CEU: a kormánynak alá kell írni a megállapodást (videó)

Publikálás dátuma
2017.10.17 17:04
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Minden törvényi feltételnek megfelel a Közép-európai Egyetem  (CEU), ezért az intézmény azt követeli, hogy az Orbán-kormány ne az időhúzással, hanem az egyetem működését biztosító államközi megállapodás aláírásával legyen elfoglalva.

A CEU mindent megtett annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzeti felsőoktatási törvény lex CEU néven ismert módosításának, éppen ezért az intézmény rektora bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyek, amennyiben az Orbán-kormány komolyan gondolná a törvényesség tiszteletben tartását, biztosítanák az intézmény további működését. Michael Ignatieff délután 3 órakor jelentette be a CEU-n, hogy az egyetem követeli a kormánytól: a magyar hatóságok írják alá a New York állammal kötendő, teljesen előkészített megállapodást. Az elnök-rektor bemutatta azokat a dokumentumokat (1-2), amelyek alátámasztják, hogy a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, amely a két intézmény által vállalt közös program révén helyet ad a CEU amerikai képzéseinek. Magyarán a CEU, mint megírtuk, teljes mértékben megfelel a törvényi feltételeknek.

Forrás: youtube.com/CEU

Forrás: youtube.com/CEU

Megírtuk: – Ha módosítjuk a törvényt, akkor nem kell aláírni addig a CEU-ról a megállapodást, amíg nem járt le a törvényes határidő. A megállapodás aláírása igazából ilyen szempontból okafogyott – mondta hétfőn az ATV-nek Balog Zoltán. A humánminiszter, azután beszélt erről, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfő indítványára megszavazta: kedden, egyetlen nap alatt megtárgyalja a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint egy évvel, 2019 januárjáig meghosszabbítja a határidőt a törvényben megszabott feltételek teljesítésére. Orbán maga indítványozta Kövér László házelnöknél, hogy már kedden tárgyalja meg az Országgyűlés, és szavazzon is a lex CEU módosításáról. Az Országgyűlés ma el is fogadta a gyorsítást, a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit - írja az MTI. A Ház 118 igen, 31 nem és 1 tartózkodás mellett döntött kedden a felsőoktatási törvény módosításáról a kormány kezdeményezésére.

Ezzel még a miniszterelnök brüsszeli utazása előtt döntés született arról, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) egy év "haladékot kap" az áprilisi törvényi szigorítások teljesítésére. Orbán az indítványban azt írta: a parlamenti napirend megváltoztatását és a felsőoktatási törvény módosítását "a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja".

A hvg.hu  munkatársa ugyanakkor hétfőn egy kormánytisztviselőtől megtudta: ezzel igyekeznek elejét venni, hogy az Európai Bíróság előtt landoljon az ügy. A felsőoktatási törvény tavaszi módosításával kapcsolatban ugyanis az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, majd parttalan levelezés kezdődött Brüsszel és Budapest között. A magyar kormánynak még két hete lenne, hogy levélben próbálja megnyugtatóan lezárni vitáját a bizottsággal. Ha ez nem sikerülne, akkor megnyílt volna az út a bírósági procedúra előtt. Ennek végén luxemburgi bírák dönthettek volna a magyar törvényről. Márpedig a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalása azt vetítette előre, hogy az európai bírák előtt nem lenne esélye a törvénynek.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs a Magyar Hírlapnak eközben azt állította, hogy "a pénteken benyújtott törvénymódosítás egy gesztus, hogy a Soros-egyetem nyugodtan meg tudjon felelni a törvényben leírtaknak." Mindez azonban aligha állja meg a helyét, hiszen a CEU már korábban is közölte: csakis a kabinetre vár, s minden törvényi feltételnek eleget tett. – Az igazságügyi miniszter javaslata meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának – közölte az egyetem. Mint írták, a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra. A helyzet megoldása a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást. Jelezték, a CEU együttműködik a Bard College-dzsal, hogy az új feltételeknek megfelelően New York államban is oktathassanak, programjuk már bejegyzés alatt áll a New York-i Oktatási Hivatalnál. "A New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni" – fogalmaztak.

2017.10.17 17:04
Frissítve: 2017.10.17 17:53

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49