"Ez itt az én hazám..." - Mint kép szobám falán

Publikálás dátuma
2017.10.19 08:24
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: /

Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin államtitkár és néhány feszülten figyelő idős ember - az Idősek Tanácsának ülése zajlik szerdán az Országházban. De nézzék csak! A kormányfő háta mögött Tisza Kálmán hatalmas portréja függ. Lassan elfelejtjük, pedig fontos politikus volt: példát mutatott a hatalom megtartásának technikából, az ellenzék felőrléséből, a meglepetésszerű döntések alkalmazásából.

Szerző
2017.10.19 08:24

A banánköztársaságoknak annyi, Orbánék értik, hogy itt a propagandadiktatúrák kora

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:59
Illusztráció
Fotó: / VAJDA JÓZSEF
A 20. század diktatúrái a félelemre és elszigeteltségre épültek, de a 21. század diktatúrái új utakat kénytelenek választani. Ezt a tendenciát vizsgálja friss tanulmányában két kutató: Szergej Gurijev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza és Daniel Treisman, a University of California professzora - számol be a 444.hu. Abból indulnak ki, hogy
az elmúlt években rohamosan terjednek az elnyomás kevésbé véres módszereivel és a köznapok már-már feltűnésmentes átideologizálásával operáló opresszív rendszerek.
A legtöbb ilyen rezsim vezetése választással kerül hatalomra, és megőrzi a demokrácia látszatát azután is, hogy uralma alá hajtotta a politikai intézményrendszert. A kutatók szerint
sikerüket ebben a nyilvánosság manipulálása biztosítja.
Az ilyen rezsimeket "információs autokráciának" cimkézi a tanulmány, és - a közelmúltból és jelenből válogatva - többek között a venezuelai Hugo Chávezt, Putyint, a perui Fujimorit és a malajziai Mahathir Mohamadot, az ecuadori Rafael Correát, illetve Orbán Viktort sorolja az ilyen vezetők közé.
Közös jellemzőik, hogy a magánkézben lévő médiát vagy megvették, vagy a tulajdonosokat gazdasági előnyökkel a maguk oldalára állították. Aki ennek ellenére is kritikusan tudósított, annak perek sorozatával mentek neki, a túlélőkben szépen lassan kialakítva az öncenzúrát. A tanulmány további példaként említi, hogy Fujimori titkosszolgálata megvesztegette az újságírókat, Putyin és Orbán pedig olyan gazdasági eszközökkel befolyásolja őket, mint például utóbbinál az állami hirdetések kiosztása vagy megvonása.
Gurijev és Treisman szerint két tényező határozza meg, hogy egy országban kialakítható-e az újfajta tekintélyuralom. Az egyik az iskolázott, a független tájékoztatáshoz hozzáférő elit nagysága, a másik a lakosság érzékenysége a politikai üzenetekre, azaz a befolyásolhatósága.
Az információs autokráciák egyik fő törekvése, hogy az elit ne tudja meggyőzni a társadalom nagyobbik felét arról, hogy változásra van szükség.
Nem a személyes boldogulás, hanem a politikai tájékozottság erősíti az autoriter berendezkedéssel szembeni ellenállást. Ezek alapján azt a következtetést vonják le:
  • a legfejlettebb társadalmakban a tájékozott elit általában túl nagy, ezért a manipuláció nem elég hatékony, és jó eséllyel marad a demokrácia;
  • a nagyon fejletlen országokban sokszor költséghatékonyabb a nyílt diktatúra;
  • a kettő közötti sávban pedig a demokrácia és az információs autokrácia is működőképes.
A jólétben élő és iskolázott népesség arányának növekedése ugyanis bővíti a kritikusok táborát és felveri a hatalom fenntartásának költségeit. Ha viszont az autoriter vezetők a modernizáció útjába állnak, azt előbb-utóbb az egész társadalom megérzi, ami a propaganda és a kontroll erősítését teszi szükségessé. Ezért a szerzők szerint
az információs autokráciák folyamatos dilemmája, hogy mennyire engedjék fejlődni a társadalmat.
A tanulmány igen optimista előfeltevésre építve még egy következtetést levon: a modernizáció elkerülhetetlen - írják -, így előbb-utóbb buknia kell az információs autokratáknak is.
2018.07.16 09:59

Orbán szerint senki nem tud okot, amiért ne érhetnénk utol a horvátokat

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:01

Fotó: AFP/ OMER MESSINGER
A miniszterelnök azt mondta: a horvát válogatott döntőbe jutása lelkesítő esemény, ami bizonyítja, hogy „a pénz nem minden”.
Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Sportnak adott interjújában. „Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre. Ilyen lelkesítő esemény viszont kevés történt azóta, mint a horvátok döntőbe jutása, ami bizonyítja, hogy a pénz nem minden. Nagyon lelkes vagyok” – fogalmazott. Szerinte a horvátok eredménye azt is üzeni nekünk, hogy a jó klubfutball nélkül a válogatott sem lehet jó, ez a kettő nem válik szét egymástól. Azt mondta, hogy a régióban a horvátoknál a legerősebb a klubfutball, a horvát klubokat komolyan kell venni, a Dinamo Zagreb rendszeresen ott van a BL főtábláján, és mellé még gyakran felzárkózik egyik-másik csapat. „Számunkra is ez a követendő példa. Sok tanulnivalónk van a horvátoktól, ez az egyik: a magyar klubfutballnak is kell egy-két zászlóshajó, a Ferencvárosnak ott kellene lenni mindig a legjobbak között és lehetőleg még egy klubnak” – fejtegette a miniszterelnök. Orbán Horvátországal kapcsolatban arról is beszélt: szomszédként összeköt bennünket a közös történelem, a közös futballmúlt. „Tíz magyarból kilenc nekik szurkol, sokan utaznak most Horvátországba, hogy ott éljék át a döntőt” – mondta, és hozzátette: az, hogy egy négy és fél milliós ország vb-döntőt játszhat, azt az örömhírt küldi, hogy ez lehetséges. „Miközben a futballban egyre távolodnak a legnagyobb klubok a kisebbektől és igazságtalanul osztják el a pénzeket a nagyok javára, Horvátország ilyen sikerre képes, a horvátok megmutatták, hogy a futballban minden lehetséges” – hangsúlyozta. Az idei nemzetközi kupaszerepléssel kapcsolatban közölte: a Fradi meccsét látta, kitűnő mérkőzés volt, de a többieknek is csak azt mondhatja, „igyanak vért a visszavágók előtt”. Orbán korábban, a közmédiának adott interjújában is beszélt a világbajnokságról. Akkor azt mondta: a horvátok sikere a horvátoké, de „egy kicsit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hisz ez a régió dicsősége is, még hogyha a horvát zászlót is kell most a magasba emelni”. Hozzátette: egy futballkultúrához, a Duna menti futballkultúrához tartozunk, még ha ma nem is érjük el, meg sem közelítjük azt a szintet, amire a horvátok képesek. „De azért ez mégiscsak a mi kutyánk kölyke.”
2018.07.15 15:01