Milliárdokat kaszálnak Orbán ajándékával

Publikálás dátuma
2017.10.21 15:55
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Előbb Orbán Viktor miniszterelnök, majd Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a héten, hogy idén is kapnak a nyugdíjasok tízezer forintos Erzsébet-utalványt. A 2018-as választás előtti kampánnyal pedig nem csak az idősek, de az utalványokat forgalmazó cég is jól jár.

A Magyar Nemzet számításai szerint a szelvényeket kibocsátó Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. akár 2,1 milliárd forintos extra bevételre is számíthat a kormány karácsonyi ajándékának köszönhetően. Ez az összeg alapjában véve két tételből jön össze. A zrt. az utalványok eladásakor 2 százalékos szolgáltatási díjat számol fel, azaz amikor az állam megveszi a 2,7 millió nyugdíjasnak járó, összesen 27 milliárd forintba kerülő utalványokat, további 540 millió forint szolgáltatási díjat is fizetnie kell. Még nagyobb bevétele keletkezhet az utalványforgalmazónak, amikor az elfogadóhelyek visszaviszik a szelvényeket, hogy valódi pénzre váltsák őket. Ekkor – a július óta érvényben lévő szerződési feltételek szerint – 6 százalékos beváltási díjat könyvel el, ami összesen 1,62 milliárd forintot jelent.

Lázár János e heti Kormányinfóján azt is elmondta, hogy a nyugdíjasok – a várhatóan 2,4 százalékos idei infláció miatt – nyugdíjkorrekciót kapnak novemberben, és „a gazdaság sikeressége miatt” nyugdíjprémiumot is. A kettő várható átlagos összege 20 ezer és 23 ezer forint között lesz, költségvetési kiadása pedig mintegy 60 milliárd forint. Az Erzsébet-utalványokkal együtt tehát átlagosan 33 ezer forintot kapnak majd a nyugdíjasok, a juttatások teljes költsége pedig 89 milliárd forint is lehet.

Ebben ugyanakkor még nincs benne a kézbesítési költség, Lázár János közlése szerint ugyanis idén – a tavalyi tervekkel ellentétben – nem próbálják ezt a feladatot a kormányhivatalok dolgozóira hárítani, hanem a posta viszi majd ki az utalványokat. 

lap emlékeztet, hogy az utalványforgalmazó cég titokban tartja, hogy pontosan mire is költik a bevételeiket. A közérdekűadat-igényléseket rendre elutasítják, pedig a cég az állami és szakszervezeti tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány birtokában van. 

Szerző
2017.10.21 15:55

A banánköztársaságoknak annyi, Orbánék értik, hogy itt a propagandadiktatúrák kora

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:59
Illusztráció
Fotó: / VAJDA JÓZSEF
A 20. század diktatúrái a félelemre és elszigeteltségre épültek, de a 21. század diktatúrái új utakat kénytelenek választani. Ezt a tendenciát vizsgálja friss tanulmányában két kutató: Szergej Gurijev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza és Daniel Treisman, a University of California professzora - számol be a 444.hu. Abból indulnak ki, hogy
az elmúlt években rohamosan terjednek az elnyomás kevésbé véres módszereivel és a köznapok már-már feltűnésmentes átideologizálásával operáló opresszív rendszerek.
A legtöbb ilyen rezsim vezetése választással kerül hatalomra, és megőrzi a demokrácia látszatát azután is, hogy uralma alá hajtotta a politikai intézményrendszert. A kutatók szerint
sikerüket ebben a nyilvánosság manipulálása biztosítja.
Az ilyen rezsimeket "információs autokráciának" cimkézi a tanulmány, és - a közelmúltból és jelenből válogatva - többek között a venezuelai Hugo Chávezt, Putyint, a perui Fujimorit és a malajziai Mahathir Mohamadot, az ecuadori Rafael Correát, illetve Orbán Viktort sorolja az ilyen vezetők közé.
Közös jellemzőik, hogy a magánkézben lévő médiát vagy megvették, vagy a tulajdonosokat gazdasági előnyökkel a maguk oldalára állították. Aki ennek ellenére is kritikusan tudósított, annak perek sorozatával mentek neki, a túlélőkben szépen lassan kialakítva az öncenzúrát. A tanulmány további példaként említi, hogy Fujimori titkosszolgálata megvesztegette az újságírókat, Putyin és Orbán pedig olyan gazdasági eszközökkel befolyásolja őket, mint például utóbbinál az állami hirdetések kiosztása vagy megvonása.
Gurijev és Treisman szerint két tényező határozza meg, hogy egy országban kialakítható-e az újfajta tekintélyuralom. Az egyik az iskolázott, a független tájékoztatáshoz hozzáférő elit nagysága, a másik a lakosság érzékenysége a politikai üzenetekre, azaz a befolyásolhatósága.
Az információs autokráciák egyik fő törekvése, hogy az elit ne tudja meggyőzni a társadalom nagyobbik felét arról, hogy változásra van szükség.
Nem a személyes boldogulás, hanem a politikai tájékozottság erősíti az autoriter berendezkedéssel szembeni ellenállást. Ezek alapján azt a következtetést vonják le:
  • a legfejlettebb társadalmakban a tájékozott elit általában túl nagy, ezért a manipuláció nem elég hatékony, és jó eséllyel marad a demokrácia;
  • a nagyon fejletlen országokban sokszor költséghatékonyabb a nyílt diktatúra;
  • a kettő közötti sávban pedig a demokrácia és az információs autokrácia is működőképes.
A jólétben élő és iskolázott népesség arányának növekedése ugyanis bővíti a kritikusok táborát és felveri a hatalom fenntartásának költségeit. Ha viszont az autoriter vezetők a modernizáció útjába állnak, azt előbb-utóbb az egész társadalom megérzi, ami a propaganda és a kontroll erősítését teszi szükségessé. Ezért a szerzők szerint
az információs autokráciák folyamatos dilemmája, hogy mennyire engedjék fejlődni a társadalmat.
A tanulmány igen optimista előfeltevésre építve még egy következtetést levon: a modernizáció elkerülhetetlen - írják -, így előbb-utóbb buknia kell az információs autokratáknak is.
2018.07.16 09:59

Nagy hangon bejelentette, hogy támogatja a vidéki sajtót, a kétharmados győzelem után nem fizetett Amerika

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:38

Fotó: /
Hiába várja a vidéki magyar média az Egyesült Államok beígért támogatását
Eddig senki nem kapott pénzt annak a maximum 700 ezer dolláros pályázatnak a keretében, amelyet a washingtoni külügyminisztérium tavaly novemberben az objektív média magyarországi támogatására hirdetett meg. A kiírás értelmében január 19-ig adhattak be pályázatokat magyarországi, fővároson kívül működő médiumok.  A pályázat célja az volt, hogy olyan felületeket vagy szerkesztőségeket támogasson, „amelyek  javítják a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez". A támogatás nyertes pályázói ez év májusától valósíthatták volna meg tervüket, vagyis egyértelmű volt, hogy a támogatással az amerikai diplomácia nem akart beavatkozni az áprilisi országgyűlési választást megelőző kampányba.  Lapunk érdeklődésére a budapesti amerikai nagykövetség május 29-én azt a választ adta, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Újabb érdeklődésünkre a minap úgy reagált a nagykövetség, hogy egyelőre nincs további közlendője a kérdésben.   A pályázat kiírása előtt három héttel David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség akkori ügyvivője a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) székházában elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen, és a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett.  A pályázat kiírását a magyar kormány rossz néven vette.  A közelmúltban megkezdte működését Budapesten David Cornstein, az új amerikai nagykövet. Első látogatása a fővárosban a Közép-európai Egyetemre, a CEU-ra vezetett, amely még mindig nem kapott működési engedélyt a magyar hatóságoktól. Cornstein a múlt héten, első vidéki útján, Debrecenben is  hangsúlyosan szólt a CEU ügyéről. "Magyarország most élvezi az amerikai elnök, az amerikai külügyminiszter és az amerikai nagykövet támogatását. Nagyon jó lenne, ha a CEU ügye nem rontaná el ezt a jó viszonyt" - mondta. 
2018.07.16 09:38
Frissítve: 2018.07.16 09:49