Az agrártárca béta-univerzuma

Az Alkotmánybíróság eheti döntése az állami földek értékesítéséről sokféleképpen értelmezhető, de az bizonyos: természetvédelmi szempontból meghatározó, megalapozó jellegű döntés született. Ezeket a határozatokat tanítani fogják az egyetemek, a hazai környezetjog részévé válnak és a jövő természetvédelmi jogalkotására érdemi hatással lesznek. Az AB alapvető fontosságú üzeneteket fogalmazott meg hazánk biológiai sokfélesége megőrzésének alkotmányos kötelezettségeiről és a társadalom erkölcsi felelősségéről, sőt jogalkotási kötelezettségeket is előírt.

Maga a döntés ugyanakkor szoros kapcsolatban van a kormány termőföld-privatizációjával is - ellenzéki képviselőtársaimmal leginkább a földeladás okán támadtuk az érintett jogszabályokat két, egymástól független beadványban. A komolyan vehető, mértékadó média tényszerűen kommunikálta a döntést: „Az AB mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg a Nemzeti Földalap szabályozásával kapcsolatban“. A Földművelésügyi Minisztérium viszont más megközelítéssel, „A magyar gazdák győztek és az ellenzék ismét kudarcot vallott“ címmel adott ki közleményt. Az ember vélelmezné egy több száz főnek munkát adó minisztériumról, hogy maradt ott talán még valaki, aki legalább minimális szövegértési és jogértelmezési képességgel bír. Úgy tűnik azonban, hogy az FM teljes felső vezetése egy alternatív univerzumban él, és a valóságérzékelésük tejesen eltér a világban tapasztalható tényektől.

Idézem a két AB határozatot: „Az Alkotmánybíróság (…) megállapítja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki.“

A másik döntés szintén mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, amit az országgyűlés azzal követett el, hogy a földalapról szóló törvény módosítása során nem gondoskodott a bevétel célszerű felhasználásáról, azaz nem küszöbölte ki, hogy a pénzfelhasználás „a Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen.“

A döntés visszamenőleges hatállyal nem bír, de a jövőre nézve konkrét korlátokat teremt a mindenkori kormányoknak. Határokat szab a jövőbeni értékesítésben (nem üresedhet ki a földalap), nem engedi korlátok nélkül bármire felhasználni a bevételeket (államadósság-csökkentésre sem), és védelmet biztosít a földalap vagyonkezelésében lévő Natura 2000-es védett területek természeti értékeinek vonatkozásában.

Ezek viszonylag tiszta, világos üzenetei a két AB határozatnak. Ezzel szemben az FM miről ír a döntést kommentáló közleményében? „Az ellenzék kezdettől támadja a programot, mert még mindig a spekulánsok és a nagybirtokosok érdekeit védik, és vissza akarja állítani a balliberális földpolitikát” (...) „Az Alkotmánybíróság 2017. október 17-ei határozatai ismét megerősítették a "Földet a gazdáknak!“ Program eredményeit.“

Vajon egy jogállam demokratikusnak nevezett kormánya megteheti-e, hogy ekkora nyilvánvaló hazugságokat, csúsztatásokat állítson? Tényleg ennyire buták, akik értelmezik az AB döntését, vagy tényleg ennyi butának néznek mindenki mást?

Az FM közleménye azt említi eredményként, hogy „közel 30 ezer magyar földműves szerezhetett földtulajdont“, miközben az FM adataiból kitűnik: az árveréssel értékesített parcellák, birtokrészletek száma 8769 db. A vásárló természetes személyek száma 3729 fő, akikből ha leszámítjuk a közös háztartásban élőket, a vevők valós száma 3427 fő lesz, és ha az egyéb családi bevásárlást is nézzük, akkor 3250-re csökken az érintett „földművesek“ száma. Az egy háztartás által vásárolt legtöbb birtokrész: 32 db földdarab. Az egy vásárló által vásárolt legtöbb birtokrész: 16 db. És a kormány őket külön-külön földművesként kommunikálja. A kérges tenyerű kisgazdálkodók között a dr. előjelű vásárlók száma: 437, többségük ügyvéd, sok a polgármester, az alpolgármester, a kereskedő (30-40 százalék). Ellenben nem találunk egyetlen, az ’50-es években kitelepített birtokos- vagy kulák-leszármazottat sem. A Fidesz/Magosz/KDNP „földművesei“ tehát túlnyomórészt a gyorstalpalókon aranykalászos gazdatanfolyamot végzett kormánypárti befektetők - államtitkári fitneszedző feleségekkel.

Ezen adásvételek revíziójára az AB többféle lehetőséget hagyott, a földalap-törvényt megkerülve értékesített termőföldek tulajdonjogát illetően az eredeti állapot helyreállítása - egy tisztességesebb, bölcsebb kormány esetében - tejesíthető lesz. Öröm volt olvasni a AB döntéseiben, hogy Szabó Marcel (korábbi zöld ombudsman-helyettes) párhuzamos véleménye ráerősít a természetvédelmi célokra, dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Stumpf István alkotmánybírók pedig egyaránt helyt adtak volna indítványunk azon részeinek is, amelyek a földalapról szóló törvény módosításának alkotmánysértő voltát mondták volna ki.

Biztosra veszem, hogy a NER-ben elkövetett sok galádság közül az elorzott állami termőföldekre vonatkozóan lehet megoldás, és hiszem azt is, hogy hazánk társadalmának hosszú távú érdekeire, a Kárpát-medence természeti környezetének megóvására ez a döntés előremutató, pozitív hatással lehet, így egy köszöntést továbbra is megér. Igen, lehetett volna jobb, de a felelős kormányzást az AB nem helyettesítheti, annak kikényszerítése a mi feladatunk marad.

Szerző
2017.10.20 08:10

Vigyázzba állítja a sajtót az Alkotmánybíróság

Publikálás dátuma
2018.06.30 15:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A pontatlan vagy megtévesztő cikkcím komolyan sértheti a személyiségi jogokat, ezért az ilyen gyakorlatot szigorúbban kell megítélni - mondta ki az Alkotmánybíróság. Egy püspöki per hatására a hazai újságírás gyakorlata is megváltozhat.
Négy éve húzódó sajtóper végére tehet pontot az Alkotmánybíróság szombati határozata, a döntés viszont közvetetten kihat a magyar sajtó napi gyakorlatára is.
Az Ab kimondta, hogy egy cikk címe az olvasók figyelmének felkeltésére és az írás tartalmának megragadására szolgáló kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet, ezért szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest - idézi a határozatot az MTI.
A cím ezért a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos – állapította meg a testület.
Az Ab egy, azóta már megszűnt országos napilap 2014-es cikkcíme miatt hozott határozatot: e szerint „Kényszerítés miatt nyomoznak” egy - konkrétan nevén nevezett - „püspök ellen”. A lap a továbbiakban kitért arra is, hogy egy püspöki ülnök ellen is nyomozás folyik az ügyben. A sértettek a bírósághoz fordultak, mivel szerintük a lap valótlanul állította, hogy bármilyen bűncselekmény miatt nyomozás indult volna ellenük – ugyanis nem gyanúsították meg őket, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt.  
A megyéspüspök ügye a Kúriáig is eljutott, a testület azonban enyhébben ítélte meg a történteket: a címet megengedhetőnek tartották, szerintük ugyanis a tévedéseket és valótlanságokat a cikk egészének fényében kell megítélni.
Az Ab mostani határozata miatt azonban meg kell ismételni a Kúrián lefolytatott eljárást. A döntésnek ráadásul precedens értéke is lehet, a hasonló esetekben eljáró bíróságok később az Ab álláspontjára hivatkozva szabhatnak ki szigorúbb ítéletet a megtévesztő című újságcikkek miatt.
2018.06.30 15:30
Frissítve: 2018.07.01 08:09

Minősített adatok védelme: csak a döntéshozót nem lehet büntetni

Publikálás dátuma
2018.06.28 21:00
Képünk illusztráció Forrás: Shutterstock
Fotó: /
Hatalmas lyukat talált az Alkotmánybíróság a minősített adatokkal való visszaélés büntetőjogi szabályozásában: épp csak azokat azokat nem lehet felelősségre vonni, akik feljelentést tehetnek az ügyben.

Képzeljük el csak a példa kedvéért, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke visszaél valamilyen minősített adattal. Bár ezzel bűncselekményt követne el, a jelenlegi büntető jogi szabályozás miatt nem lehetne felelősségre vonni; nem azért mert mentelmi joga van, hanem amiatt, hogy maga is minősítésre jogosult állami vezetőnek számít; feljelentést pedig kizárólag a minősítő személyek vagy szervek tehetnek ilyen ügyben. Kövér Lászlót – és itt még mindig a példánál tartunk –  viszont senki sem utasíthatja arra, hogy magát jelentse fel, ezt kizárja az önvádra kötelezés tilalma.

A fenti levezetésből is kitűnik, hogy mekkora (óriási) lyuk tátong a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi szabályozásában: a témáról szóló törvény fél oldalon keresztül sorolja fel, hogy mely közjogi, kormányzati, hatósági szerv és személy számít minősítőnek, vagyis a felelősségre vonás szempontjából védettnek.

A joghézag miatt ötven országgyűlési képviselő tett indítványt az Alkotmánybíróságnak – írja az MTI. A politikusok szerint a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi a büntetőeljárás lefolytatás, ezért a büntető törvénykönyv vonatkozó részének megsemmisítését kérték a testülettől.

Az Ab csütörtökön hozott határozatában pedig igazat is adott nekik: mint írták, hiányos a minősített adattal visszaélés büntetőjogi szabályozása, a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a visszaélés esetén feljelentésre jogosultak körét, a felelősségre vonásra pedig bizonyos helyzetekben tényleg nincs lehetőség.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban megsemmisítés helyett a hatályos szabályozás kiegészítésére lenne szükség. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget.

Az Ab határozatában azt is hangsúlyozta: a büntetőhatalom gyakorlása az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége, ezért bűncselekmény elkövetésekor az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonásáért meginduljon a büntetőeljárás.

Így lehet minősíteni
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint valamilyen adat minősítése akkor rendelhető el, ha a döntés közérdeket szolgál. Ilyen minősítéssel védhető közérdek Magyarország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzései tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

2018.06.28 21:00
Frissítve: 2018.06.30 19:31