Nem mind hamis, ami annak látszik

Publikálás dátuma
2017.10.18 07:45

Fotó: /
Komoly haszonnal dolgoznak a hazai műkincspiacon a hamisítók, tevékenységük visszaszorítása érdekében alakult meg kilenc éve a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, mely első vidéki helyszínként Kaposváron, az egyetem művészeti karán rendezett konferenciát.

Minél ismertebb és felkapottabb egy művész, annál nagyobb az esélye, hogy hamisítják a műveit – tömören nagyjából így lehetne összefoglalni a konferencián elhangzottakat, persze ezért az egy mondatért nem utazott volna a somogyi megyeszékhelyre fél tucat szakember, s nem telt volna meg a Rippl-Rónai művészeti kar színházterme. Merthogy azért az is kiderült, nem minden hamis, amit a laikus első blikkre annak gondol, s bizony nem ritkán az is előfordul, hogy a legnagyobbak is más tollával ékeskednek.

- Több olyan festmény is ismert, melyek hol bekerülnek egy művész életművébe, aztán pedig a szakemberek kiveszik onnét, majd ismét a része lesz a repertoárnak – magyarázta Lengyel László, a Szépművészeti Múzeum főmuzeológusa, az egyik legismertebb honi művészettörténeti igazságügyi szakértő. – Az eredeti és a hamis között rendkívül széles a paletta, főleg, ha minél távolabb lépünk vissza az időben.

A sajátkezűség ugyanis igazából csak a 19. századtól fontos a nagyközönség számára, előtte évezredeken keresztül a mű számított, nem az alkotója. A fiatal művészek az öregek iskoláiban, műtermeiben tanultak: másolták az alkotásokat, esetleg bedolgoztak egy-egy részfolyamatba. S ha valami a vártnál jobban sikerült, a mester – jó esetben néhány ecsetvonás behúzása után… - gond nélkül szignózta a végeredményt – akad olyan Munkácsy-jelzett festmény, amiről rég kiderült, hogy az ifjú Paál László alkotta…

- Ezért is nehéz eligazodni a műkincsek világában – tette hozzá Lengyel László, aki szerint könnyen előfordulhat, hogy még egy magára valamit adó aukciós ház árverésére is kerül hamisítvány: nem csalárd huncutságból, hanem az ismeretek hiánya miatt. – Az sem mindegy, hogy valami másolat, utánzat vagy hamisítvány, s ez bizony még a komoly szakembereket is megzavarhatja. A művészet értése ugyanis nem egyenlő a műértéssel. Az elmúlt negyed század arra azonban egyértelműen jó volt, hogy megmutatkozzanak a hazai műtárgypiac gyermekbetegségei.

S az is kiderült ez idő alatt, hogy kik a hamisítók kedvencei: Rippl-Rónai József például egyértelműen. - Esetében a hamisítás már olyan méreteket öltött – jegyezte meg Horváth János Milán kaposvári művészettörténész, Rippl művészetének talán legismertebb honi kutatója -, hogy kriminalizálja a festő életművét. Ráadásul rengeteg műve magántulajdonban található, az eltelt évszázad alatt viszont elvesztek hozzájuk a tanúsítványok, így hatalmas a felelősség a szakembereken, hogy megállapítsák az eredetiségüket. Nem véletlen, hogy ugyanarról a képről eltérő vélemények is születnek: Rippl műveiben ugyan nagyon mély bölcselet rejlik, ám modernségéből adódóan egyszerű eszközökkel mutat rá a tartalomra, s ez felbátorítja a hamisítókat.

Éppen ezért az eredetiségvizsgálat során a legmodernebb technikát is segítségül hívják a szakemberek, persze a legújabb számítógépes program sem pótolja a hamisítás elleni harc legfontosabb eszközét: a műértő szemet…

Amikor a hamisítvány is simán tanúsítványt kapott
Művészeti körökben komoly visszhangot váltott ki négy éve, hogy egy Magyarországon még sosem látott, s már csak emiatt is szenzációs Rippl-Rónai-kép jelent meg az egyik kaposvári galéria ajánlatai között: a tulajdonos szerint egy bécsi magángyűjtőtől vásárolta meg az 1893-ban festett Fekete kalapos nő című alkotást, melyről hosszas vizsgálat után a magyar Nemzeti Galéria egyik szakembere eredetiségi tanúsítványt is adott. A képet 22 millió forintért hirdette meg az aukciós ház, s hamarost vevője is akadt.
Három esztendővel később jogerősen is kiderült: jól sikerült hamisítványért fizették ki a nem kis összeget: a Kaposvári Törvényszék ugyanis tavaly 4,5 év börtönre ítélte csalás miatt a galériatulajdonost, miután bebizonyosodott, a férfi kortárs festőket és szobrászokat bízott meg, hogy neves művészek – például Munkácsy, Rippl-Rónai, Mednyánszky, Aba-Novák, Gulácsy, Benczúr, Perlrott Csaba, Márffy, Nemes-Lampérth és Kovács Margit – stílusában készítsenek a részére festményeket és szobrokat. Ehhez az adott korra jellemző anyagokat is biztosította, a műveket pedig 2005 óta árulta az interneten és bérelt fővárosi galériájában. Utóbbi lett a veszte: elmaradt a bérleti díjjal, a tulajdonos pedig lefoglalt néhány festményt, melyekről kiderült, mind hamisítványok.

2017.10.18 07:45

Hatvan év után került elő Stanley Kubrick elveszett forgatókönyve

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:14
Stanley Kubrick
Fotó: AFP/ Peregrine / Hawk Films / Warner / Collection ChristopheL
Tudták, hogy meg akarta csinálni Stefan Zweig kisregényének adaptációját, de senki nem gondolta, hogy megvan a szkript.
Hatvan év után került elő Stanley Kubrick egy elveszett forgatókönyve: a Burning Secret címet viselő szkript, amelynek a rendező társ-forgatókönyvírója volt, szinte forgatásra kész – írja az MTI a The Guardian beszámolója alapján. Az Égő titok (német eredetiben: Brennendes Geheimnis) Stefan Zweig egy 1913-ban született kisregényének adaptációja. Kubrick házasságtörésről és szenvedélyről szóló forgatókönyve egy fürdőhelyen játszódik, ahol egy harmincas éveiben járó, sármos nőcsábász összebarátkozik egy 10 éves fiúval, hogy elcsábítsa az anyját. Kubrick 1956-ban írta a forgatókönyvet Calder Willingham regényíróval, akivel A dicsőség ösvényei című háborús filmjén is dolgozott. A forgatókönyvet Nathan Abrams, a Bangor Egyetem professzora, ismert Kubrick-szakértő találta meg. Akkor bukkant rá a forgatókönyvre, amikor következő, Kubrickről szóló könyvéhez gyűjtött anyagot. „Alig hittem el. Annyira izgalmas. Abban a hitben voltam, hogy elveszett” – mesélte, hozzátéve: a Kubrick-rajongók tudják, hogy meg akarta csinálni a filmet, de azt senki sem gondolta, hogy a forgatókönyv elkészült. Most azonban van belőle egy példány, ami bizonyítja. A forgatókönyv Kubrick egy korábbi munkatársa fiának tulajdona.  Kubrick pályafutása alatt csak 13 filmet készített, de munkásságával a filmművészet legnagyobb mesterei közé került. Az 1928-ban született filmes négy és fél évtized alatt rendezett művei mind meghatározóak a háború utáni amerikai filmtörténetben. Az 1999-ben, 70 évesen elhunyt művész nevéhez fűződik egyebek között a Spartacus, a Lolita, a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás és a Tágra zárt szemek. A Guardian cikke szerint a Burning Secret forgatókönyvén szerepel az MGM filmstúdió forgatókönyves részlegének pecsétje. A dokumentumon szereplő dátum 1956. október 24. Ekkor Kubrick nevét még kevesen ismerték, abban az évben mutatták be Gyilkosság című film-noir-ját. A szakértők úgy vélik, az MGM visszavonta a megbízást, miután megtudták, hogy Kubrick közben már A dicsőség ösvényein dolgozik, amivel – úgy tűnik – szerződést szegett. Egy másik feljegyzés szerint az MGM azt közölte James B. Harrisszel, Kubrick produkciós partnerével, hogy nem látnak elegendő filmes potenciált a forgatókönyvben. Abrams azonban úgy gondolja, a stúdió számára a „házasságtörő történet, amibe egy gyerek is belekeveredik” morálisan túl kockázatos lehetett. A szakértő a Lolita fordítottjaként írta le a Burning Secretet. „A Burning Sercretben a főszereplő összebarátkozik a fiúval, hogy megkapja az anyját. A Lolitában elveszi az anyát, hogy megkapja a lányát” – magyarázta hozzátéve, hogy az 1956-os hollywoodi produkciós kódex szerint ez rizikós történet lett volna, ugyanakkor a Lolitát Kubricknek mégis sikerült 1962-ben megrendeznie. Abrams szerint a forgatókönyv több mint 100 gépelt oldalból áll. „Egy kész forgatókönyv, akár le is lehetne forgatni” – hangsúlyozta.  Zweig eredeti írásában anya és fia zsidók és a történet Ausztriában játszódik. Kubrick forgatókönyvében a szereplők amerikai nevet kaptak és a kortárs Amerikába helyezte a cselekményt. A Zweig-novellából, egy másik forgatókönyv alapján Kubrick egykori asszisztense, Andrew Birkin készített filmet 1988-ban. Fél évszázaddal korábban, 1933 márciusában került az első megfilmesítés, de a mű címe alkalmat adott a gúnyolódásra – tekintettel a Reichstag-fegyujtására –, ezért Joseph Goebbels náci propagandaminiszter betiltotta a filmet, majd Zweig összes könyvét.
2018.07.15 19:14
Frissítve: 2018.07.15 19:26

Magyarországon forgathat Denis Villeneuve

Publikálás dátuma
2018.07.15 13:13
Denis Villeneuve
Fotó: AFP/ ALBERTO PIZZOLI
Állítólag a Dűne új változata miatt térne vissza a rendező.
Denis Villeneuve visszatérhet az etyeki Origo filmstúdióba, ahol legutóbbi filmjét, a Szárnyas Fejvadász 2049-et is forgatta, hogy leforgassa a Dűne új változatát – tudta meg az Omega Underground, a hírt a 444.hu szúrta ki.   A Screen Rant szerint a forgatás 2019 februárjában kezdődhet, bár még se a szereplőválogatásról, se a tervezett bemutatóról nincsenek hírek. 
Témák
forgatás
2018.07.15 13:13
Frissítve: 2018.07.15 13:13