Végleges: Babisék győztek, kilenc párt került a cseh parlamentbe

Publikálás dátuma
2017.10.22 10:24
Az ANO mozgalom FOTÓ: Lukas Kabon / ANADOLU AGENCY
Fotó: /
Az Andrej Babis vezette jobbközép ANO mozgalom biztos győzelmet aratott a hétvégi csehországi képviselőházi választásokon. A szavazatok százszázalékos feldolgozása alapján a parlamenti alsóházba kilenc párt és mozgalom jutott be.

 A független Csehországban ilyen nagy arányú győzelmet még egyetlen párt sem aratott parlamenti választáson. Ugyancsak előzmény nélküli, hogy az alsóházban kilenc párt foglaljon helyet.     A Cseh Statisztikai Hivatal közleménye szerint az ANO 29, 64 százalékot, a második Polgári Demokratikus Párt (ODS) 11,32 százalékot, a harmadik a Cseh Kalózpárt, amely 10,79 százalékot kapott. A negyedik helyen a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) végzett 10,64 százalékkal. 

A parlamentbe még további öt párt jutott be: Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-7,76 százalék), Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD-7,27 százalék), Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL-5,8 százalék), TOP 09 5,31 százalék, Polgármesterek és Függetlenek (STAN-5,18 százalék). 

Ennek alapján a mandátumok megoszlása a 200 tagú parlamenti alsóházban a következő lesz: ANO 78, ODS 25, Cseh Kalózpárt 22, SPD 22, KSCM 15, CSSD 15, KDU-CSL 10, TOP 09 hét és STAN hat képviselő.

A választási részvétel 60,84 százalék volt.

Milos Zeman államfő már korábban jelezte, hogy kormányalakítási megbízatást a választások győztesének ad. Zeman szombat estig a választási eredményeket nem kommentálta. Andrej Babis közölte, hogy az új képviselőház alakuló üléséről minden parlamentbe bejutott párttal tárgyalni akar. Megjegyezte: azzal számol, hogy a tárgyalásokon a kormányalakítás is téma lehet. 

A közszolgálati televízió esti vitaműsorában az ODS, a Cseh Kalózpárt, a TOP 09 és a STAN vezetői kizárták, hogy hajlandóak lennének a Babis vezette ANO-val kormánykoalícióra lépni. Az SPD, a kommunisták, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták vezetői nem voltak ennyire radikálisak, és a kormánykoalíció ügyében óvatosabban fogalmaztak.

Szerző
2017.10.22 10:24

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30

Válogatás nélkül bünteti az iráni atomalku megtartóit Washington

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:21
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Nem tesznek kivételt az európai vállalatokkal sem. Augusztus 6-án lépnek érvénybe a szankciók.
Washington nem tesz kivételt az európai vállalatokkal az Irán ellen hozott szankciók ügyében - fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Unió kérésére írt, és vasárnap az NBC televízió által nyilvánosságra hozott válaszlevelében, számol be az MTI.
Az EU képviselői korábban arra kérték az Egyesült Államokat, hogy mentesítse az európai vállalatokat az Iránra és valamennyi, Iránnal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatra kirótt szankciók alól. Az unió ugyanis attól tart, hogy az Iránnal meglévő, több milliárd dolláros kereskedelme az amerikai szankciók betartása miatt semmivé foszlik.
Az Egyesült Államok a maximális nyomást kívánja kifejteni Iránra
- érvelt Pompeo. Csakis abban az esetben tesznek kivételt, ha az az amerikai nemzetbiztonsági érdekek javára válik, olvasható a levélben, amelyet Steve Mnuchin pénzügyminiszter is aláírt. A két tárcavezető leszögezte: az Egyesült Államok "nincs abban a helyzetben, hogy kivételt tegyen e politika alól, leszámítva néhány nagyon különleges körülményt".
Az Irán elleni újabb, nagyon szigorú szankciókat Donald Trump amerikai elnök májusban hozta, miután egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország azonban már akkor bejelentette: továbbra is tiszteletben tartja a Teheránnal kötött megállapodást, és vállalataik a szankciós fenyegetések ellenére sem szakítják meg iráni üzleti kapcsolataikat.
Az új, és az iráni üzleteik miatt az európai vállalatokat is érintő szankciók augusztus 6-án lépnek életbe
2018.07.16 07:21