Egy csésze gépolajat, uram? - Robotok vehetik át a munkánkat

Publikálás dátuma
2017.10.17 07:02

Fotó: /
A jövő munkahelyén egyre inkább a hozzáadott értéket képviselő, tehetséges szakemberekre lesz szükség, a rutin fizikai és szellemi munkát kiváltja az automatizáció.

Az emberi munka gépek általi kiváltásának problematikája az ipari forradalom óta foglalkoztatja a tudósokat, ám a megvalósulás még sosem került olyan kézzelfogható közelségbe, mint ma. Ezek a technológiák ma már megjelennek a mindennapjainkban: a hazai webáruházakban is egyre terjednek az ügyfélszolgálatokat kiváltó chatbotok; a titkárnők, bérszámfejtők számos feladatát rég átvették a szoftverek. Az ipari szektorban a robotizáció helyettesíti az élő munkaerőt, például az élelmiszerek feldolgozásának minden lépése automatizálható, ahogyan az építőipari munkák jelentős része, a logisztikában pedig terjed a csomagoló és rakodó robotok használata. Mindez Magyarországon sem futurisztikus elképzelés: épp a napokban adtak át Bócsán egy festékgyárat, ahol közel egymilliárd forintos beruházással teljesen automatizált gyártást vezettek be. A technológiai fejlesztés nem jár létszám-leépítéssel – hangsúlyozták az átadáson.

Az automatizáció Magyarországon a munkahelyek 12 százalékát válthatja ki, ami több mint félmillió foglalkoztatottat érinthet – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. Eszerint hazánkban már 55 foglalkozás kiváltható lenne az új technológiák bevezetésével. A szakmák 33 százaléka ipari, 20 százaléka irodai, adminisztratív jellegű, 18 százalékuk a logisztikához és járművezetéshez kapcsolódik, 16 százalékuk építőipari, 11 százalék pedig a szolgáltatások közé tartozik.

Ám ez csak elmélet: hogy mindez a valóságban is így valósul-e meg, az attól is függ, hogyan reagálnak a cégek – hangsúlyozza Nábelek Fruzsina, a GVI elemzője. Azt mondja: munkaerő-hiánnyal főként a kisebb, 20-49 főt foglalkoztató cégek küzdenek – nekik pedig nincsenek forrásaik a drága technológiák bevezetésére. A GVI azt is vizsgálta: melyek azok a hazai régiók, amelyeket a leginkább veszélyeztet az automatizáció – vagyis ahol magas munkanélküliségi ráta mellett sokan dolgoznak új technológiákkal kiváltható szakmákban. Ilyen terület Észak-Magyarország, de járásonként nagyon eltérő a helyzet. A Csengeri járásban például a munkavállalók 38 százaléka automatizálható szakmákban dolgozik, és emellett magas a munkanélküliség is. A cégek visszajelzései alapján ugyanakkor nem valószínű, hogy a jelenleg elérhető olcsó emberi munkaerőt a közeljövőben kiváltanák drágább technológiákkal: egyelőre nem érné meg – mutat rá az elemző. Megjegyezte: előbb-utóbb valószínűleg ezeken a területeken is hangsúlyosabb lesz az automatizáció, így a cégeknek olyan munkaerőre lesz szükségük, akik értenek ezekhez a technológiához.

A vállalkozásokban lassan tudatosul, a megfelelő, kvalifikált dolgozó megtalálása bonyolult feladvánnyá vált. A felismerés része, hogy egyre kevésbé a munkaadók diktálnak, a vállalatoknak kell elnyerniük a dolgozók kegyeit, erre pedig már nem alkalmasak a hagyományos eszközök.

A munkaerőhiányt ugyanakkor iparágaktól függetlenül érzékelik a cégek. Esetenként már a gyakornokok maradásra bírása is gondot okoz, és nem ritka a 20-30 százalékos fluktuáció. A probléma forrásaként az alacsony béreket, a szakképzett munkaerő hiányát, a versenytársak illetve a külföldi piac elszívó hatását jelölik meg. A vállalatok döntő többsége olyan hagyományos motiváló eszközökkel igyekszik úrrá lenni a problémán, mint a fizetésemelés vagy a cafeteria bővítése. Részmunkaidő, távmunka bevezetésével csak minden harmadik cég próbálkozik.

Pedig lenne más út is. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának vizsgálatából – a szabad szöveges válaszokból – például egy másik kép is körvonalazódik. Sok megkérdezett szerint a vállalatok belső szervezeti problémái is felelősek lehetnek a munkaerőhiányért, így például a belső konfliktusok, a túlzott bürokrácia, a gyenge munkáltatói brand, a rossz motivációs környezet, a nem vonzó szervezeti kultúra, a vezetési hibák, a rossz HR-stratégia.

A diplomások jobban félnek
A munkavállalók egy része a javuló foglalkoztatottsági mutatók ellenére sem érzi biztonságban munkahelyét: negyedük a munkanélküliek számának növekedésére számít. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése egy meglepő változásra is rámutatott: míg 1992 óta jellemzően a diplomások tartottak a legkevésbé, a legfeljebb 8 általánost végzettek pedig a leginkább a munkanélküliségtől, most megfordult a helyzet: az iskolázatlanabb réteg az optimistább. A legfeljebb 8 általánost végzettek 21, az érettségivel rendelkezők 23, míg a szakmunkások és a diplomások 26-26 százaléka vár romlást.

Az utóbbi évek munkaerő-piaci változásai kihívások elé állítják a HR-eseket (HR=Human Resources=Humán Erőforrás - régen: személyzeti osztály - a szerk.), akik nagy része akkor szerezte diplomáját, amikor még szó sem volt arról, hogy a munkavállalók diktálnák a tempót. Sokan rossz lépéseket tesznek: kötelező biciklis bejárást, családi napot szerveznek, ami inkább nyűg a munkavállalóknak, mint élmény. De egyre többen belátják: a tehetséges szakemberekért folyik a verseny, s aki nem tudja őket megnyerni, lemarad a piaci versenyben – fogalmaz Tóth Gergely, a HR-Fest alapítója.

A felgyorsult technológiai fejlődés a piac minden szereplőjét érinti. Az áruházak polcai eddig fizikai határt szabtak a piacon megjelenő sörmárkáknak: ezek az online kereskedelem megjelenésével leomlottak, és egyre erőteljesebb terjeszkedésnek indulnak a kézműves sörfőzdék is – említ egy példát. Ezekre a kihívásokra csak a tehetséges, kreatív szakembereket foglalkoztató vállalatok tudnak megfelelő ütemben reagálni. Megszerzésükhöz ugyanakkor ma már nem elég a magas fizetés. A bérezést illetően amúgy is végesek a cégek lehetőségei, pár tízezer forintért pedig miért hagyna ott egy informatikus egy olyan munkahelyet, ahol jól érzi magát?

Ezért fontos, hogy olyan vállalati légkört alakítsanak ki a cégek, amelyben jól érzik magukat a munkavállalók. Ehhez hozzátartozik a munkahelyi kávégép, a babzsákfotel vagy a csocsóasztal, de messze nem ez a legfontosabb – hangsúlyozza Tóth Gergely. Sokkal lényegesebb, hogy a munkavállalók rugalmas időbeosztásban, akár otthonról is dolgozhassanak, valamint az, hogy ha van egy innovatív ötletük, meg tudják valósítani cégen belül.

Tóth Gergely elismeri: ezek a lépések rövidtávon nem feltétlenül nyújtanak megoldást a kereskedelemben vagy az építőiparban az alsóbb szinteken jelentkező munkaerőhiányra. A cégek mégis jól teszik, ha ezekre a dolgokra koncentrálnak, a jövő munkahelyén ugyanis egyre inkább a hozzáadott értéket képviselő - kreatív, kézügyességgel vagy szociális készségekkel bíró - szakemberekre lesz szükség, a rutin fizikai és szellemi munkát kiváltja az automatizáció.

Ipar 4.0: a nagyok felkészültebbek
Az ipari termelés területén elindult technológiai forradalom okozta változásokat Ipar 4.0 néven is emlegetik. A napokban megnyitott Ipar 4.0 Mintagyár nevezetű kiemelt projekt - 2,35 milliárd forint keretösszegű támogatással - célja a hazai termelő kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítése, valamint az Ipar 4.0 termelési rendszerek technológiai, ipari automatizálási, vezérlési megoldásai iránti nyitottságának fokozása. A nemzetgazdasági tárca adatai szerint az 50 főnél nagyobb kkv-k jelentős hányada főbb vállalatirányítási folyamataik döntő részéhez már szoftveres támogatást vesz igénybe, vagyis megvannak az alapjai az ipari digitalizációnak. Az érintett vállalkozások 87 százaléka nyitott a fejlesztésekre, és bár legnagyobb részük kapacitásbővítésben gondolkodik, egyre többen szeretnének korszerűsítő beruházásokat. Az innovációs készség arányos a cégek méretével.



Anyaként nehéz a visszatérés

Hiába a javuló foglalkoztatottsági mutatók, Repka Ágnes, HR-szakértő, a Dolgozómami blog szerzője szerint a kisgyermekes nők továbbra is nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.

- Mélyponton a munkanélküliség, növekszik a munkaerőhiány. Segíti ez az anyák újbóli munkába-állását?

- Tízből hét kisgyerekes anyát nem vesz vissza korábbi munkaadója: ez az utóbbi években sem változott. Ezek a nők a regisztrált munkanélküliek között azonban nem feltétlenül jelennek meg, mert kényszerűségből még otthon maradnak a gyerekekkel, esetleg vállalkozásba kezdenek.

- Miért nem kellenek a munkaadóknak?

- A munkaerőhiány tipikusan a hagyományosan férfias szakmákban jelentkezik. Egyre több nő tanul ezért a gyed/gyes alatt új szakmát, például programozást. Ez segíti az újrakezdést, de még mindig erősek az anyákkal kapcsolatos sztereotípiák. A munkaadók azt gondolják, a kisgyerekesek nem fognak túlórázni, rohannak a gyerekekért, sokat lesznek táppénzen. Pedig itt az apák is be tudnak segíteni. A legtöbb családban persze az apa munkahelye az első, hiszen a férfiak még ugyanabban a munkakörben is többet keresnek, mint a nők. Nem csoda, ha a nőkre hárul minden gyerekekkel kapcsolatos feladat.

- Az atipikus foglalkoztatási formák megoldást jelenthetnének.

- Valóban, de részmunkaidőben az összes munkavállaló 5-6 százaléka dolgozik: az évek óta változatlan adatban benne vannak a nyugdíj mellett dolgozók és a béremelések miatt kevesebb munkaórára bejelentettek is. A munkaadók nem szeretik a távmunkát sem: nem bíznak abban, hogy a munkavállaló felügyelet nélkül is dolgozni fog. Pedig azok az anyák, akik erre lehetőséget kapnak, keményen hajtanak, mert tudják, ez a legjobb esélyük a munka és a család összeegyeztetésére.

2017.10.17 07:02

Trump a következetlenség rekordere: egy nap alatt kifarolt a feltétlen Putyin-imádatból

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:20
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta az amerikai elnök.
„Nem vagyok oroszbarát, csak azt akarom, hogy az országunk biztonságban legyen” – mondta Donald Trump amerikai elnök a Fox televízióban sugárzott interjújában. Az MTI összefoglalója szerint az interjút még hétfőn, Helsinkiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója után rögzítették, és Trump elsősorban a csúcstalálkozó tényét és a sajtókonferencián elhangzottakat érintő kritikákra reagált. John Brennan, a CIA volt igazgatója „hazaárulásnak” nevezte a közös sajtókonferenciát, amelyen Trump mintha nem adott volna hitelt az amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról szóló amerikai hírszerzői jelentéseknek. Az elnök, aki kedden a Fehér Házban nyilatkozatban korrigálta hétfői szavait, mondván, hogy „rosszul fejezte ki magát”, az interjúban kijelentette: „Brennan nagyon rossz ember, nézzék csak meg, hogy mi minden történt, amikor ő irányította az ügynökséget”. Az elnök a CIA volt vezetőjét a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt vezetőihez és munkatársaihoz hasonlította, akik szerinte hazugságokat terjesztenek. „Én nem vagyok oroszbarát, semmilyen barát nem vagyok, egyszerűen csak azt akarom, hogy a mi országunk biztonságban legyen” - fogalmazott Trump. Azt mondta, az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ atomfegyvereinek 90 százalékát, és ezért – de mint fogalmazott: nemcsak ezért – „Oroszországgal kijönni nem rossz, hanem jó dolog”.
A hosszas interjúban az amerikai elnök ismételten bírálta az európai országokat a bevándorlási politikájuk miatt, és amikor Tucker Carlson riporter rákérdezett, hogy vajon melyik európai ország lett jobb a tömeges migrációnak köszönhetően, Trump azzal válaszolt: „egyikük sem”. Hozzátette, hogy „a bevándorlási politika Európában katasztrófa, elpusztítják Európát, elpusztítják Európa kultúráját, bizonyos vidékeken a bűnözés megnövekedett, jobb lenne már tenni is valamit”. Az amerikai elnök az európai vezetők közül egyedül Angela Merkel német kancellárt nevezte meg, és szerinte Merkel bevándorlási politikája „nagyon rosszat tett” magának Merkelnek is. „Angela szupersztár volt, egészen addig, míg emberek millióit be nem engedte Németországba” – állította. Trump az amerikai demokrata párti politikusokat is ostorozta az illegális migrációval kapcsolatos álláspontjuk miatt. Azt mondta, a demokraták nyitott határokat akarnak, és ezzel szabad utat engednének a bűnözésnek is. „Talán ez az a politikai filozófia, amelyben felnőttek, talán ezt tanulták az iskolában, talán bolondok, nem is tudom” – tette hozzá.

Orosz beavatkozás

Ugyancsak kedden, a Fehér Házban republikánus törvényhozókkal tartott megbeszélése kezdetén Trump azt mondta, az orosz beavatkozás nem befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztást. Egyúttal hangsúlyozta, hogy teljes mértékben bízik az amerikai hírszerzésben. Megismételte, hogy „rosszul fejezte ki magát” a Putyinnal tartott közös sajtókonferenciáján előző nap. Vagyis – folytatta – nem azt akarta mondani, hogy nincs oka azt hinni, hogy Oroszország „nem avatkozott be” a 2016-os elnökválasztási folyamatba, hanem ennek ellenkezőjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy a beavatkozások nem befolyásolták a választások eredményét. Azt mondta, a 2018 őszén tartandó, úgynevezett félidős választásokon kormánya mindent megtesz a választási rendszer biztonsága érdekében és „agresszívan” megsemmisít majd minden beavatkozási kísérletet. Közölte, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek a teljes bizalmát élvezik, elfogadja megállapításaikat, miszerint Oroszország igenis beavatkozott a két évvel ezelőtti választásokba. Hangsúlyozta: az amerikai-orosz viszony nagyon rossz, de a helsinki találkozón javult, és a jövőben „tovább javulhat”.  Röviden összegezte a csúcstalálkozót: szerinte egyes konfliktusok megoldásában sikerült haladást elérni az orosz elnökkel folytatott négyszemközti megbeszéléseken. Konkrétan a nukleáris fegyverek világszerte történő visszaszorítását, Észak-Koreát, Izrael biztonságának ügyét, Szíriát és Iránt említette. Reméli, hogy – mint fogalmazott – Irán „egy napon hív majd bennünket, és talán kötünk egy új megállapodást, de az is lehet, hogy nem”. Trump közölte azt is: Észak-Korea ügyében „nem kell sietni, van időnk”.  

A Fox televízió kedden több esti műsorában is foglalkozott Donald Trump Helsinkiben tett, majd kedden Washingtonban pontosított kijelentésével, miszerint nem fogadja el az amerikai hírszerző közösség megállapításait a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásról. A Fox hosszas részletet játszott be az elnök 2017. júliusában Lengyelországban tett látogatásáról, amikor Trump kifejtette, hogy az oroszok igenis beavatkoztak az amerikai választásokba. Egy másik kedd esti műsorban Mark Levin publicista felsorolta, hogy korábbi amerikai elnököknek milyen kapcsolataik voltak a korábbi Szovjetunió vezetőivel, és emlékeztetett a többi között arra, hogy 1975-ben Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártvezető Helsinkiben állapodott meg egymással, helyben hagyva Európa megosztottságát, vagy hogy Jimmy Carter 1979-ben Bécsben szintén Brezsnyevvel találkozott, és a szovjet vezetőt az orcájára nyomott csókkal köszöntötte. 

2018.07.18 07:20
Frissítve: 2018.07.18 08:33

Elutasította a vámuniós megállapodást a londoni alsóház

Publikálás dátuma
2018.07.17 22:15
Theresa May brit kormányfő beszédet mond a londoni alsóházban, 2018. július 9-én
Fotó: AFP/HO / PRU //
Az EU-párti konzervatívok dobták be a vámuniós paktumról szóló indítványt. Ha a javaslat átmegy az alsóházon, az a brit kormány bukásához is vezethetett volna.
Csekély többséggel elvetette a londoni alsóház kedd este azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.  A módosítást a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának EU-párti tábora terjesztette be a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz, emlékeztet összefoglalójában a távirati iroda.
 BBC értesülései szerint a kormány olyan sarkalatos jelentőségűnek ítélte e módosítás elvetését, hogy ha ez nem sikerült volna, a tory frakcióvezetés szerdára bizalmi szavazást kezdeményezett volna a kormánnyal szemben az alsóházban.
Az indítványt végül a kedd esti végszavazásban 307-301 arányban elutasították a képviselők. A vita hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, mégpedig azzal az érvvel, hogy egyrészt a Brexit után csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, másrészt a további tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételek teljesítésére kötelezné Londont - mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás kérdésében -, mintha Nagy-Britannia ki sem lépne az EU-ból. 
London ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. Az erről a minap közzétett 104 oldalas javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a "súrlódásmentes" további kétoldalú áruforgalom. Ennek érdekében a felek a brit indítvány szerint - amelyet még az EU-nak is véleményeznie kell - fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna. A Konzervatív Párt frakciójának EU-párti "lázadói" a vámuniós tárgyalások megkezdését célzó, kedd este elvetett módosító indítványukat arra az esetre terjesztették elő, ha minderről Londonnak nem sikerül megállapodnia az EU-val. 
A brit kormány javaslatcsomagja ugyanakkor jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint amilyet a megosztott alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca vezetője, David Davis is.
2018.07.17 22:15