A közszféra tovább harcol

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) döntéshozó ügyvivői testülete tegnap úgy határozott, hogy szövetségi szinten támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) kezdeményezését a tavaly elfogadottnál magasabb minimálbérekről és a diplomások tudását elismerő harmadik bérkategória bevezetéséről. A javaslatot jegyző érdekvédelmi szervezet vezetője a Népszavának elfogadhatatlannak nevezte, hogy a versenyszféra egyeztető fórumának kizárólagos jogosítványa van a bérmegállapodás megkötésére, holott az állam alkalmazásában állók, vagyis a közszférában dolgozók bérei ma már alig érik el a piaci cégeknél foglalkoztatottak fizetésének a felét. Boros Péterné megerősítette, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) folytatják a harcot, hogy januártól a sima minimálbért a hatályos megállapodásban rögzített 138 000 forint helyett 145 000 forintra emeljék, a szakmunkás bérminimumot 180 500 forint helyett 188 500 forintra, továbbá vezessék be a 245 000 forintos diplomás bérminimumot.

A közszolgáltatások egészéről az MKKSZ szombaton pártelnöki fórumot szervez, ahol a felkérést elfogadó 14 politikai szervezet vezetője elmondhatja, mit gondol a közszolgálati ágazatokról, az alkotmányos jogok helyzetéről, jónak tartja-e a tíz közszolgálati jogállási törvényt, a Munka Törvénykönyvét, változtatna-e a sztrájktörvényen, és hogyan alakítaná át a költségvetést, hogy a humán szolgáltatásokra több pénz jusson.

A meghívást előzetesen elfogadta Juhász Péter, az Együtt, Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöke, Fekete-Győr András, a Momentum vezetője, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, Vona Gábor, a Jobbik és Gyurcsány Ferenc a DK vezetője, továbbá Bokros Lajos a MoMa és Gémesi György az Új Kezdet elnöke, Kabai Tibor az 50+ társelnöke, Kubatov Gábor a Fidesz alelnöke, és Fodor Gábor, Vajnai Attila, valamint Kovács Gergely, a Liberálisok, az Európai Baloldal, illetve a Kétfarkú Kutyapárt elnöke.

Szerző
2017.10.25 07:24

Autóipari védővámok – Válaszintézkedéseket készít elő az EU

Publikálás dátuma
2018.07.19 14:44

Fotó: AFP/ FrankHoermann/SVEN SIMON
Nem akarják fokozni a helyzetet, de nem maradna más lehetőségük – mondta a kereskedelmi biztos.
Válaszintézkedéseket készít elő az Európai Unió arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök fenyegetésének megfelelően, az Egyesült Államok védővámokkal sújtaná a gépjárművek és autóalkatrészek importját – mondta Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos csütörtökön Brüsszelben. „Az EU nem akarja fokozni a helyzetet, de ez esetben nem maradna más lehetőségünk” – szögezte le Malmström, súlyos aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium májusban vizsgálatot indított annak felderítésére, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű jármű- és alkatrészimport. Rámutatott, hogy ilyen vizsgálat előzte meg az acél- és alumíniumtermékekre kivetett importvámok idei elrendelését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kettő nem említhető egy lapon, az újabb korlátozásoknak „katasztrofális” következményei lennének, mivel az EU acélt és alumíniumot 6,4 milliárd, gépjárműveket és autóalkatrészeket viszont több mint 50 milliárd euró értékben exportált tavaly az Egyesült Államokba. 
2018.07.19 14:44
Frissítve: 2018.07.19 16:58

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09