Rákos betegek gyógyítása - Orvosok szerint is aggályos az egységesítés

Publikálás dátuma
2017.10.16 14:51
Illusztráció - AFP fotó
Fotó: /
A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke szerint orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése, az onkológiákon ma még elérhető daganatellenes gyógyszerek alkalmazásának novembertől tervezett korlátozása.

Pajkos Gábor ezt arra a tervezetre reagálva közölte hétfőn az MTI-vel, amely szerint ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákbetegek kezelését. Az MKOT elnöke közleményében úgy fogalmazott, a személyre szabott orvoslás lényege, hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, s nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, "ahogyan azt most bevezetni tervezik".  

Pajkos Gábor érvelése szerint statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák. A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát.  A szakember kitért arra, a vaklicit - amelynek során egy betegcsoportnál a legolcsóbb készítményt preferálja a társadalombiztosító - jól működhet a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek esetében. Ha két, azonos betegségtípusban és stádiumban lévő rákbeteg csak azért kapja ugyanazt a gyógyszert, mert az a legolcsóbb, a megtakarítás csak látszólagos, mivel ez adott betegnél az eredményesség rovására mehet.

 Felhívta a figyelmet arra is, hogy az innovatív gyógyszerek felhasználását nem terápiaszűkítéssel lehet hatékonyabbá tenni, hanem például a részletes molekuláris patológiai vizsgálatok gyors és széles körű elérhetővé tételével, mert a tumorok genetikai jellemzőinek lehető legkorábbi ismerete az egyik kulcsa a minél pontosabb terápiaválasztásnak, az egymás után alkalmazható terápiák megtervezésének.

Pajkos Gábor közölte: orvosszakmailag nem védhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) mostani eljárása, miszerint adminisztratív alapon, áralkuról áralkura szabnák meg, mivel lenne kötelező megkezdeni az egy-egy adott csoportba tartozó rákbetegek kezelését. Az MKOT elnöke ellentmondást lát abban, hogy a társadalombiztosító eddig szakmailag indokoltnak látta megadni a terápiaválasztás lehetőségét, most mégis megvonná ezt a szakorvosoktól, illetve a betegektől.

 A NEAK múlt heti közlése szerint az egészségbiztosító új gyógyszerbeszerzési eljárásokat indít az úgynevezett tételes elszámolású gyógyszerek beszerzésére; a következő évre két eljárás keretében szerzik be a gyógyszereket. Az első eljárásban minden egyes hatóanyagot (35 gyógyszer) külön-külön szerzik be azért, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a kezelése már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, biztosítsák a készítményt. A másik eljárásban, új kezelés megkezdésekor, amikor nem lehet különbséget tenni, melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény, a kezelőorvosnak az olcsóbb készítménnyel kell a kezelést megkezdenie.

 Álláspontjuk szerint a közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy azon készítmények közül, amelyek esetében az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a hatás tekintetében, versenyt hirdessenek. Ez garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen az orvosa, ami számára a lehető legjobb. Azonban, ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árút kell választania az orvosnak.  Az új közbeszerzési eljárással kapcsolatban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a daganatos betegek által alapított Gyógyulj Velünk Egyesület is jelezte aggályait.

lásd még: Megdöbbentek a rákgyógyszerek finanszírozásának szűkítésén

Szerző
2017.10.16 14:51

Vaddisznók randalíroznak a Balaton partján, kutyákat is megsebesítettek

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:53

Fotó: AFP/ PATRICK PLEUL / ZB / DPA
Az érintett településeken csapdákat állítanak fel, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot.
Elszaporodtak a vaddisznók, emiatt a turisták és a helyiek egyaránt rettegnek a Balaton északi partján – írja a Blikk. A lap szerint a környéken még nem rontottak emberre az állatok, több kutyát viszont megtámadtak. Egy ebnek olyan súlyos sérülést okoztak, hogy varrni kellett a vadkan okozta sebét. Révfülöp polgármestere a lapnak azt mondta, hogy nagy a baj, szinte nincs olyan környék a településen, ahol a vaddisznók ne bukkantak volna fel. Éppen ezért vaddisznóbefogó csapdákat telepítenek majd a környező településekre, remélve, hogy ez rövid időn belül megoldja a túlszaporulatot. Sári Ferenc vadászmester, az önkormányzat vadügyekkel kapcsolatos tanácsadója közölte: körülbelül 20 négyzetméter alapterületű elkerített részt alakítanak ki magánterületeken, olyan helyeken, ahol a vaddisznók előfordulnak, de a lakosságot nem veszélyeztetik. Egy csapda felállításának költsége akár 400 ezer forint is lehet.
2018.07.19 08:53
Frissítve: 2018.07.19 08:53

Százmillió forintért szabadulhatna meg Gyárfás Tamás digitális bilincsétől

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:41
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Óvadékot ajánlott fel, amelyet a bíróság elfogadott.
Magyarországon eddig példátlan összegű óvadékért, 100 millió forintért cserébe kerülhet le a nyomkövető Gyárfás Tamásról, ha a bíróság döntése jogerős lesz – hangzott el az MTI összefoglalója szerint az M1 Híradójában. Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagja, médiavállalkozó ellen a Budai Központi Kerületi Bíróság áprilisban rendelt el nyomkövető eszközzel ellenőrzött lakhelyelhagyási tilalmat.  A kényszerintézkedést a Fenyő János médiavállalkozó ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében rendelték el. Gyárfás Tamás akkor azt mondta, hogy semmi köze Fenyő János meggyilkolásához. Mint a szerda esti híradásban elhangzott, Gyárfás Tamás elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bíróság enyhítsen a számára előírt fogvatartási szabályokon és óvadékot ajánlott fel, amelyet a bíróság elfogadott. Az óvadék összegét a bíróság 100 millió forintban határozta meg. Ha a döntés jogerőssé válik és Gyárfás Tamás befizeti a pénzt, akkor lekerül róla a nyomkövető és akár külföldre is utazhat. Az ügyészség fellebbezett a bíróság döntése ellen. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta, hogy „az ügyben a megalapozott gyanú továbbra is fennáll. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék alkalmazása mellett sem indokolt” – fogalmazott a szóvivő.
2018.07.19 08:41
Frissítve: 2018.07.19 08:41