Adóellenőrzés - Gúzsba kötött jogorvoslat

Publikálás dátuma
2017.10.16 07:22
A módosításra nem lesz majd lehetőség. FORRÁS: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
A cégek már az ellenőrzések legelején olyan hibát követhetnek el, amit nem lesz módjuk kijavítani.

Hamarosan a parlament elé kerülhetnek az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatok: a várhatóan 2018 január 1-jén életbe lépő változások komolyan csorbíthatják a vállalkozások jogorvoslati lehetőségeit.

A jogalkotói szándék feltehetően az, hogy korlátok közé szorítsa a jelenleg gyakran parttalanná váló jogorvoslati eljárásokat, ezért több szigorítást is bevezetne a törvénytervezet. Csakhogy ezek, a kellő jogismerettel nem rendelkező, felkészületlen cégeket igencsak kellemetlen helyzetbe hozhatják. A legjelentősebb változás az lesz, hogy a fellebbezési eljárásban – egy-két kivételtől eltekintve – nem lehet majd olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyekről a társaságnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, de felhívás ellenére sem terjesztette azt elő.

- Jelenleg a cégek nagy része, az ellenőrzési eljárás során, nem ad át lényeges iratokat az adóhatóságnak, és emellett az észrevételeik sem tartalmaznak minden meghatározó tényt, érvet – mondván: ezt majd a jogorvoslati eljárásban pótolják. Folyamatosan szedik össze a számlákat, fuvarokmányokat, ezért vannak olyan dokumentumok, amelyek csak a bírósági szakaszban kerülnek elő, és csak ott cáfolják az adóhatóság érvelését. Az volt az eddigi gyakorlat, hogy ezeket elfogadták a bíróságok, és új eljárást is elrendeltek – tudtuk meg Huszl Zsuzsannától, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes szakértőjétől. Ilyesmire a jövőben azonban már nem lesz lehetőség. A cégeknek már az ellenőrzés során, vagy legkésőbb az észrevételükben minden alátámasztó dokumentumot be kell nyújtaniuk, különben végleg eleshetnek a számukra kedvező bizonyítékok felhasználásától, és már az elsőfokú eljárásban megdönthetetlenné válhatnak lényeges megállapítások – hangsúlyozta a szakértő, aki példaként megemlítette: sok esetben a cégek figyelmen kívül hagyják, hogy egy-egy adókedvezmény, -mentesség vagy a levonási joguk gyakorlásához nem elég pusztán egy számla. Közösségi értékesítés esetén például elengedhetetlen a fuvarokmány és azon a végső vevő pecsétje is, ami gyakran hiányzik.

Huszl Zsuzsanna arra figyelmeztetett, hogy a jövőben a cégeknek még mielőtt ellenőrzést kapnának, fel kell készülniük egy esetleges vizsgálatra, ezért minden dokumentumot időben össze kell gyűjteniük, ezért nagy súlyt kell helyezniük az észrevételeik összeállítására.

Azonban még ebben az esetben sem lesz nyitva előttük minden jogorvoslati lehetőség. Egy másik tervezett módosítás ugyanis drasztikusan lerövidíti azt az időt, ameddig egy-egy dokumentum sikertelen kézbesítése miatt kifogással lehet élni. (Eddig erre hat hónap állt rendelkezésre.) A jövőben szabálytalan kézbesítés okán kézbesítési kifogást legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül lehet majd előterjeszteni. Magyarán: ha a cég csak két hónap múlva veszi észre, hogy nem kapott meg például egy számára kedvezőtlen határozatot, már nem tud az ellen fellebbezni, hiába volna neki igaza.

Huszl Zsuzsanna elismerte ugyanakkor, hogy a tervezetben felfedezhető egy olyan szándék is, amely megnöveli a jogorvoslati lehetőségek körét. A jövőben öt fokozatúra bővül ugyanis a jogorvoslati eljárás. Az észrevételt követően lehetőség lesz fellebbezést, keresetet, illetve az elsőfokú ítélettel szemben ugyancsak fellebbezést benyújtani, és felülvizsgálati kérelem keretében a bírósághoz is lehet fordulni. Ezt azonban már gyakorlatilag nem veszik figyelembe azoknál a cégeknél, amelyek az ellenőrzés során nem nyújtanak be minden általuk ismert, és az adóhatóság által kért bizonyítékot, ugyanis esetükben nem lesz mire alapozva élniük a jogorvoslati lehetőségekkel.

Hiába a kifogás
A kormány a napokban nyújtotta be a parlamentnek az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslatot is, amely szintén tartalmaz a jogorvoslati lehetőségek korlátozására irányuló rendelkezéseket. Például egy gépkocsi lefoglalásánál vagy a bankszámlára kivetett inkasszónál a jövőben nem fogja megakasztani az eljárást a végrehajtási kifogás. Jelenleg az ilyen kifogás elbírálásáig további végrehajtást nem folytathat az adóhatóság, a jövőben a kifogásnak viszont nem lesz halasztó hatálya.

2017.10.16 07:22

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09

Vaddisznók randalíroznak a Balaton partján, kutyákat is megsebesítettek

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:53

Fotó: AFP/ PATRICK PLEUL / ZB / DPA
Az érintett településeken csapdákat állítanak fel, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot.
Elszaporodtak a vaddisznók, emiatt a turisták és a helyiek egyaránt rettegnek a Balaton északi partján – írja a Blikk. A lap szerint a környéken még nem rontottak emberre az állatok, több kutyát viszont megtámadtak. Egy ebnek olyan súlyos sérülést okoztak, hogy varrni kellett a vadkan okozta sebét. Révfülöp polgármestere a lapnak azt mondta, hogy nagy a baj, szinte nincs olyan környék a településen, ahol a vaddisznók ne bukkantak volna fel. Éppen ezért vaddisznóbefogó csapdákat telepítenek majd a környező településekre, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot. Sári Ferenc vadászmester, az önkormányzat vadügyekkel kapcsolatos tanácsadója közölte: körülbelül 20 négyzetméter alapterületű elkerített részt alakítanak ki magánterületeken, olyan helyeken, ahol a vaddisznók előfordulnak, de a lakosságot nem veszélyeztetik. Egy csapda felállításának költsége akár 400 ezer forint is lehet.
2018.07.19 08:53
Frissítve: 2018.07.19 08:53