Szemfényvesztés

Nagy utat tett meg a Fidesz az egészség üzleti természetének harcos tagadásától a beszédes hallgatásig. Orbán Viktor még három esztendeje is azt magyarázta, azért volt szükség az úgynevezett szociális népszavazásra, mert az akkori kormány "fizetőssé akarta tenni az egészségügyi ellátást". Ma, közel tíz esztendővel az utolsó érdemi egészségügyi reformkísérlet megtorpedózása után egyre többen beszélnek arról, hogy a Fidesz csak a választásokra vár, s ha győz, utána nyomban szélesre tárja a kaput a piaci szolgáltatók előtt. Lehetne ez rosszindulatú találgatás is, de a kormány tettei nem cáfolják: csak a központosításban eltökélt, hét év alatt sem lépett semmi olyat, ami orvosolhatná az egészségügy nyilvánvaló válságát. Igaz, itt is megjelent az épületekbe öntött EU-pénz, de ezen túl csak hangos szóval menedzselt néhány milliárdos gyorstapaszokat ragasztgatott a súlyosan kivérzett betegre a kormány. S a sűrű sorosozástól már szava sem jut arra, hogy mit akar kezdeni az ágazattal. Közben olyan tempóban gyengül a társadalombiztosításból finanszírozott szolgáltatás, hogy aki időben akar diagnózishoz és terápiához jutni, mind gyakrabban kényszerül magánszolgáltatót igénybe venni, ha családjának telik rá.

S van is szépen fejlődő és egyre hangosabb magánbefektetői kör, amely nem bánja, ha ilyen tempóban rohasztják le az "állami konkurenciát". Ott már reklámozniuk sem kell, ahol a halálfélelem szervezi a piacot. Sőt ez a szektor egyre gyakrabban jelentkezik be egy kis állami kedvezményért vagy járulékmegosztásért, jelezve, hogy egyre nagyobb szerepet visz a polgárok egészségügyi ellátásában. Ehhez persze fontos azt is demonstrálniuk, hogy a magánszolgáltatások igénybevétele nem egy szűk réteg kiváltsága. Ez a kormánynak is kedves előadás: a nemzeti együttműködés rendszere előbb utóbb mindenkit eljuttat a Schwarzwald Klinikára... Ehhez a minap egy konferencián még olyan adat is elhangzott, hogy míg két éve 53 százalék volt, idén már 65 százalék felett lesz a magánszolgáltatóhoz fordulók aránya, azaz a többség számára máris megfizethető a piaci egészségügy. Na, ez az igazi szemfényvesztés!

A hivatkozott kutatás egy részletesebb publikációja szerint eleve csak Budapest és vonzáskörzete lakóit kérdezték, s ott is csak a 25 és 60 közötti korosztályt, akiknek 84 százaléka volt járulékfizetőnek tekinthető. Az országos átlag kevesebb, mint ennek a fele. Közöttük a magánszolgáltatást (akár csak egy fogtömés erejéig) igénybe vevők 43 százaléka a kiemelkedően vagyonos réteghez tartozott.

Egy hasonló kutatás még világosabban mutatja, hogy messze még a Kánaán! A bankszámlával rendelkező válaszolók 54 százaléka megfizethetetlenül drágának tartja a magánegészségügyi szolgáltatásokat. Sőt, 55 százalékuk akkor sem venné ezeket igénybe, ha olcsóbbak lennének. Annak ellenére, hogy a válaszolók 48 százaléka szerint nem megfelelő az állami egészségügyi ellátás, mindössze 20 százalékuk vett igénybe a megelőző három évben valamilyen magánszolgáltatást.

Kell tovább magyarázni, hogy a magyar nem vágyik a magánegészségügybe, legfeljebb olykor csak oda menekül? S kell még találgatnunk, hogy a Fidesz miért hallgat a terveiről?

Szerző
Danó Anna
2017.10.20 08:10

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Az ingyengyógyszer árát is visszatérítik

Publikálás dátuma
2018.07.19 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Aligha így tervezték, de azok is pénzt kapnak a patikákban a visszavitt szennyezett vérnyomáscsökkentőkért, akik ingyen jutottak a készítményhez.
Különös helyzetet teremtett, hogy a hatóságok meghirdették: visszaválthatók a valsartan tartalmú magasvérnyomás-csökkentő gyógyszerek, és a patikák – nyugta, bizonylat nélkül is – visszafizetik a térítési díjat. Így ugyanis akár a közgyógyellátásra kapott gyógyszertámogatás is készpénzre váltható. Vagyis pénzt kaphat az a beteg is, aki térítésmentesen jutott a készítményhez.
Ez azért is meglepő, mert már működik a jelentős befektetésekkel létrehozott úgynevezett egészségügyi szolgáltatási tér, amiből könnyedén kikereshető lenne, hogy ki, mikor, milyen gyógyszert, mekkora térítéssel váltott ki. Így pedig egyszerűen megoldható lenne az, hogy csak a visszatérítésben érdekelteket értesítsék, illetve jóváírják a hibás készítmények után adott támogatást a közgyógyellátottaknak. A gyógyszerhatóságnál és az Állami Egészségügyi Ellátó központnál is érdeklődtünk arról, hogy élnek-e ezzel a lehetősséggel, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Lapunk úgy tudja: a készítmények visszaváltásával nem csak a közgyógyellátottak esetében nagyvonalúak a hatóságok. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem tart ugyanis igényt arra az összegre, amit a visszavitt készítmények után egyszer már támogatásként kifizettek. Egyelőre a gyártók csak a patikai el nem adott készletek nagykereskedelmi árát és a betegeknek visszaadott térítési díjat állják.
Nem csak az elszámolás elnagyolt a valsartan-ügyben. Az is csak szeptember közepére derülhet ki, hogy pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve a betegek, akik a kínai gyártásból származó valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedték. Ez utóbbi is csak a dán gyógyszerhatóság honlapjáról derül ki. A vizsgálat – amelyről az uniós gyógyszerhatóság (EMA) is beszámol – egyebek mellett arra keresi a választ: Pontosan mit okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés? Mekkora kockázatnak voltak kitéve a betegek, és mióta lehetett a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban? Az EMA szerint még mindig túl korai lenne tájékoztatást adni arról a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin okozhat a betegeknek.
A károk és a kockázatok felmérésébe fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, azok segítségével derítenék ki, hogy a még piacon lévő valsartan tartalmú egyéb készítményekben van-e szennyeződés. A betegeknek azonban továbbra is azt javasolják, hogy az, aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon az orvosával a készítményváltásról. FRISSÍTÉS: Lapzárta után az OGYÉI-től azt a választ kaptuk, hogy a visszaváltás részletszabályairól az azt megelőző napokban tájékoztatják az érintetteket.

A kínai gyártó is lépett

Június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során úgynevezett nitrózamin-al szennyeződött. Ez egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. A szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban, a cég ugyanis akkor változtatott az előállítási folyamaton. Ezt ugyan szabályosan bejelentette a hatóságoknak, csakhogy a most bajt okozó nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően szűrendő anyagok között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag-szennyeződésre csak a véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény. Most a kínai gyártó maga is arra figyelmeztetett, hogy a szennyeződés problémája a feltételezettnél szélesebb körű lehet, különösen, ha az általa használt gyártási technológiát más gyógyszeripari vállalatok is alkalmazzák. Tavaly 49 millió dollár értékben adtak el valsartan hatóanyagot, főleg Észak-Amerikában, Európában, Oroszországban, Indiában és Dél-Amerikában. A cég maga is gyárt kétféle, valsartan hatóanyagot tartalmazó generikus gyógyszert.

Szerző
2018.07.19 20:01
Frissítve: 2018.07.20 07:16