebastian Kurz, Ausztria minden bizonnyal leendő kancellárja jogi tanulmányokat folytatott, 2011-ben azonban a politikai pálya mellett döntött. Két évvel korábban választották meg az ÖVP ifjúsági szervezetének élére. 2011 áprilisában integrációs államtitkárrá tették meg. 2013-ban parlamenti mandátumot szerzett, ő szerepelt a legjobban az egyéni választókörzetekből bekerült képviselők közül. 2013 decemberében lett külügyminiszter, a tárcát saját kérésére a szociális integráció ügykörével is kiegészítették. 2015-ben az ő javaslatára fogadták el az iszlámtörvényt, amely megtiltja, hogy külföldi szervezetek finanszírozzanak mecseteket. Ankara jogsértései láttán a török uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelte. 2014 májusában 98,7 százalékkal választották meg az ÖVP elnökének.

Csökkentik a bevándorlók juttatásait

Kevesebb adó és kevesebb külföldi – ígéri Sebastian Kurz, a Néppárt (ÖVP) ifjú elnöke választási programjában, amely a jelek szerint találkozik az osztrák többség akaratával. A versenytársak is kivétel nélkül adócsökkentésről, és a migránsoknak eddig automatikusan járó juttatások megnyirbálásáról beszélnek. Összesen tíz formáció - pártok és listák- száll ringbe a hét végén, ám az olyan egyéni hangoknak, mint a NEOS, vagy a Peter Pilz által fémjelzett „Gombák listája”, számára is igencsak necces lesz a megmérettetés, a 4 százalékos küszöb átlépése. Pedig, helyi üzleti körökből szerzett értesülések szerint, jót tenne az osztrák gazdaságnak, ha nagyobb súlyú parlamenti szerephez jutna a liberális szemléletű NEOS, és Pilz lelkiismeretessége, határozott korrupcióellenessége is lendíthetne az ügyeken.

Ami a néppártiak gazdaságpolitikáját illeti, középpontjában mind a magánszemélyeket, mind a vállalatokat érintő adókönnyítések állnak, további mintegy 12 milliárd eurót érő csomaggal egészítenék ki a kormány által 2016-ban bevezetett, jelentős gazdasági sikereket hozó tehercsökkentéseket. A néppárt adómentessé tenné az újra befektetett nyereséget, és csak az osztalékfizetésre fordított profitot vágnák meg 25 százalékkal. Kurz egyik fő célkitűzése a GDP 80 százalékát kitevő jelenlegi költségvetési deficit visszaszorítása, a kancellári szék várományosa belátható időn belül 60 százalékos hiányt vizionál, amit törvénybe is iktatna. Szociális terveikben elsősorban a menekülteken spórolnának. A menedékkérők juttatása maximum 560 euró lehetne személyenként. A teljes szociális ellátásra csak öt éves tartózkodás után szerezhetnének jogosultságot ez utóbbiak az esetben, ha 12 hónapot teljes munkaidőben dolgoztak ezen időszak alatt. 1,5 milliárd eurót takarítana meg ily módon az államháztartás. Leállítaná az ÖVP az Európai Központi Bank piaci likviditásbővítést szolgáló akcióit, és kamatpolitikájának módosítására biztatná az európai pénzügyeket irányító intézményt.

Az elmúlt évi 5,2 milliárd eurós lazítás nyomán a hosszabb ideje stagnáló gazdaság új lendületet kapott, a GDP gyarapodásnak indult. A Wifo gazdasági kutató intézet az idén 2,4 százalékos GDP növekedésre számít. A gazdaság motorját jelentő export bővülését éves szinten 4,2 százalékra várják a kutatók, kiemelve, hogy a folyamatot a deficit csökkenése kíséri. Csökkent a munkanélküliség, amely jelenleg 5 százalék körüli szinten van, a háztartások fogyasztása pedig 1,5 százalékkal bővült ugyanezen időszakban. Nem kell a befektetőknek megriadni attól, hogy a Szabadságpárt gyökeres fordulatot hozna a gazdaságpolitikában – állítják az elemzők. Nacionalista, de egyúttal liberális – így jellemezhetők a kékek szándékai.

Az euró ejtésével kapcsolatos elképzeléseit már feladta az FPÖ, és nem csak az EU tekintetében, de a migránsok ügyében is egyre inkább egy húron pendül Strache Kurzzal. Az osztrák munkavállalók védelmét a migránsok hátrányára kívánják megvalósítani, bizonyos szektorokból egyszerűen kitiltva az utóbbiakat. A szociális hálót sem szőnék egyformán, természetesen kedvezve a hazaiaknak, 3,8 milliárd eurós megtakarítás mellett. A felsőoktatás ingyenességét csak az osztrákok számára őriznék meg, az EU területéről érkező hallgatók számára valamilyen kompenzációs összeget határoznának meg, míg a harmadik országbeliektől költségarányos hozzájárulást kérnének.