Közművek - Vége a francia kalandnak

Publikálás dátuma
2017.10.18 07:24
Állami feladattá vált a föld alatti és föld feletti vezetékek karbantartása.
Fotó: /
Utolsó nagy magyarországi közműrészesedésükből is kiszálltak a franciák; a vevő az Orbán-kabinet.

Az NKM Nemzeti Közművek megveszi az Égáz-Dégáz nevű területi gázvezetékcéget a francia Engie-től – jelentette be tegnap az állami vevő. A vételárat nem közölték: értesüléseink szerint az százmilliárd forint alatti.

Az adásvétel tárgya az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. részvénycsomagjának 100 százaléka, beleértve a Magyarország északnyugati és délkeleti részén húzódó, összesen 23 ezer 125 kilométer hosszú földgázhálózatot – hívják fel a figyelmet. A mintegy 500 főt foglalkoztató társaság így több mint 775 ezer lakossági és versenypiaci ügyféllel áll kapcsolatban. A szerződés pontosan az NKM Nemzeti Közművek Zrt. és az Égáz-Dégáz közvetlen holland tulajdonosa, az Engie B.V. között köttetett. Az ügylet még hatósági jóváhagyásokra vár.

Az Engie tulajdonában még megmaradt GDF Suez Energia Holding Hungary-nél érdeklődésünkre közölték: a zárásra legkésőbb 2018 február végéig kerülhet sor. Az Engie csoport (korábban GDF Suez) több mint húsz évig tulajdonolta az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-t. Ez alatt a társaság folyamatos befektetéseinek köszönhetően jelentősen javult a hálózat minősége, biztosítva az ügyfelek számára a biztonságos és magas színvonalú ellátást. A zárást követően az Engie csoport továbbra is jelen lesz Magyarországon már működő vállalataival, a Cothec-kel, a Cofely-vel és a Fabricommal – teszik hozzá.

A nagyközönség számára kevéssé látványos vétel több szempontból is mérföldkő. Egyrészt becsült értékét tekintve ez a második-harmadik legnagyobb állami kiadással járó érdemi közműkivásárlás a Démász ez év eleji 121 milliárdos és a Főgáz 2014-es többlépcsős megvétele után. Mindezek nyomán elsőként Dél-Magyarországon lesz az áram- és a gázhálózat, illetve -ellátás és az ügyfélszolgálat is állami. Idézik Kóbor Györgyöt, az NKM elnök-vezérigazgatóját, aki szerint az Égáz-Dégáz tartósan nyereséges cégként tökéletesen illeszkedik majd a nemzeti közszolgáltatási rendszerbe, nemcsak a gázellátáson belül, hanem területi alapon is. Az NKM-közlemény szerint az ügylet anyagi bázisát saját forrásból állták, tulajdonosi hozzájárulás nélkül. Értesülésünk szerint az ügyletet saját jogon felvett banki hitelből és más belső tartalékaikból állták. Ez azért figyelemre méltó, mert a Démász év eleji megvásárlásához a pénzt még a szintén állami MVM biztosította az NKM felét is megszerezve.

Az Engie lépésével az EDF után az 1995-ös nagy energiaprivatizációs hullám másik nagy francia szereplője is megválik utolsó jelentősebb hazai energiaeszközétől. (A GDF Suez-képviselő által említett három maradó cég összesített éves árbevétele se éri el az ötmilliárdot.) A honi energiacégek közül a GDF – egykori nevén Gaz de France – régi motorosnak számít. 1995-ben az akkor még területi alapon különálló Égáz feléért 10,6, a Dégáz hasonló hányadáért 12,8 milliárdot adtak. Korabeli becslések szerint a cégek egészéért mintegy 190 millió dollárt – mai áron mintegy 50 milliárd forintot – fizettek. Az akkor a második legnagyobb beépített termelőképességű Dunamenti Erőművet megszerző belga Tractebel később szintén a francia csoportba olvadt, csakúgy, mint a Fővárosi Vízművekbe bevásárló Suez. Az Égázt és a Dégázt 2000-ben összevonták, 2007-ben pedig az uniós szabályozás miatt külön cégbe szervezték a szolgáltatást mint kereskedelmi és a most pénzzé tett vezetékeket mint elosztási tevékenységet.

A Fidesz eddig változó lendülettel bár, de folyamatosan támadta a privatizációt és a közműmultikat egyaránt. Pedig a franciák felelős befektetőként jártak el, a hálózatok megbízhatóak maradtak és az általuk hazautalt osztalékok mértéke se érte el a pártpropaganda sugallta szintet. Ráadásul a franciák az utóbbi éveket már kész kínszenvedésként élhették meg: a most eladott társaság 2013-ban 16 milliárdos veszteséget írt le és azóta is évente milliárdos mínuszt hoz. Nem véletlen: a közművek bevételeit az Orbán-kabinet határozza meg, amely – különösen a 2013-as rezsicsökkentés nyomán – olyannyira lecsavarta a pénzcsapot, hogy ez máig tartó uniós kötelezettségszegési eljárásba torkollott. Így az Engie besokallt: három éve eladta a közben a csőd szélére navigált Dunamenti Erőművet, majd a lakosságon kívüli ügyfelek kiszolgálását a kormányfő-közeli MET-nek, a Fővárosi Vízműveket 15 milliárdért a fővárosnak, a lakossági ellátást végző cégüket – közel tízmilliárdért - az NKM-nek, majd most a megmaradt gázhálózattól is megváltak.

A német E.ON és az olasz ENI még tartják hazai gázhálózataikat, Franciaország számára viszont a magyar közműkaland a mostani ügylettel véget ért.

Már a rezsibiztos se akar rezsicsökkentést
Többek között Németh Szilárd fideszes rezsibiztos, illetve a rózsafüzéres harcra buzdító Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is nemet mondott tegnap a szocialista párt 32 százalékos lakossági gázárcsökkentési javaslatára. Orbán Viktor nevét viszont nem találtuk a szavazók között. Az ellenzék viszont egy emberként támogatta az indítványt. Tóth Bertalan frakcióvezető az elmúlt három év során a nemzetközi energiatőzsdék beszakadására hivatkozva már tucatnyi alkalommal élt hasonló javaslattal. Ám a szakértői számításokon alapuló indítványokat a korábban rezsiharcot hirdető Fidesz-KDNP még a plénum elé se engedte. Így a mostani szavazásra csak külön eljárásban kerülhetett sor. Az ellenzéki párt 10 százalékos áram- és távhődíjcsökkentésre is lát módot.

2017.10.18 07:24

Milliókkal drágulnak az új otthonok - egy kormányintézkedés miatt

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:11

Fotó: Népszava/
Egy 80-100 négyzetméteres épületet legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni.
Az áfaked­vezmény kivezetése többmilliós áremeléssel fenyegeti a zömmel CSOK-os vásárlói kört - írja a Világgazdaság. Egy átlagos méretű, 80-100 négyzetméteres épületet a mostaninál legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni, ha újból a 27 százalékos áfát kell alkalmazni.
A teljes újlakás-piacinál 50 százalék fölött van a CSOK-os vásárlók aránya.
Az 5 százalékos áfa megszűnése csak tovább rontja az újlakás-piaci helyzetet, ahol egyébként is drágulás várható: 2020-tól csak a közel nulla energiaigényű épületekre fognak használatbevételi engedélyt adni. Márpedig az ilyenek építése áfakulcstól függetlenül is milliókkal kerül majd többe a mostaniaknál. Kész-házas árfolyamon ez azt jelenti, hogy a mostani 300 ezer forint körüli négyzetméterárak pusztán attól 350 ezerre emelkednek, hogy megújuló energiaforrásokkal – hőszivattyúval, napelemekkel és egyéb innovatív, környezetbarát megoldásokkal – kell az épületeket felszerelni.
A 300-350 ezer forintos négyzetméterenkénti ár a fővárosi újlakás-áraknak még így is csak a felét teszi ki.
2018.07.16 08:11

Nőhetnek a törlesztőrészletek, megindult a kamatemelés

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:00
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Rég nem látott emelkedésbe kezdtek a lakáshitel kamatok, aminek kellemetlen következménye, hogy több százezer adós fizethet többet.
A romló világgazdasági hangulat, valamint az Európa-szerte beindult kamatemelés rányomja a bélyegét a hazai bankok egymás közötti hitelezésére: drágábban, magasabb kamattal adják egymásnak a hiteleket. Emiatt emelkedik a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), ez pedig különösen a változó kamatozású lakáshiteleseknek rossz hír. Ez a kölcsön ugyanis a BUBOR-hoz van kötve, így ha ez a referenciakamat emelkedik, a bank kénytelen a növekedést átvezetni a lakossági kölcsönökbe is. Emiatt a hónap elején több banknál is rég nem látott emelkedésnek indultak a lakáshitelek törlesztőrészletei. Június elejéhez képest a kölcsön költségét meghatározó másik összetevő, a kamatfelár változatlansága mellett is 0,14-0,85 százalékponttal emelkedtek a lakáshitelek kamatai, ami akár több ezer forinttal is drágítja a havi törlesztőrészleteket.  Az óvatos kamatemelés már az év eleje óta tart a változó kamatozású kölcsönöknél, de egyre több fix kamatozású terméknél is érzékelhető a növekedés - utóbbira az elmúlt hónapokban nem igazán volt példa. Ez ugyanakkor a már korábban megkötött fix kamatozású hitelszerződéseket nem érinti, hiszen a fixálás lényege éppen az, hogy történjék bármi a magyar és a nemzetközi gazdaságban, az adott hitel kamata és törlesztőrészlete a választott 3, 5 vagy 10 éves periódus végéig változatlan marad. Azoknak viszont, akik most szeretnének ilyen kölcsönt fölvenni, a korábbiakhoz képest már magasabb törlesztőrészletekkel kell számolniuk.  A kamatemelés persze leginkább azok számára lesz fájdalmas, akiknek változó kamatozású hitelük van, és éppen mostanában van a periódusváltás (amikor a bank újra megszabja az aktuális kamatot és törlesztőrészletet). Bár a kamatok még csupán 1 százalékpont alatti mértékben emelkedtek, a törlesztőrészletekre nézve ez akár több ezer forintos növekedést is jelenthet – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. 
Konkrét példákon bemutatva, a bank360.hu kalkulációja szerint: az egyik pénzintézet 15 millió forintos, 12 havi BUBOR-hoz kötött, 20 éves futamidejű hitele esetén 2,7 százalékkal, a múlt havi 89 976 forintról 92 466 forintra nőtt a törlesztőrészlet. Egy szintén 15 millió forintos, de a 10 éves futamidőre végig rögzített kamatozású hitelnél a havi törlesztőrészlet 4 413 forinttal lett több: 168 310 forintról 172 723 forintra nőtt, ami 2,6 százalékos növekedést jelent. Ugyanez a hitel csupán 5 évre fixált kamatperiódusnál 5495 forinttal, 3,4 százalékkal lett drágább: 156 182 forint helyett 161 677 forintot kell most fizetni. Mindez azt jelenti, hogy a kamatok még ilyen kis léptékű emelése is összességében több mint félmillió forinttal drágítja meg a hitelt: előbbi kölcsönnél a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 529 560 forinttal, utóbbinál 659 400 forinttal lesz több, ha valaki a múlt hónap helyett csak most veszi föl ezt a hitelt.  Veres Patrik megjegyezte: konstrukciótól és banktól függően változó, hogy mennyivel emelkedtek a törlesztőrészletek. Van olyan bank, amelyik még nem is emelt kamatot, vagy nem minden terméke esetében, és van, ahol csak néhány 100 forintra rúg a törlesztőrészletek növekedése. Arra azonban szerinte mindenképpen fel kell készülni, hogy az elkövetkező időszakban folyamatosan emelkedni fognak a kamatok és a törlesztőrészletek, ezért ajánlott a kicsit drágább, de kiszámítható fix kamatozású kölcsönt fölvenni, vagy a meglévő hitelt arra átváltani.  Az MNB jó ideje igyekszik is a lakosságot a fix kamatozású hitelek felé terelni: ezért is vezette be tavaly nyáron a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel "márkát”. Nemrégiben pedig szigorította a változó kamatozású lakáshitelekre vonatkozó jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályt, amely miatt októbertől kevesebb kölcsönhöz juthatnak a nem fix kamatozást választók. Az erőteljes kommunikációval is megtámogatott folyamat sikeresnek látszik, hiszen márciusban már az új lakáshitel-szerződések 76 százaléka fix kamatozással köttetett meg. Ezen belül a legnépszerűbb konstrukció az 5 évre rögzített kamat: a fix hitelek több mint felét így vették fel, de a 10 éves kamatperiódusú hitelek is már 25 százalékot tesznek ki.  A mostani kamatemelési hullám ezzel együtt több százezer hitelesnek okozhat fejfájást, hiszen korábban még nem voltak ilyen népszerűek a fix hitelek. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján tavaly év végén már csaknem egymillió lakáshitelszerződéssel rendelkeztek a magyar háztartások. Az MNB lapunknak küldött tájékoztatása szerint ezek 62 százaléka legfeljebb 1 éves fixálású vagy változó kamatozású volt.

Egyre erősödik a lakosság hiteléhsége

Rekordösszegű, csaknem 44 milliárd forintnyi személyi hitelt vett fel májusban a lakosság: amióta vezeti a jegybank a statisztikáit, ekkora összegben nem folyósítottak személyi kölcsönt. Miközben 2013-ban egész évben 89 milliárd forint személyi hitelt folyósítottak a bankok, addig 2018 első 5 hónapjában már majdnem 172,2 milliárd forintot. A Bankmonitor szerint a lakosság hiteléhségének az is oka, hogy a lakáshitel felvétele után egyre többen szorulnak rá az ingatlannal kapcsolatos kiadások személyi kölcsönből való fedezésére. Ugyanakkor a személyi kölcsönök feltételei is kedvezőek: néhány év alatt feleződött a kamatuk, így átlagos jövedelemmel már 10 százalékos hiteldíjmutatóval elérhetőek. Jellemzően fix kamatozással, azaz kiszámítható törlesztőrészlettel kínálják a bankok, nincs szükség ingatlanfedezetre, alacsonyabbak a kezdeti költségek, és gyorsabb a folyósítás is.  

2018.07.16 08:00
Frissítve: 2018.07.16 10:19