Babis pártja fölényesen győzött a cseh választásokon

Publikálás dátuma
2017.10.21 18:47
Andrej Babis FOTÓ: RADEK MICA / AFP
Fotó: /
Az Andrej Babis vezette jobbközép ANO mozgalom magabiztos győzelmet aratott a hétvégi csehországi képviselőházi választásokon - derült ki a véglegeshez közeli részeredményekből. A független Csehországban ilyen nagy arányú győzelmet még egyetlen párt sem aratott parlamenti választáson. Az első becslések szerint a választási részvétel 60 százalék körül alakult. 

A mintegy 14 ezer szavazókörzet 90 százalékának részeredményei alapján az ANO megkapta a voksok több mint 30 százalékát, a második helyen pedig a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) végzett 10,9 százalékkal, míg a harmadikon a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) áll 10,7 százalékkal.

A három tömörülésen kívül a 90 százalékos részeredmények szerint még bejutott a parlamenti alsóházba a Kalózpárt (10,4 százalék), Cseh és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-8,1 százalék), Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD-7,5 százalék), Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL-5,8 százalék), valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN-5,3 százalék) nevű tömörülés.

Kiesett a jobboldali párt

A részeredmények alapján kiesett a képviselőházból a jobboldali TOP 09 párt, amelynek támogatottsága nem haladta meg az ötszázalékos bejutási küszöböt. Az 1993-ban alakult önálló Csehországban ilyen magas arányú győzelmet a parlamenti választáson még soha egyetlen párt sem szerzett. Nem várt meglepetés a szociáldemokraták és a kommunisták támogatottságának ilyen nagyarányú csökkenése.

Jaroslav Faltynek, az ANO alelnöke kijelentette, hogy a mozgalom nem zárja ki az eddigi kormánykoalíció folytatását. Milan Chovanec, a CSSD ügyvezető elnöke szerint viszont a párt nem fog tárgyalni a kormánykoalícióról, mert választási eredményével ez "nevetséges lenne". A választási részvétel az eddigi adatok szerint 60 százalékos volt.

Babis ellen büntetőeljárás van érvényben

Többségi vélemény, hogy a választások után nehéz kormányalakítási tárgyalásokra lehet számítani. Milos Zeman államfő pénteken megerősítette, hogy kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni, aki az ANO sikere esetén Andrej Babis lenne.

Babis ellen viszont büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával. A nagy pártok többsége a választási kampányban azt állította, hogy nem fognak együttműködni a Babis vezette ANO-val. Felmérések szerint Babis kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék.

Nyugodt volt a szavazás

A hagyományosan kétnapos voksolás nyugodtan zajlott le. Súlyosabb rendzavarásról, törvénysértésről nem érkezett jelentés. Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaságban ez volt a hetedik képviselőházi választás, amelyek közül kettő idő előtti volt.

Szerző
2017.10.21 18:47
Frissítve: 2017.10.21 19:43

Mészáros gúnyájába bújhat három NBI-es csapat

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:05
Mészáros Lőrinc egy 2014-es sporteseményen. Hamarosan cége öltöztetheti az NB I-es játékosokat is
Fotó: Népszava/
A Haladás, a Felcsút és a Diósgyőr játékosainak mezén is ott feszülhet majd a Mészáros Lőrinc madara.
Sejthető volt, hogy az NB I. rajtjával együtt Mészáros Lőrinc sportmárkája, a 2RULE is szárnyra kell, a jelek szerint pedig több Mészáros közeli csapat is viselni fogja a madáremblémás mezeket, írja az Index
A portál szerint  a Felcsút és a szintén Mészáros-közeli Haladás döntéshozói várhatóan lecserélik az eddigi Adidas-mezeket. A Csakfoci.hu mintegy kiegészíti ezt az értesülést, a információik szerint egy harmadik csapat is csatlakozik a fentiekhez: ez pedig a Diósgyőr. A lap úgy tudja, hogy a diósgyőriek és a felcsútiak esetében csak később mutatják be a kollekciót, viszont a Haladás játékosai már az idény első bajnokiján madaras mezben diktálhatják a focidivatot. 
A 2RULE védjegyet is jegyző Magyar Sportmárka Zrt.százalékos tulajdonosa Mészárosék Talentis Group nevű vállalkozása, a maradék 30 százalék pedig a cég ügyvezetőjéé, aki Szélesi Zoltán volt szövetségi edző volt felesége.  A legutóbbi, 2017-es mérleg szerint ő az egyedüli alkalmazottja a vállalkozásnak.  
2018.07.18 20:05

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16