Spanyolország kezdeményezi Katalónia feloszlatását

Publikálás dátuma
2017.10.21 16:15
Forrás: Facebook/Mariano Rajoy Brey
Fotó: /
A spanyol kormány kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését - jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a kabinet rendkívüli ülését követően Madridban szombaton.

A politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, akik "az önrendelkezést törvényen kívül helyezték". A spanyol kormány még szombaton beterjeszti javaslatait a parlament felsőházának, hivatkozva az alkotmány 155-ös cikkére. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.

"A kormánynak alkalmazni kellett a 155-ös cikket, ez nem volt sem a vágyunk, sem a szándékunk" - fogalmazott Mariano Rajoy. Hangsúlyozta, hogy benyomása szerint a katalán kormány kifejezett célja volt, hogy "eljussunk idáig", s példaként említette "egyoldalú döntéseik" sorát. Mint mondta, amennyiben a szenátus jóváhagyja a spanyol kormány tervezett intézkedéseit, hat hónapon belül ki kell írni a helyi választásokat, bár szándéka ezt minél előbb megtenni. "Választásokat tartani, ez a cél, ezt akarja a többség, ezt mondja a józan ész" - jelentette ki, és hozzátette, hogy ezzel egy új időszak nyílhat meg.

A miniszterelnök a további intézkedésekről szólva elmondta, hogy a katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át. A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlamenti is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről.

Mariano Rajoy sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a spanyol kormány intézkedéseinek célja - a törvényességhez visszatérés mellett - a gazdaság helyreállításának folytatása. Aggasztónak nevezte, hogy a legfrissebb adatok szerint már több mint ezer cég döntött úgy, hogy székhelyét átteszi Katalóniából Spanyolország más területére, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy csökken a helyi turizmus, ami a gazdaság motorjának számító ágazat.

"Kérem, hogy ne menjen el több cég, nyugodtak lehetünk, mert ez (az ügy) megoldódik, anélkül, hogy több kárt okozna" - jegyezte meg. A spanyol kormány teljes intézkedéscsomagját később hozzák nyilvánosságra, azt a spanyol miniszterelnök-helyettes háttérbeszélgetésen ismerteti majd az újságírókkal. A szenátus elnöksége még szombaton, a kormány ülését követően összeül, hogy meghatározza a javaslatcsomag tárgyalásának menetét, és hogy mikor szavazhatnak róla.

Ahogy lapunk is megírta, a PP és az ellenzéki szocialisták (PSOE) pénteken bejelentették, megegyeztek, hogy januárban választásokat kell tartani Katalóniában. Carmen Calvo szocialista politikus felszólította Carles Puigdemont katalán vezetőt, hogy támogassa a januári regionális választások ötletét. Korábban már egyébként felajánlották a katalánok első emberének, hogy menjen bele az előrehozott választásokba, s cserébe a madridi kormány eláll a 155. cikkely alkalmazásától, ám Puigdemont hallani sem akart erről. Calvo tegnap is jelezte a katalán vezetőnek, hogy van ideje, amíg a szenátus nem szavaz a 155. cikkelyről, ő maga is bejelentheti a választásokat.

Szakértők szerint a regionális voksolás ideiglenesen enyhítené a feszültséget, hiszen a függetlenség azonnali kikiáltása és az arra adott válaszlépés egy ideig lekerülne a napirendről, ám a probléma aligha oldódna meg, hiszen nem kizárt, hogy ismét a függetlenségpárti erők kerülnének többségbe a katalán kormányban, akik egy, az október 1-jeihez hasonló függetlenségi referendumot tűznének zászlajukra.

Szerző
2017.10.21 16:15
Frissítve: 2017.10.21 18:46

A foci árnyékában születik az orosz nyugdíjreform

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:00
Kommunista szimpatizánsok tüntetnek a nyugdíjreform ellen a krími Szimferopolban
Fotó: AFP/ STR
A sztálini idők, 1932 óta nem nyúltak a nyugdíjkorhatárhoz, de más fontos változásokról is elterelte a figyelmet a futball vb: emelik az áfát, megfigyelik az internetforgalmat és jönnek a büntetővámok az amerikai termékekre.
A fociünnep jön-megy, de a nyugdíjreform, és a többi intézkedés, marad. Július 17-én, kedden kezdi tárgyalni az orosz parlament azt a törvénytervezetet, amely 60-ról 65-re emeli a férfiak, illetve 55-ről 63 évre a nők nyugdíj korhatárát, 15 éves átmenettel. Oroszországban - akkor még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg az aktív munka befejezésének határát, amelyhez azóta nem nyúltak. Az időzítés továbbá több mint megfelelő volt az általános forgalmi adó 18-ról 20 százalékra való növelésére is. A Levada Központ közvélemény-kutatói által végzett felmérés szerint ugyanis az utóbbi négy hét legfontosabb történésének majdnem kétszer annyi orosz nevezte meg a világbajnokságot, mint a nyugdíjrendszert érintő változásokat. 
De nem csak ez a két intézkedés nem kapott megfelelő figyelmet a vb miatt. El-elhalványodtak a nyugdíjreformok elleni tüntetésekről szóló hírek, és a két éve elfogadott Jarovaja-féle terrorista ellenes törvénycsomag életbe lépése sem kapott visszhangot július elején. Az új jogszabály szerint a távközlési szolgáltatóknak fél évig meg kell őrizniük az ügyfelek sms-üzeneteit és a hanghívások felvételeit, egy hónapig pedig az internetes forgalomra vonatkozó adatokat. 
Válaszként Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos acél- és 10 százalékos alumínumvámjára, július 6-án 15-20 százalékos pótvámot vetettek ki azon Amerikából importált árukra, amelyeknek van orosz helyettesítő termékük. És miközben születtek a szebbnél szebb gólok, továbbra is éhségsztrájkolt a politikai okokból bebörtönzött ukrán filmrendező, Oleh Szencov, akit korábban terrorizmus vádjával 20 év börtönre ítéltek. Orosz aktivisták ugyan igyekeztek szögesdróttal bevont világbajnoki trófeával felhívni a figyelmet az akcióra, de nekik sem sikerült számottevő figyelmet kapniuk.
2018.07.16 09:00
Frissítve: 2018.07.16 09:00

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30