Megbuktatnák az amerikai elnököt

Tom Steyer kaliforniai milliárdos vasárnap bejelentette: 10 millió dollárt fordít egy reklámkampányra, amelynek célja Donald Trump amerikai elnök megbuktatása.

Steyer, aki a republikánus Trump pártjának ellenzékét képező Demokrata Párt egyik nagylelkű támogatója, pénteken már útjára is indította első, egyperces reklámspotját, amelyben arra kéri a kongresszus törvényhozóit, hogy indítsák meg a törvényes eljárást Donald Trump lemondatása érdekében, mert szerinte ez "erkölcsi felelősségük".

A 60 éves befektetési bankár a CNN hírtelevíziónak vasárnap adott interjújában hangsúlyozta, hogy megítélése szerint Donald Trump kártékony, mert atomháború felé sodorja az országot, akadályozza az igazságszolgáltatás és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkáját, valamint "bezárással fenyegetett meg olyan sajtóorgánumokat, amelyek kimondják az igazságot". A milliárdos szerint az elnök "mentálisan nem stabil" és "veszélyt jelent". "Ha mindez nem elég ok egy veszélyes elnök alkotmányos elmozdítására, akkor ugyan mivé vált a kormányzatunk?" - vetette fel.

Tom Steyer mind az 50 szövetségi államban műsoridőt vásárol a Trump megbuktatását célzó reklámok számára, és bejelentette, hogy megnyitja pénztárcáját a jövő évi, úgynevezett félidős választásokon induló demokrata párti jelöltek számára is.

Az Egyesült Államokban 2018-ban lesznek az úgynevezett félidős választások: ilyenkor az amerikaiak nem elnököt választanak, hanem a képviselőházat teljes egészében, a szenátust pedig részben megújítják, illetve sok államban kormányzóválasztást tartanak.

Szerző
2017.10.23 10:33

Babos a páros-rangsor élén

Publikálás dátuma
2018.07.16 10:10
Babos és Mladenovic - Illusztráció
Fotó: SpainDPPI / DPPI/ Oscar Barroso
Korábban sem a nőknél, sem a férfiaknál nem állt még magyar teniszező a felnőtt világranglista élén.
A magyar játékos első helye már a múlt héten biztossá vált, s ezen az sem változtatott, hogy a francia Kristina Mladenoviccsal első kiemeltként a negyeddöntőben búcsúzott Wimbledonban - írja az MTI. A 25 éves Babos egyesben maradt a 38. helyen, rajta kívül Stollár Fanny van még ott a top 200-ban, ő a 148. helyen.
Az egyéni rangsort továbbra is a román Simona Halep vezeti, a közvetlen élcsoportból a legnagyobbat a német Angelique Kerber javított a helyezésén, wimbledoni győzelmének köszönhetően a tizedikről feljött a negyedik helyre. Döntőbeli ellenfele, a volt világelső amerikai Serena Williams londoni szereplésével 153 pozíciót ugrott előre: két hete a 181. volt, most a 28. helyen áll.
Páros világranglista (a WTA honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):
  • 1. (3.) Babos Tímea - 7700 pont
  • 2. (6.) Katerina Siniakova (cseh) - 7425
  • 3. (4.) Latisa Csan (tajvani) - 7185
Női tenisz-világranglista:
  • 1. (1.) Simona Halep (román) - 7571 pont
  • 2. (2.) Caroline Wozniacki (dán) - 6740
  • 3. (4.) Sloane Stephens (amerikai) - 5463
  • ...38. (38.) Babos Tímea - 1300
  • ...148. (149.) Stollár Fanny - 396
2018.07.16 10:10

A banánköztársaságoknak annyi, Orbánék értik, hogy itt a propagandadiktatúrák kora

Publikálás dátuma
2018.07.16 09:59
Illusztráció
Fotó: / VAJDA JÓZSEF
A 20. század diktatúrái a félelemre és elszigeteltségre épültek, de a 21. század diktatúrái új utakat kénytelenek választani. Ezt a tendenciát vizsgálja friss tanulmányában két kutató: Szergej Gurijev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza és Daniel Treisman, a University of California professzora - számol be a 444.hu. Abból indulnak ki, hogy
az elmúlt években rohamosan terjednek az elnyomás kevésbé véres módszereivel és a köznapok már-már feltűnésmentes átideologizálásával operáló opresszív rendszerek.
A legtöbb ilyen rezsim vezetése választással kerül hatalomra, és megőrzi a demokrácia látszatát azután is, hogy uralma alá hajtotta a politikai intézményrendszert. A kutatók szerint
sikerüket ebben a nyilvánosság manipulálása biztosítja.
Az ilyen rezsimeket "információs autokráciának" cimkézi a tanulmány, és - a közelmúltból és jelenből válogatva - többek között a venezuelai Hugo Chávezt, Putyint, a perui Fujimorit és a malajziai Mahathir Mohamadot, az ecuadori Rafael Correát, illetve Orbán Viktort sorolja az ilyen vezetők közé.
Közös jellemzőik, hogy a magánkézben lévő médiát vagy megvették, vagy a tulajdonosokat gazdasági előnyökkel a maguk oldalára állították. Aki ennek ellenére is kritikusan tudósított, annak perek sorozatával mentek neki, a túlélőkben szépen lassan kialakítva az öncenzúrát. A tanulmány további példaként említi, hogy Fujimori titkosszolgálata megvesztegette az újságírókat, Putyin és Orbán pedig olyan gazdasági eszközökkel befolyásolja őket, mint például utóbbinál az állami hirdetések kiosztása vagy megvonása.
Gurijev és Treisman szerint két tényező határozza meg, hogy egy országban kialakítható-e az újfajta tekintélyuralom. Az egyik az iskolázott, a független tájékoztatáshoz hozzáférő elit nagysága, a másik a lakosság érzékenysége a politikai üzenetekre, azaz a befolyásolhatósága.
Az információs autokráciák egyik fő törekvése, hogy az elit ne tudja meggyőzni a társadalom nagyobbik felét arról, hogy változásra van szükség.
Nem a személyes boldogulás, hanem a politikai tájékozottság erősíti az autoriter berendezkedéssel szembeni ellenállást. Ezek alapján azt a következtetést vonják le:
  • a legfejlettebb társadalmakban a tájékozott elit általában túl nagy, ezért a manipuláció nem elég hatékony, és jó eséllyel marad a demokrácia;
  • a nagyon fejletlen országokban sokszor költséghatékonyabb a nyílt diktatúra;
  • a kettő közötti sávban pedig a demokrácia és az információs autokrácia is működőképes.
A jólétben élő és iskolázott népesség arányának növekedése ugyanis bővíti a kritikusok táborát és felveri a hatalom fenntartásának költségeit. Ha viszont az autoriter vezetők a modernizáció útjába állnak, azt előbb-utóbb az egész társadalom megérzi, ami a propaganda és a kontroll erősítését teszi szükségessé. Ezért a szerzők szerint
az információs autokráciák folyamatos dilemmája, hogy mennyire engedjék fejlődni a társadalmat.
A tanulmány igen optimista előfeltevésre építve még egy következtetést levon: a modernizáció elkerülhetetlen - írják -, így előbb-utóbb buknia kell az információs autokratáknak is.
2018.07.16 09:59