Orbáni útra lépett Csehország?

Publikálás dátuma
2017.10.22 17:39
Babis FOTÓ: MICHAL CIZEK / AFP
Fotó: /
Andrej Babis lesz az új cseh miniszterelnök, miután az általa vezette jobbközép ANO mozgalom fölényes győzelmet aratott a hétvégi képviselőházi választásokon. A populista, unió-, bevándorlás- és elitellenes hangot gyakran megütő politikus csapata majdnem 30 százalékkal nyert, a független Csehországban ilyen nagy arányú győzelmet még egyetlen párt sem aratott parlamenti választáson. Kérdés azonban, sikerül-e kormányt alakítania - amivel Milos Zeman államfő már meg is bízta -, az Orbán felé közelítő Babistól ugyanis több párt eleve eleve elzárkózott. Ráadásul a pártelnököt uniós pénzek elcsalásával is vádolja a rendőrség.

A pontos eredmények

Az ANO 29, 64 százalékot, a második Polgári Demokratikus Párt (ODS) 11,32 százalékot, a harmadik a Cseh Kalózpárt, amely 10,79 százalékot kapott. A negyedik helyen a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) végzett 10,64 százalékkal. 

A parlamentbe még további öt párt jutott be: Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-7,76 százalék), Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD-7,27 százalék), Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL-5,8 százalék), TOP 09 5,31 százalék, Polgármesterek és Függetlenek (STAN-5,18 százalék).  Ennek alapján a mandátumok megoszlása a 200 tagú parlamenti alsóházban a következő lesz: ANO 78, ODS 25, Cseh Kalózpárt 22, SPD 22, KSCM 15, CSSD 15, KDU-CSL 10, TOP 09 hét és STAN hat képviselő. A választási részvétel 60,84 százalék volt - írja az MTI a Cseh Statisztikai Hivatal közleménye alapján.

Nem lesz koalíciós partnere az ANO-nak?

Andrej Babis már vasárnap megkezdte tárgyalásait a parlamentbe jutott pártok elnökeivel a képviselőház megalakulásáról, leszögezve, hogy előzetes, tájékozódó jellegű megbeszélésekről van szó, konkrét eredmények nem várhatóak. A leendő miniszterelnöknek ugyanakkor nehéz dolga lesz, ugyanis a nagy pártok többsége már a választási kampányban azt állította, hogy nem fognak együttműködni Babis pártjával. A közszolgálati televízió esti vitaműsorában az ODS, a Cseh Kalózpárt, a TOP 09 és a STAN vezetői ennek megfelelően kizárták, hogy hajlandóak lennének az ANO-val kormánykoalícióra lépni. Az SPD, a kommunisták, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták vezetői viszont nem voltak ennyire radikálisak, és a kormánykoalíció ügyében óvatosabban fogalmaztak.

Zeman közölte: Babis lesz a miniszterelnök

Milos Zeman cseh államfő vasárnap közölte, hogy az új kormány megalakításával Andrej Babist, a választásokon győztes ANO mozgalom elnökét fogja megbízni. "Véleményemet csak akkor változtatnám meg, ha Andrej Babis nem érdeklődne a kormányfői tisztség iránt" - jelentette ki a köztársasági elnök a Blesk című cseh napilap internetes kiadásában megjelent interjúban. 

A választásokat követő tárgyalásokon Zeman szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy Csehországban stabil kormány alakuljon. Az államfő már korábban közölte: a választások után először találkozni kíván az parlamentbe jutott összes párt vezetőjével, hogy megvitassa velük a kialakult belpolitikai helyzetet, és csak azután, a hatályos szabályok által engedélyezett végső határidőre, a választásoktól eltelt harmincadik napja hívja össze az új képviselőház alakuló ülését. A parlamenti alsóház megalakulása alapvető feltétele a további politikai lépéseknek. 

A köztársasági elnök bejelentette, hogy Andrej Babissal hétfőn találkozik a Prágához közeli Lán-kastélyban, amely a cseh elnökök vidéki rezidenciája. A prágai sajtó Zemant és Babist szövetségeseknek tartja.

Börtön fenyegeti az új kormányfőt?

Az ANO párt elnöke a napokban erősítette meg, hogy a rendőrség azzal vádolja, hogy csalt az uniós pénzek felhasználásánál, s büntetőeljárást indítottak ellene.  "Azonnal megtámadtam a döntést, s az egész ügy intézésével ügyvédemet bíztam meg” – jelentette ki Babis. A cseh milliárdos rendre visszautasította a vádakat. Állítása szerint csak „álügyről” van szó, amellyel az a cél, hogy lejárassák politikailag.

A prágai törvényhozás néhány hete döntött úgy, felfüggeszti a volt pénzügyminiszter mentelmi jogát, ezzel tette lehetővé, hogy vádat emeljenek vele szemben. Most viszont mivel Babis újra képviselői mandátumot szerzett, újra mentességet is kapott. A rendőrségnek ezért újra kérnie kell majd a parlamentet, hogy vonja meg a mentességet Babistól, és engedélyezze a büntetőeljárás megindítását. 

A köztársasági elnök az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy véleményét a Babis ellen folytatott büntetőeljárás nem befolyásolta. Az ügyet rendőrségi provokációnak tartja, s amennyiben ő parlamenti képviselő lenne, Babis mentességének megvonása ellen szavazna. 

Az ügy hátterében a Gólyafészek nevű wellnessközpont áll. A vádak szerint Babis illegálisan fordított uniós támogatásokat ennek kiépítésére, ezért az ügyben még 2015-ben a cseh rendőrség, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódni kezdett. Összesen kétmillió euróról van szó. A pénzt ugyan valóban Babisnak ítélték meg, valójában azonban kis- és középvállalkozások fejlesztésére kapta. Babis a központot rokonai nevére írta át, de így is kiderült a turpisság.

Babis inkább Orbánhoz húzna

Babis a fölényes választási győzelem után kijelentette, hogy Csehországnak aktív szerepre kell törekednie az Európai Unióban, és olyan szövetségeseket kell keresnie, akikkel közös céljai vannak - például az illegális migráció vagy az élelmiszerek kettős minősége elleni küzdelemben. 

Ebből az elejtett félmondatból is érezhető, hogy hiába a látszat, a leendő miniszterelnök inkább az Orbán-féle politikát képviseli.  "Elő kell készítenünk a témákat, és javasolnunk kell az Európai Tanácsnak, hogy mit is akarunk megváltoztatni. Az élelmiszerek kettős minősége, a migráció elleni harcot és további kérdéseket" - mondta, hozzátéve: kétségtelenül szövetségesük Ausztriában a leendő kancellár, Sebastian Kurz, "akinek véleménye a migrációról megegyezik a mi véleményünkkel". 

„Küzdeni fogunk a cseh érdekekért. Kemény partnerek leszünk az EU-ban és a NATO-ban is. Tudom, hogy sokan bírálnak, mert Kelet felé nyitnék, de nem kell aggódniuk, nem fogok Kelet felé nyitni. Ellenben a Nyugatnak, az EU-nak is le kell vonni a tanulságot, hogy miért léptek ki a britek. Minden eszközzel azon leszünk, hogy a két- vagy többsebességes Európa helyett egy egységes Európa legyen” – mondta Babis. 

A magyar kormányfőhöz húzás a populista politikus véletlenül nyilvánosságra került félmondatából is kitűnik. Emlékezetes, hogy egy bekapcsolva hagyott mikrofon rögzített egy beszélgetést közte és a magyar Pető Tibor nagykövet között, amiben azt mondta, irigykedik a magyar miniszterelnökre, mert szerinte neki nem kell a koalíciós partnerrel „vesződnie”, mint neki. Az Index által előbányászott beszélgetésből az is kiderült, hogy Babis szívesen találkozna Orbánnal, de szerinte megköveznék érte a "hülye újságírók", mondván: vége a demokráciának. 

Ki az az Andrej Babis?
A cseh Berlusconinak és a cseh Donald Trumpnak is nevezett Andrej Babis az ország egyik leggazdagabb embere. A tekintélyes Forbes magazin 4 milliárd dollárra becsüli vagyonát. Ám nemcsak tehetős, rendkívül ellentmondásos személyiség is. Azzal vádolják, hogy az egykori hírhedt csehszlovák titkosszolgálat, az StB tagja volt. Vagyonát a 35 ezer embert foglalkoztató Agrofert nevű holding révén gyarapította, amely mintegy 230 közép-európai vállalatot foglal magába. A cég 18 országban, köztük Magyarországon is jelen van. Az Agrofert Hungária Kft. tulajdonában nem csak a Ceres sütőipari cég, de a második legnagyobb agrárintegrátor, a bábolnai IKR is áll, amelyet öt éve vásárolt fel az üzletember.
Később Babis figyelme az üzlettől a politika felé fordult, megalapította az ANO-t, s egy sor médiumot vásárolt fel, a MAFRA nevű vállalata révén szerzett meg két fontos napilapot, a Lidové Novinyt és a Mladá fronta Dnest. A 2013 októberi választás után pártja, az ANO bekerült a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták alkotta koalícióba. Babis azonban még pénzügyminiszterként is gyakran a kormány ellenzékeként viselkedett.
Növekvő befolyását látva a parlament elfogadta a lex Babist, amely kimondja: nem lehetnek médiatulajdonosok a cseh kormány tagjai, a tulajdonukban lévő cégek pedig nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt a közszféra által kiírt pályázatokon. Idén májusban Bohuslav Sobotka miniszterelnök Babis leváltását indítványozta, arra hivatkozva, hogy adót csalt, törvényellenesen, saját érdekében befolyásolta az általa uralt médiaházakat. Az üzletember-politikus szekerét toló Milos Zeman cseh elnök azonban igyekezett megakadályozni Babis leváltását, végül az alkotmány értelmében mégis kénytelen volt visszahívni őt, s a szintén ANO-tag Ivan Pilnyt, a képviselőház gazdasági bizottságának elnökét nevezte ki a helyére.



Szerző
2017.10.22 17:39

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/