Bartók-örökség - Művészi szabadság pro és kontra

Mikortól adhatók elő Bartók művei bárki kénye-kedve szerint? A válasz bonyolult – sorozatunk második részében ennek járunk utána.

A csodálatos mandarin a társszerző, Lengyel Menyhért 1974-es halála után hetven évvel, azaz 2044. december 31-én szabadul a szerzői jogok korlátaitól. Fotó: Szalmás Péter

Bár Bartók Béla halálának hetvenedik évfordulója 2015-ben volt, három színpadi művének szerzői jogi védelme a társszerző halála után hetven évvel jár le. Ez pedig a Kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi esetében Balázs Béla 1949-es halála miatt 2019. december 31-én, A csodálatos mandarinnál pedig Lengyel Menyhért 1974-es halála miatt 2044. december 31-én következik be. A világ nagy részén, így Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában, illetve Európa nyugati felén Bartók Béla kisebb fia, az idén 93 éves Bartók Péter őrködik a szerző személyéhez fűződő jogai fölött. Európa középső és keleti felén, benne Magyarországon a zeneszerző nagyobb fia, ifj. Bartók Béla, majd halála után keresztfia, Vásárhelyi Gábor lett a jogörökös. Ez annyit jelent, hogy ha a művek integritását, szellemiségét, cselekményét, szereplőinek karaktereit, hangszerelését, hosszát szeretné megváltoztatni valaki, esetleg más mű részletét használná fel egy Bartók-alkotás előadása közben, a földrajzi helytől függően hozzájuk kell fordulnia.

„Ki kell várni a védelmi idő lejártát, azután nem kell már egy-két, a szerzői szándékhoz makacsul ragaszkodó emberrel megküzdeni” – mondta lapunk kérdésére Vásárhelyi Gábor, aki többször is tiltakozott, amikor szerinte a mű integritását sértő Bartók-előadás született. „A védelmi idő, a szerzői jog lejártáig az azt gyakorlók dönthetnek a művek esetleges megváltoztatásáról, azt követően minden felhasználó saját erkölcsi normái szerint határozhat erről. Nem lehet összekeverni A csodálatos mandarin hajsza jelenetében egymás kergetését a Káma Szútrával. Ha valaki felhasználja egy másik művész művét, akkor az ő szerzői szabadságát kell megtisztelnie azzal, hogy úgy hagyja, ahogyan azt megalkotta. Így gondolta ezt Bartók Béla is, aki – amint ez Sipos József Bartók című dokumentumfilmjében is elhangzik – kivitte fiát a moziból, amikor egy Disney-filmben változtattak valamit Beethoven VI. szimfóniáján. A hetven év szerzői jogi védelmi idő elég az eredeti rögzülésére.” – indokolja sokszor vaskalaposnak tartott hozzáállását Vásárhelyi Gábor: „Nem érzek ellentmondást, egy progresszív művet sokféleképpen elő lehet adni a mű adta eredeti keretek között maradva is.”