Művészek, írók tiltakoznak a Puncs.hu ellen

Publikálás dátuma
2017.10.21 18:10
Így hirdeti magát az oldal Forrás: puncs.hu
Fotó: /
Kortárs magyar írók és képzőművészek tiltakoznak a puncs.hu magyarországi jelenléte ellen. Szerintük a sugar daddy és sugar baby kampány az emberi méltóságot minden lehetséges vonatkozásban sérti, a szexualitást áruként kezeli és a fiatalok számára méltatlan és veszélyes perspektívát kínál.

"A tulajdonosi kör átfedései miatt mi, a kortárs magyar kulturális élet szereplői szintén felelősnek érezzük magunkat. Ezért követeljük, hogy a kampányt népszerűsítő hirdetéseket minden létező nyilvános felületről távolítsák el, és induljon eljárás annak tisztázására, hogy miként lehetséges, hogy a prostitúció tevőleges támogatójaként működő társkereső oldal finanszírozása közpénzek felhasználásával történik" - írják a több mint száz művész által aláírt nyilatkozatban, amely a Literán jelent meg.

A tiltakozók névsorát ide kattintva nézheti meg!

A honlap tulajdonosa a művészeti alkotásairól is ismert vállalkozó, Weiler Péter, a vállakozást pedig - a Direkt36 szerint - Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője is támogatta uniós források felhasználásával.

A Puncs.hu-t hirdető plakátokról szeptember végén a Népszava is írt: az utóbbi idők egyik leggusztustalanabb reklámjai jelentek meg a köztereken: a hazai buszmegállók fényplakátjai között, illetve óriásplakátokon tűntek fel a puncs.hu "sugar daddy-s" reklámjai, aminek az üzenete meglehetősen egyszerű: ha te egy szép, fiatal lány vagy, keress egy nem feltétlenül szép, nem feltétlenül fiatal, ám mocskosul gazdag pasit, és a "partiba" mindenki beleadja, amije van. ( az üzenet fordítva is működik persze, ha te egy nem feltétlenül szép...de mocskosul gazdag férfi vagy stb) Csak regisztrálni kell a társkeresésnek álcázott, valójában egyfajta prostitúciót hirdető oldalra.

Az oldal nevével azóta a népszerű tévés reality, a Feleségek luxuskivitelben támogatójaként is lehetett találkozni. Az oldal szlogenje: „Én csak menő pasikkal randizok.”

Szerző
Témák
puncs.hu
2017.10.21 18:10

A banánköztársaságoknak annyi, Orbánék értik, hogy itt a propagandadiktatúrák kora

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:59
Illusztráció
Fotó: / VAJDA JÓZSEF
A 20. század diktatúrái a félelemre és elszigeteltségre épültek, de a 21. század diktatúrái új utakat kénytelenek választani. Ezt a tendenciát vizsgálja friss tanulmányában két kutató: Szergej Gurijev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza és Daniel Treisman, a University of California professzora - számol be a 444.hu. Abból indulnak ki, hogy
az elmúlt években rohamosan terjednek az elnyomás kevésbé véres módszereivel és a köznapok már-már feltűnésmentes átideologizálásával operáló opresszív rendszerek.
A legtöbb ilyen rezsim vezetése választással kerül hatalomra, és megőrzi a demokrácia látszatát azután is, hogy uralma alá hajtotta a politikai intézményrendszert. A kutatók szerint
sikerüket ebben a nyilvánosság manipulálása biztosítja.
Az ilyen rezsimeket "információs autokráciának" cimkézi a tanulmány, és - a közelmúltból és jelenből válogatva - többek között a venezuelai Hugo Chávezt, Putyint, a perui Fujimorit és a malajziai Mahathir Mohamadot, az ecuadori Rafael Correát, illetve Orbán Viktort sorolja az ilyen vezetők közé.
Közös jellemzőik, hogy a magánkézben lévő médiát vagy megvették, vagy a tulajdonosokat gazdasági előnyökkel a maguk oldalára állították. Aki ennek ellenére is kritikusan tudósított, annak perek sorozatával mentek neki, a túlélőkben szépen lassan kialakítva az öncenzúrát. A tanulmány további példaként említi, hogy Fujimori titkosszolgálata megvesztegette az újságírókat, Putyin és Orbán pedig olyan gazdasági eszközökkel befolyásolja őket, mint például utóbbinál az állami hirdetések kiosztása vagy megvonása.
Gurijev és Treisman szerint két tényező határozza meg, hogy egy országban kialakítható-e az újfajta tekintélyuralom. Az egyik az iskolázott, a független tájékoztatáshoz hozzáférő elit nagysága, a másik a lakosság érzékenysége a politikai üzenetekre, azaz a befolyásolhatósága.
Az információs autokráciák egyik fő törekvése, hogy az elit ne tudja meggyőzni a társadalom nagyobbik felét arról, hogy változásra van szükség.
Nem a személyes boldogulás, hanem a politikai tájékozottság erősíti az autoriter berendezkedéssel szembeni ellenállást. Ezek alapján azt a következtetést vonják le:
  • a legfejlettebb társadalmakban a tájékozott elit általában túl nagy, ezért a manipuláció nem elég hatékony, és jó eséllyel marad a demokrácia;
  • a nagyon fejletlen országokban sokszor költséghatékonyabb a nyílt diktatúra;
  • a kettő közötti sávban pedig a demokrácia és az információs autokrácia is működőképes.
A jólétben élő és iskolázott népesség arányának növekedése ugyanis bővíti a kritikusok táborát és felveri a hatalom fenntartásának költségeit. Ha viszont az autoriter vezetők a modernizáció útjába állnak, azt előbb-utóbb az egész társadalom megérzi, ami a propaganda és a kontroll erősítését teszi szükségessé. Ezért a szerzők szerint
az információs autokráciák folyamatos dilemmája, hogy mennyire engedjék fejlődni a társadalmat.
A tanulmány igen optimista előfeltevésre építve még egy következtetést levon: a modernizáció elkerülhetetlen - írják -, így előbb-utóbb buknia kell az információs autokratáknak is.
2018.07.16 09:59

Nagy hangon bejelentette, hogy támogatja a vidéki sajtót, a kétharmados győzelem után nem fizetett Amerika

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:38

Fotó: /
Hiába várja a vidéki magyar média az Egyesült Államok beígért támogatását
Eddig senki nem kapott pénzt annak a maximum 700 ezer dolláros pályázatnak a keretében, amelyet a washingtoni külügyminisztérium tavaly novemberben az objektív média magyarországi támogatására hirdetett meg. A kiírás értelmében január 19-ig adhattak be pályázatokat magyarországi, fővároson kívül működő médiumok.  A pályázat célja az volt, hogy olyan felületeket vagy szerkesztőségeket támogasson, „amelyek  javítják a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez". A támogatás nyertes pályázói ez év májusától valósíthatták volna meg tervüket, vagyis egyértelmű volt, hogy a támogatással az amerikai diplomácia nem akart beavatkozni az áprilisi országgyűlési választást megelőző kampányba.  Lapunk érdeklődésére a budapesti amerikai nagykövetség május 29-én azt a választ adta, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Újabb érdeklődésünkre a minap úgy reagált a nagykövetség, hogy egyelőre nincs további közlendője a kérdésben.   A pályázat kiírása előtt három héttel David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség akkori ügyvivője a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) székházában elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen, és a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett.  A pályázat kiírását a magyar kormány rossz néven vette.  A közelmúltban megkezdte működését Budapesten David Cornstein, az új amerikai nagykövet. Első látogatása a fővárosban a Közép-európai Egyetemre, a CEU-ra vezetett, amely még mindig nem kapott működési engedélyt a magyar hatóságoktól. Cornstein a múlt héten, első vidéki útján, Debrecenben is  hangsúlyosan szólt a CEU ügyéről. "Magyarország most élvezi az amerikai elnök, az amerikai külügyminiszter és az amerikai nagykövet támogatását. Nagyon jó lenne, ha a CEU ügye nem rontaná el ezt a jó viszonyt" - mondta. 
2018.07.16 09:38
Frissítve: 2018.07.16 09:49