CEU - Pávatánc a kedvezmény

Publikálás dátuma
2017.10.13 21:52
ÉRVTELENÜL Trócsányi László igazságügyi miniszter nagyvonalúan elhallgatta a tényt, hogy a CEU minden törvényi feltételnek megfe
Fotó: /
A Közép-európai Egyetem fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra, a kormány mégis inkább a trükközést választotta.

Egyértelműen látszik, hogy csak időhúzásról van szó – vélekedett Juhász Attila annak kapcsán, hogy a kormány úgy döntött: változtat a felsőoktatási törvény tavasszal elfogadott, a magyarországi külföldi egyetemek, így a Soros György alapította Közép-európai Egyetem (CEU) budapesti működését is szigorító módosításán, mégpedig a határidők kitolásával. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormánynak nem áll szándékában, hogy enyhítsen a lex CEU-ként elhíresült törvénymódosítás feltételein, amelyek az érintett intézmények közül egyedül a "Soros-egyetemet" hozták nehéz helyzetbe. – Nem látom, hogy a kormány politikai szinten bármilyen kedvezményt tett volna a CEU felé. Ez pávatánc – fogalmazott a szakértő.

Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken jelentette be: a kormány nevében olyan módosító javaslatot nyújtott be, amellyel 2018 január elseje helyett 2019 január elsejére módosul az előírt feltételek teljesítésének határideje. Az atv.hu információi szerint a javaslatot már jövő hét kedden napirendre tűzhetik.

 Fotó: Molnár Ádám

 Fotó: Molnár Ádám

– Az eredeti határidő elegendő volt azok számára, akik érdemben keresték a megállapodást a felesleges politikai vita helyett. A kormány azonban hisz a megoldásban, így figyelembe vette, hogy a CEU-val még nem zárultak le a tárgyalások. A kormány megfontolta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) azon javaslatát is, hogy a feltételek teljesítéséhez szükséges határidő hosszabb időtartamban kerüljön megállapításra – mondta Trócsányi László, ezzel magyarázva a kormány lépését. Az igazságügyi miniszter emlékeztetett: az MRK javaslatát a Velencei Bizottság is üdvözölte. Az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértői testülete egyébként épp a napokban fogadta el végleges állásfoglalását a lex CEU-val kapcsolatban. Ebben kifejtették: elismerik, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, ám a magyar szabályozás egyes pontjait túl szigorúnak és indokolatlannak tartják. Emellett javasolták, hogy a már működő intézményekre ne vonatkozzanak az új előírások.

– A kormány ezt nem tudja elfogadni, hiszen éppen ez az értelmezés eredményezne diszkriminatív helyzetet. A magyar jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek, még az amerikai CEU-ra is – szögezte le Trócsányi. Mint mondta, a kormány meg van győződve arról, hogy az érintett intézmények – "amennyiben akarják" – teljesíteni tudják a számukra előírt feltételeket, az új határidő pedig "még a CEU számára is" elegendő lesz. Hozzátette: az Európai Bizottsággal folytatott, a kormány által "teljes mértékben jogi, szakértőinek tekintett párbeszéd" folyamatban van, ezért bíznak abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás során felhozott jogi érveiket a bizottság érdemben megfontolja.

Juhász Attila úgy látja, a határidő módosítása ugyan gesztus lehet a külföldi partnerek számára, ám a kormány valójában csak magának adott időt. – Nyilvánvaló, hogy a választások közeledtével, a "sorosozás" kellős közepén nem mutatna jól, ha megállapodnának Soros György egyetemével. Ráadásul a "sorosozás" csak egyfajta vonatkozásban működik, mégpedig ha "migránsoznak" is mellé. Egy egyetem bezárása, csak azért, mert Soros György alapította, még a Fidesz-táborban sem túl jó üzenet" – vélekedett az elemző, aki szerint a határidő eltolása egyvalamit jelent: azt, hogy CEU körüli harcnak még messze sincs vége.

– Az igazságügyi miniszter javaslata meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának – közölte péntek este az egyetem. Mint írták, a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra. A helyzet megoldása a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást. Jelezték, a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, hogy az új feltételeknek megfelelően New York államban is oktathassanak, programjuk már bejegyzés alatt áll a New York-i Oktatási Hivatalnál. Emlékeztettek: a magyar kormány aláírt egy szerződést Maryland állammal a McDaniel College ügyében. "A New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni" – fogalmaztak.

Navracsics visszaszólt Semjénnek
Olyan emberek Soros-csatlósoznak le, akik a megelőző 10-15 évben nem győztek ájuldozni az én úgynevezett zsenialitásomtól, és lapogattak, hogy mekkora barátok vagyunk – mondta Navracsics Tibor a Civil Rádióban. Az uniós biztos szerint függőben lévő vita van közte és pártja között annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság (EB) tagjai "Soros-emberei", és az ő tervét hajtják végre. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég hazaárulással vádolta Navracsicsot, szerinte az Orbán-kormány egykori külügyminiszterének "a nemzetéhez, nem pedig egy nemzetközi szervezethez kellene hűségesnek lennie". Navracsics szerint Semjén bírálata "nem fair". – Fair viszont a miniszterelnök bírálata, aki szerint én tévedek, és neki van igaza – mondta. Az ügy előzménye, hogy Navracsics korábban kijelentette: nem tud semmiféle "Soros-tervről", az EB munkatervében ilyen nem szerepel.



Szerző
2017.10.13 21:52

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00