Szarvasokról álmodó Mészáros

A Kaposvári Egyetem több nagy presztízsű, jelentős hasznot hajtó szervezeti egységére is szemet vetettek befektetők – értesült lapunk. Az esetleges vevők között említik a felcsúti polgármestert is.

Tavaly 12,7 milliárdos költségvetésből gazdálkodhatott a Kaposvári Egyetem (KE), ám a büdzsé alig hatoda, mintegy 2,1 milliárd forint származott csak állami támogatásból, a működési költség jelentős részét saját maga termelte ki az intézmény. Jelentős bevételt hoz például a bőszénfai vadgazdálkodási tájközpont: a híres szarvasfarmon – ahol a vadásztatás mellett növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, tenyészállat-értékesítéssel és vadhús-feldolgozással foglalkoznak – harminchárom faj, több mint 2200 egyedét tartják itt oktatási-, kutatási- és bemutatócélból.

Az egyetem presztízse és anyagi stabilitása szempontjából fontos pillére az intézménynek az iregszemcsei kutatóintézet is. Az 1936 óta működő intézet az ötvenes évektől jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésben: az itt nemesített – elsősorban hüvelyes és olajos – növények nemcsak idehaza, de Európa-szerte elterjedtek.

Információink szerint erre a két prosperáló egységre többen is szemet vetettek. A lapunkhoz eljutott hírek szerint a szarvasfarm esetleges tulajdonváltásával kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő barátja, Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc neve hangzik el gyakran. Az iregszemcsei takarmányfejlesztési kutatóintézet pedig többek szerint az OTP-vezér, s emellett igencsak komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltségekkel bíró Csányi Sándor birtokába kerülhet.

Minderről megkérdeztük Mészáros Lőrincet és Csányi Sándort is. A felcsúti oligarcha lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre, az OTP sajtóosztálya ellenben azt közölte, hogy a bankár-üzletember iregszemcsei szerepvállalásáról szóló hír téves. Árnyaltabban fogalmazott eközben a Kaposvári Egyetem vezetése, amelytől többek között azt tudakoltuk, megválnak-e az érintett szervezeti egységektől, s ha igen, akkor miért. Válaszában Szávai Ferenc, az intézmény rektora nem cáfolta értesüléseinket, csak annyit írt: „A felvetett kérdésköröknek nincs aktualitása, amennyiben azok aktuálissá válnak, egyetemünk tájékoztatja a sajtó képviselőit”.

A szarvasfarm és a kutatóközpont sorsa kérdéses, miként az egyetem világszínvonalú technológiával felszerelt egészségügyi centrumáé is, a komplexum kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet – igaz, ez már egy másik történet. Az egyetem egészségközpontjának alapjait a '90-es években rakták le, amikor az intézmény állatkutatási célokból beszerzett egy CT-gépet. A berendezést később humán orvoslásra is használni kezdték, s az elmúlt két évtizedben Európa egyik legkorszerűbb diagnosztikai és onkoradiológiai központjává fejlesztették a szervezeti egységet. Csaknem hárommilliárd forintos beruházás keretében tavaly adták át az új PET-központot, amelyhez hasonló felszereltségű mindössze másfél tucat működik Európában.

Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Forrásaink közül az egészségügy centrumot illetően akadt, aki azt említette: az egység kiszervezése már korábban napirendre került, ugyanis „testidegennek” számít az egyetemi szervezetben, miután az intézményben nincs egészségügyi oktatás. Éppen ezért egy korábbi – a kormány által is támogatott – javaslat alapján a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet a részleg. Noha ez a lépés logikusnak látszik, az is tény: a központ elcsatolása alighanem jelentős bevételkiesést okozna az egyetemnek – éppen úgy, mint a szarvasfarm és a kutatóintézet esetleges elveszítése, hiszen az Országos Egészségügyi Pénztártól 2,45 milliárd forintot kapott az itt végzett orvosi vizsgálatok ellentételezéseként az intézmény. Az egyetem vezetése az egészségügyi központ esetleges átadását sem cáfolta, e kérdésre is csak annyit közölt: "nincs aktualitása".

Technikumtól az egyetemi ranging

Ötvenöt éve alapították a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, mely 1971-ben főiskolai, majd a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karaként egyetemi rangot kapott. A kar aztán az 1975-től működő tanítóképző főiskolával, az iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézettel és az azóta kivált veszprémi műszaki kémiai kutatóval egyesülve, 2000-ben önálló egyetemmé vált. Négy évvel az alapítás után a Kaposvári Egyetem gazdaságtudományi, valamint művészeti karral bővült, s a vidéki egyetemek közül unikális képzési területei tették vonzóvá a hallgatók között. Az intézmény falai között, de elsősorban az európai szinten is jelentős humán és technológiai forrásokkal rendelkező agrártudományi karon nemzetközi szinten is elismert kutatás és az ezt lehetővé tévő fejlesztés zajlik.