Nekiment a szabad sajtót tipró kormánynak az amerikai ügyvivő

Publikálás dátuma
2017.10.17 16:29
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak - tette egyértelművé az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét irányító diplomata. KKM: Az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban teljesen alaptalanok.

Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, amely teljes mértékben képes tájékoztatni az embereket kormányuk cselekedeteiről és eszközöket adni a kezükbe, hogy gondoskodhassanak róla, hogy a kormány ne éljen vissza a hatalmával - mondta a Magyar Újságírók Szövetségénél tartott beszédében David Kostelancik amerikai ügyvivő, aki nagykövet hiányában a legmagasabb rangú amerikai diplomata Magyarországon.

A diplomata többször is köszönetét fejezte ki a magyar, s bármely más újságírók áldozatos munkájáért. "Azért vagyok ma itt, hogy Amerikának az Első Alkotmánymódosítás melletti elkötelezettségéről beszéljek, és arról, mit jelent nekünk a szabad sajtó. Önök nehéz időkben is tovább dolgoznak, és továbbra is feltesznek nehéz kérdéseket. Az Önök elkötelezettsége amellett, hogy kikutassák az igazságot, és azt kikiáltsák országnak-világnak, a demokrácia egyik legfontosabb eleme marad, és én őszintén értékelem, amit tesznek. Hadd mondjam el még egyszer: Köszönöm szépen" - fogalmazott.

Kostelancik világossá tett, lehet szeretni, vagy megvetni az újságírókat, kritizálni a sajtót, ám a médiának hatalmas szerepe van egy demokratikus társadalom működésében és egészséges fejlődésében. "Végső soron azonban, lévén demokratikus kormányok képviselői, tisztában vagyunk vele, hogy ha Önök nem teszik fel a kemény kérdéseket, nem végzik el a munkájukat. Tisztában vagyunk vele, hogy elszámolással tartozunk a polgároknak, akiket képviselünk, és hogy a nyilvánosság napvilága, melyet az erőteljes, szabad és független sajtó biztosít, alapvető fontosságú ennek az elszámoltathatóságnak az elérésében."

Az amerikai ügyvivő kijelentette azt is: "a demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat". Kifejtette: ez olyan örök kísértés, mely több formában is megjelenhet: így például a jogszabályokkal való korlátozás; a média kizárólagos ellenőrzése; a hirdetőkre történő nyomásgyakorlás, valamint a kormányzati kísérletek a hirdetési piac manipulálásra; vagy az újságírók leplezetlen fenyegetése vagy megfélemlítése módszereivel. Aztán minden korábbinál keményebben tette egyértelművé: "Az elmúlt években az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak."

Kostelancik azt mondta: "a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett." Arról is beszélt: azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, "úgy tájékoztattak minket, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük". Emlékeztetett arra is: "a kormányzat ezen túl jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosokhoz, miközben a független médiumok szinte semennyi állami hirdetéshez sem jutnak. Azt halljuk, hogy magánvállalkozásokkal közlik, ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak."

A jelenleg hazánkban tartózkodó legmagasabb rangú amerikai diplomata úgy fogalmazott: "szólnom kell egy a közelmúltban történt, riasztó fejleményről. Egyes, a kormányhoz szorosan kötődő médiumok egy listát jelentettek meg olyan újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra nézve. Ez veszélyes gyakorlat az újságírók szempontjából, és a szabad, független újságírás szempontjából is. Ezeknek a médiumoknak jogukban áll bírálni újságírókat, vagy nem egyetérteni velük, de arra kísérletet tenni, hogy megfélemlítsék őket, vagy megnehezítsék a munkájukat, összeegyeztethetetlen a szabad sajtó megvédésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal. A velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére."

Kostelancik szólt arról is: bármilyen kritikus is olykor Donald Trump amerikai elnök az amerikai, vagy nemzetközi sajtó képviselőivel, sosem kérdőjelezi, az amerikai kormány sosem vonja kétségbe annak szabad működését. Sőt, "az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet".

Arról is beszélt, "vannak még itt független és ellenzéki médiumok, amelyek tág szerkesztőségi szabadsággal tudják végezni újságírói hivatásukat. Ez jó dolog. Számuk azonban egyre fogy, és olyan kihívásokkal kell szembenézniük a hirdetési piacon, melyekkel a kormányzati médiumoknak nem. Nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel szembesülnek. Ennek következtében egyre kevesebb magyar találkozhat komoly vitákkal és nézetütköztetésekkel a médiában, pedig ezek nagyon fontosak, sőt, alapvetőek egy képviseleti demokráciában."

Az ügyvivő végül idézte Thomas Jeffersont, Amerika harmadik elnökét, aki azt írta, hogy „inkább teszem ki magamat a túl sok szabadsággal járó kellemetlenségeknek, mint a túl kevéssel járóaknak." Más szóval, Jefferson felismerte, hogy „a túl sok szabadság"– a demokrácia zavaros, hangos, kaotikus pezsgése, amely mindnyájunk számára olykor frusztráló lehet –, jobb, mint ennek az alternatívája, amikor a kormányzat dönti el, mit kell gondolni, és milyen hangokat szabad meghallgatni. "A sajtószabadság megvédése közös és szent kötelességünk, olyan életbevágó, el nem múló imperatívusz, melyet gyakorolni és értékelni kell az én hazámban, itt Magyarországon és minden országban, mely magáénak vallja a szabadságot és a demokráciát.

KKM: alaptalanok az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei
Az amerikai ideiglenes ügyvivő félelmei a magyar sajtószabadsággal kapcsolatban teljesen alaptalanok - reagált Menczer Tamás helyettes államtitkár David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője kijelentéseire.
Ha az ügyvivő maga mellé ültet egy tolmácsot, és átlapozza a napilapokat, megnézi az internetes hírportálokat és a híradókat, láthatja, hogy számtalan kormánykritikus hír jelenik meg naponta.
Ha az ügyvivő összeszámolja, hogy hány kormánykritikus napilap, hetilap, hírportál és televízió-csatorna van Magyarországon, akkor megbizonyosodhat arról, hogy a sajtószabadságot és a kiegyensúlyozottságot semmilyen veszély nem fenyegeti.
Néhány hete az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán oktatási törvény módosítását, annak ellenére, hogy az hihetetlen mértékben csökkenti a kisebbségek jogait. A kijevi és a budapesti amerikai diplomaták esetében is azt kell gondolnunk, hogy tájékozatlanok azzal kapcsolatban, amiről beszélnek - tette hozzá a helyettes államtitkár.

2017.10.17 16:29
Frissítve: 2017.10.17 18:31

Harrach: A lelőtt szarvast így szállítják, az állatnak ez már nem okoz szenvedést

Publikálás dátuma
2018.07.17 09:57

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A KDNP a következő években az ápolási díj emeléséért és a bedőlt hiteleseknek segítő elsétálás intézményének bevezetéséért küzd majd - mondta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a sorosozás egy marketingeszköz.
– Semjén Zsolt azt mondta, hogy a KDNP az elmúlt években minden célját elérte és megvalósította. Akkor most mi jön? Abbahagyják a csúcson? – Az eddigi céljainkat elértük, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének új törekvéseink. Nyilván az új kihívásokra új válaszokat kell találni. A KDNP világnézeti pártként is találkozik új kérdésekkel. Elsőszámú alapelvünk az emberi személy méltósága, ez jelen van akár a szociális kérdésekben, akár a migrációs vitában, akár a most napirendre került hajléktalan-ügyben is.  – A keresztény értékrenddel mennyiben egyeztethető össze, hogy a hajléktalanokat beviheti a rendőr az utcáról?  – Ebben az ügyben két fontos szempont van: emberekről szól a történet, az ő helyzetüket kell megoldani, de beszélni kell a közterületek rendjéről, tisztaságáról, az ezeket használó többi emberről is. A hajléktalanoknak is érdeke, hogy a helyzetet rendezzük. Az az állapot, amiben sokszor vannak, nem felel meg az emberi méltóságnak. Amit nagyon hiányolok, az az egészségügyi ellátás kiterjesztése. Különösen mióta megszűnt az OPNI, nagyon sok olyan ember él az utcán, akinek kezelésre lenne szüksége.  – Egy bérlakásprogram nem szolgálná ezt a célt?  – Ez egyik eszköze lehet a hajléktalan-állapotból való kivezetésnek, azok számára, akik kivezethetők még az önálló életbe. A VIII. kerületben vannak erre szép példák. – Úgy tudni, ebben nézeteltérésük van a Fidesszel is, mert ők nem szeretnének egy ilyen programot nagyobb léptékben elindítani.  – Azt mondanám, hogy a pártszövetségen belül – nem is feltétlenül pártok mentén – vannak, akik másképp látják a helyzetet és a megoldást. Én fontosnak tartom bérlakások építését és működtetését, nem csupán szociális célra, de családalapító fiatalok átmeneti otthonaként is.
– Az állandó sorosozás, menekültezés még egy időközi polgármesteri választáson, mint azt Hollik István KDNP-s képviselő tette a már említett VIII. kerület esetében mennyire egyeztethető össze a KDNP értékrendjével?  – Itt is különbséget kell tennünk a bevándorlás ügy és a politikai marketing között. Európára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen migráció jelenti. Ez részben spontán, részben felkeltett és támogatott folyamat. A támogatásban, éppen az anyagi lehetőségei miatt, komoly eszközök vannak Soros György kezében és ő él is ezekkel. A „sorosozás” tartalmilag ezt jelenti. Az, hogy ez egy folyamatos marketing eszközként jelenik meg, egy szakmai kérdés, én ehhez a szakmához nem értek. – Ön nem is sorosozott. Ez távol áll az ízlésétől?  – Én is beszélek az önvédelem fontosságáról és arról, hogy ki az a személy, aki ennek legnagyobb ellensége, de ezt a saját stílusomban teszem.  – Nagy István földművelésügyi miniszter adott egy interjút a hvg.hu-nak, azt mondta, mióta közszereplő lett, nem vadászik. Nem gondolja, hogy ezt kellene tennie Semjén Zsoltnak is?  – A miniszter úr egyéni véleményét fogalmazta meg. A vadászat a magánélet része. Ez érvényes a politikusra is. Közéleti szerepe legfeljebb annyiban van, hogy amióta a világ létezik a vadászat társadalmi találkozásokra is lehetőséget ad. Ez pedig természetes közeg a politikus számára. – És azok a fotók, ahogy a lelőtt szarvast fellógatták egy helikopterre? Ez a stílus összeegyeztethető a keresztény értékrenddel?  – Ott az a szokás, hogy a terepviszonyok miatt a lelőtt szarvast így szállítják, ez az állatnak már nem okoz szenvedést. A vadászat etikájának alapvető eleme, hogy ne okozzanak szenvedést az állatoknak. Némi ellentmondást érzek sok állatbarát véleményében, akik hevesen védik az áldozatát brutálisan széttépő ragadozót, miközben a vadgazdálkodást végző embert gyűlölködve támadják. – Készül egy törvénymódosítás, ami a politikusok magánéletének védelme jegyében a sajtót is korlátozná, hogy erről írjon. Erről mit gondol?  – Azt, hogy az otthon és a magánélet védelme mindenkit megillet. Nem hiszem, hogy a sajtót ez bármiben korlátozná. Ha nem a kulcslyukon akar leskelődni az újságíró, hanem a politikusok közérdeket érintő ügyeivel foglalkozni, akkor nem fog sérülni a munkája. Ez ugyanolyan fontos kérdés, mint a tudomány szabadsága és a finanszírozás felelőssége. – Ebben a kérdéseben is elég nagy a vita. – A kutatás folyamatába nem szabad beleszólni, de a témák kiválasztásában a kormánynak igenis van társadalmi felelőssége, mert meg kell, hogy jelölje, mik a gazdaság és társadalom számára fontos területek. Az Orbán-kormány amihez hozzányúl, ott rendezett világot igyekszik teremteni. – Most nem úgy tűnik, hogy ez lenne a szándék. – Pedig így van. Legfeljebb azért tűnhet másnak, mert határozott intézkedéssel szüntet meg egy rendezetlenséget. A különböző lobbicsoportoknak az az érdeke, hogy olyan mértékű autonómiát harcoljanak ki maguknak, ami adott esetben a működésük hatékonyságának kárára mehet. A kormány felelőssége, hogy akár népszerűtlen intézkedésekkel is, de rendezze ezeket a területeket.  – Ha már rendezettség-rendezetlenség. Mit gondol a kormányzati hátországban kitört kultúrharcról? Jeles keresztény értelmiségieket, Prőhle Gergelyt vagy Fabiny Tamást is elég ízléstelen támadások érték a kormánysajtóban. – A kultúrharc kifejezést erősnek tartom, de tény, hogy a kultúra területén, amióta az eszemet tudom, mindig voltak ellentétek. Itt erősen kitűnnek a világnézeti különbségek. Fabiny Tamást említette, de mondhatnám akár Beer Miklós váci püspök nevét is, mindkettőt éri kritika.  – Őt azért, mert a migráció ügyében a hazai katolikus vezetéstől eltérő, „migránssimogatónak” gúnyolt nyilatkozatokat tett.  – Politikai természetű nyilatkozatai számomra is érthetetlenek és elfogadhatatlanok, de több évtizedes barátságunkat ettől nem tagadom meg. Ha már egyházi területre tévedtünk, szólnunk kell Ferenc pápáról is. Katolikus vagyok, a mindenkori pápát tisztelem. Megnyilatkozásai mégis feszültséget keltenek, ami abból adódik, hogy a pápa az egyetemes emberi felelősségéből kiindulva a lelkipásztori szempontokat kizárólagossá teszi a számunkra és sok katolikus számára fontos önvédelem kérdését mellőzve. Ez utóbbiért mi, politikusok vagyunk a felelősek, ő a lelkipásztori szempontokért felelős. Nincs jogom őt bírálni, szavait úgy értelmezem, hogy felhívja a mi figyelmünket is arra, hogy a humánus szempontokról ne feledkezzünk meg. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy a valóban oltalomra szorulókat védelmezni kell, lehetőség szerint saját hazájukban. – Bár, mint tudjuk, már minden céljukat elérték, mégis mikor lenne elégedett a ciklus végén, miknek kellene még megvalósulniuk?  – Négy év számtalan feladatot kínál. Két közeli ügyet említek. Az ápolási díj méltányos és differenciált emelésére szükség van. A másik az adósságcsapdába került családok ügye. A devizahiteleseket mentő kormányzati intézkedések után több lépést tettünk már ezen a téren – például a bírósági végrehajtás területén tapasztalt visszaélések megszüntetésére eredményes törvénymódosítások történtek –, most a családi csődvédelem lehetőségei fognak bővülni és beterjesztünk egy könnyített törlesztésről szóló törvényt azok számára, akik ellehetetlenült helyzetbe kerültek. Ebbe bevesszük többek között az elsétálásnak nevezett intézményt is, ami azoknak a családoknak a helyzetén segít, akik elveszítik az otthonukat, de még így is több millió forintos törlesztési kötelezettségük marad. – A KDNP kormányzati képviseletével mennyire elégedett? Több, az önök számára fontos területen nem KDNP-s politikusok irányítanak.  – A párt, amikor még önállóan indult, 7 százalék körüli eredményt ért el, ez az arány a kormányzatban és a parlamentben ma is megvan.  – Alkotmányba foglalták, hogy a kereszténységet minden állami szervezetnek védenie kell. A Nemzeti Közlekedési Hatóság vagy az Országos Főállatorvos hogyan tudja védeni a kereszténységet?  – Válasszuk külön a keresztény hit gyakorlását és a keresztény kultúrát. Utóbbin az évszázadok során kialakult európai kultúrát értjük, ami meghatározza a mindennapjainkat. Ennek védelme ma különösen aktuális, amikor az ettől elszakadt európaiak és az általuk segített muszlim bevándorlók egészen más értékrendet képviselnek. Ráadásul az iszlám egy hódító világnézet, ami ránk akarja erőltetni magát. Az ez elleni védekezésben, a szélesebb értelemben vett kultúra védelmében mindenkinek részt kell vennie. – A konzervatív családpolitika nem igazán vonzó a mai fiatalok számára, akiktől a több gyermeket, a demográfiai fordulatot várják. Nem akarják ezt áthangolni? – A gyermek egészséges fejlődését leginkább a család biztosítja. Szüksége van apára, anyára és testvérekre. Lehet, hogy ez konzervatív, de igaz. Az államnak ehhez kell segítséget nyújtania. Emellett a realitást is figyelembe kell vennie. Például azt, hogy vannak egyszülős családok. Ezért a családot úgy definiáltuk, hogy az a házasságra vagy leszármazásra alapul. Vagyis egy szülő és egy gyermek is család. – Ha már értékek és realitás: az abortusz szabályain terveznek változtatni ebben a ciklusban?  – Aki ismeri a magyar társadalmat és az azt leképező parlamentet, tudja, hogy nincs lehetőség az abortusz törvény szigorítására. Ez nem jelentheti azt, hogy nem kell megtenni minden tőlünk telhetőt az abortuszok számának csökkentése érdekében. Személyes véleményem, hogy az ember élethez való joga- beleértve az ember magzatot is- előbbre való az úgynevezett önrendelkezési jognál. Egy nő döntése csak akkor szabad, ha megkapja a szükséges információkat a magzatáról és az abortusz következményeiről. Botrányosnak tartom, ha egy szülész első kérdése a kismamához: ugye nem akarja megtartani? Ez sajnos nem egyedi eset.
2018.07.17 09:57

Valsartan: egyes pótszerekből máris hiány van

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:21
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
Az orvosok megkezdték a betegek átállítását azon 27 valsartan tartalmú vérnyomáscsökkentőről, amit a hatóságok július negyedikén szennyezés miatt vontak vissza a forgalomból. Azonos hatóanyaggal 24 szer kapható a patikákban, de van ahol már ezeket sem kapni.
A múlt héten mintegy 20-30 betegének cserélte le a terápiáját Lénárd Rita belgyógyász szakorvos, ám már ekkor előfordult, hogy a gyógyszertárban nem tudták kiadni a fölírt dózisú készítményt, csak annál erősebb volt. Így több betegénél a magasabb hatóanyag tartalmút kellett felírni és a gyógyszert felezni. A kialakult helyzetet bonyolítja – mondja az orvos, hogy a valsartan a magasvérnyomásra adható szerek közül, nem az elsőként választandó szer, ezt a hatóanyagot akkor kell írni, ha az egyéb készítmények mellékhatást (például köhögést) okoztak a betegnek.  A szakmai szervezetek már a múlt héten közzétették azt a listát, melyből a magasvérnyomást kezelő orvosok választhatnak a most kieső valsartan-terápiák pótlására. A Krka gyógyszercégnek kettő, a Tevának is kettő, de azokból többfajta hatáserősségű készítménye van, amit ugyancsak 80 százalékos tb-támogatással válthatnak ki a betegek. (A térítési díjuk 352 forinttól kiszereléstő és fatától függően 2258 forint lehet.) Ezen felül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő(NEAK) hétfőn több tucat olyan orvosságot jelölt meg, amely ugyan más hatóanyaggal, de megfelel a valsartan hatásmechanizmusának. Ezek árából a betegeknek szintén csak húsz százalékot kell térítési díjként kifizetniük. Kapható a valsartan készítmények „őse” az eredeti készítmény, a Diovan, de ezt támogatás nélkül, teljes áron forgalmazzák a gyógyszertárak. Ennek 28 szemes 80 és 160 milligrammos kiszerelése 3405 forintba, a 320 milligrammos 5830 forintba kerül.  A szennyezett hatóanyaggal forgalomba kerül készítmények leváltása nem egyszerű, mert már nem csak az unió területéről vontak ki nagy mennyiségű valsartanos gyógyszereket, de az amerikai szakhatóság (FDA) is éltebeléptetett visszahívásokat.  A dán gyógyszerügyi hatóság honlapjáról pedig az is kiderül, hogy a szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban. A kínai gyártó akkor változtatott az előállítási folyamaton, ezt szabályosan bejelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívános anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt ezek között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre most is csak véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.   A nitrózamin egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Egyes forrásaink szerint a kínai alapanyag szennyeződése csekély, legalábbis 70 évnyi adagolás mellett lehetne bizonyítottan egészségkárosító hatása. Úgy tudjuk: a most termék visszahívásban érintett gyártók közt vannak olyan cégek, amelyek akár két hónap alatt visszatérhetnek termékükkel a piacra, mert időben elindították találtak más forrásból hatóanyagot, s azzal ismét elindíthatják a gyártást. 

Két doboz a virtuális limit

Bár a termék visszahívás mint intézkedés, csak a patikákra vonatkozik, hétfőn az OGYÉI arról tájékoztatta a lakosságot, hogy fejenként maximum 2 doboz bontatlan, lejárati időn belüli készítményt visszavihetnek a patikákba, ahol visszakapják a gyógyszer térítési díját.  Az OGYÉI azzal indokolta a kétdobozos limitet, hogy – szerintük - egyszerre legfeljebb háromhavi adagot lehet felírni, így indokolatlan, hogy két bontatlan doboznál több gyógyszer legyen ott a betegnél. A gyógyszert bármelyik gyógyszertárba vissza lehet vinni, blokk nélkül is. A gyógyszertárakat sem éri kár: a kifizetett összeget megkapják a forgalmazóktól.  A lehetőség csak formailag korlátozza két dobozra a visszaváltást, a gyakorlatban ellenőrizhetetlen, hogy ki, mennyit visz majd be egy-egy patikába. A beteg többször is beállhat a sorba és a gyógyszerész blokk nélkül nem is tudja majd kontrollálni, hogy az illető valójában mennyit és mikor váltott ki. Aggódnak a gyógyszerészek amiatt is, hogy előfordulhat most kevesebbet tudnak visszadni aktuális térítési díjként, mint amennyit a beteg annak idején fizetett. A vérnyomáscsökkentők ára ugyanis akár havonta is változhat.   

Szerző
2018.07.17 08:21
Frissítve: 2018.07.17 08:24