Bajban a kamupártok

Publikálás dátuma
2017.10.25 07:00
Fotó: Népszava
Fotó: /
Az utolsó pillanatban mégis szigorítaná a kampányfinanszírozást a Fidesz. Az ellenzék szerint ez jó, de önmagában nagyon kevés.

– Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, vissza kell fizetnie a kampányra felvett összeget – ezt javasolja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. Ráadásul előre nyilatkozniuk kellene arról, hogy kik a párt legfőbb vezető testületének tagjai, akik – ha végül vissza kell fizetniük a kampánytámogatást – a teljes vagyonukkal felelnének ezért – mondta a kampányfinanszírozási törvény módosítását frakciótársával, Répássy Róberttel kezdeményező politikus.

A Népszavának nyilatkozó szakértő és az ellenzéki pártok képviselői meglepődtek, ugyanakkor fenntartásokkal kezelik a friss javaslatot.

– Gulyás Gergely két éve, 2015. október 15-én egy konferenciánkon már megígérte, hogy ezt meg teszik, hiszen belátta: rossz a rendszer, amit ők alkottak. Ehhez képest eddig nem történt semmi – fogalmazott lapunknak László Róbert. A Political Capital választási szakértője szerint a kamupártok burjánzása a Fidesz kedvére való volt, így nem érthető, hogy most miért döntöttek a módosítás mellett. Mivel kétharmados törvényről van szó – hangsúlyozta – a Fidesz-KDNP-nek kellenek más pártok szavazatai is, viszont az ellenzék nem engedheti meg magának, hogy ne támogassa a Gulyás-féle javaslatot.

A támogatás viszont még nem biztos. – Engem csak az zavar, hogy nem 1, vagy 2 százalékhoz kötik a visszafizetést – szögezte le a Népszavának Bárándy Gergely. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint a kamupártokat vissza kell szorítani, viszont kérdés, hogy az ellenzéknek szabad-e egy ilyen módosító javaslatot támogatni. – Annyi sebből vérzik ugyanis a választójogi és a választási eljárási törvény, hogy kiragadni abból egyet butaság – vélekedett.

– Önmagában ez jó irányba tett, de kis lépés – mondta lapunknak Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke is. Az ellenzéki párt elnökségi ülésén döntenek arról, hogyan szavaz majd a képviselőjük. Tordai Bence a Párbeszéd szóvivője pedig arra hívta fel lapunk figyelmét: a Közös Ország Mozgalom által összehozott törvényjavaslatban 1 százalék a visszafizetési határ, amihez továbbra is tartják magukat. Szerinte a Fidesz lépéskényszerben érzi magát, nem akarják azt a bélyeget, hogy ők támogatják a bizniszpártokat. – Érdekes, hiszen a Polt-ügyészségnek senkit sem sikerült elítélni ezzel kapcsolatban, pedig egyértelmű bizonyítékok mutattak arra, hogy sokan az állami támogatásért csináltak az egész hajcihőt – fogalmazott Tordai, aki szerint előremutató Gulyás mostani javaslata, de ez önmagában nem oldja meg a problémát. "Manőver, ami a Fidesz felelősségét hivatott elhomályosítani" - fogalmazott.

A jobbikos Szávay István lapunknak elmondta: tanulmányozzák a törvénytervezetet, hogy kiderüljön, nincs-e valami sanda hátsó szándék mögötte. A radikális párt üdvözöl minden olyan lépést, ami a választások tisztaságát és arányosságát elősegíti, ugyanakkor Szávay szkepticizmusának is hangot adott: ismerve a kormánypárt eddigi hétéves gyakorlatát, félő, hogy pár héttel később elő fognak hozakodni más, olyan választási eljárási módosításokkal is, amelyek ismét teljesen egyértelműen a Fidesz önös politika érdekeit és a választási rendszer még torzabbá tételét szolgálják majd.

Ők már fizethetnének
A 2014-es országgyűlési választásokon összesen 13 párt nem érte el a fél százalékot azok közül, amelyek állították országos listát. Amennyiben tehát ez a szabály lett volna érvényben 2014-ben, ezeknek a szervezeteknek mind vissza kellett volna fizetniük azokat az állami milliókat, amelyeket kampányolásra kaptak.
Mindez milliárdos kiadás volt az adófizetőknek, hiszen például a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevű szerveződés 447 millió 750 ezer forint támogatást kapok országos listája után, míg összesen 9925 szavazatot kaptak, azaz arányosan 0,2 százalékos eredményt értek el.
A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja is a csaknem 450 milliós kampányfinanszírozásban részesült, , miközben 15 ezer szavazattal mindössze 0,3 százalékos eredményt produkált.

Megkerestük a parlamenti munkát tavaly óta bojkottáló DK-t is, ám Gréczy Zsolt szóvivő visszahívást ígért, amely ígéretét nem váltotta be. – Első hallásra ez egy értelmes javaslatnak tűnik – vélekedett eközben Hadházy Ákos a Népszavának, ám az LMP társelnöke is hangsúlyozta fenntartásait. – Az eddigi tapasztalataink szerint ritka, hogy a Fidesz valami értelmes javaslatot hozzon úgy, hogy ahhoz ne fűződjön valami önös érdeke – mondta, hozzátéve: arra számít, hogy a most bejelentett módosítást követheti majd a többi, a Fidesznek kedvező javaslat. Önmagában az LMP társelnöke szerint a kamu- vagy bizniszpártok léte egyáltalán nem a legnagyobb probléma. – Minimum tíz másik módosításra lenne szükség a választási rendszer igazságosabbá tételéhez – hangsúlyozta ő is.

Gulyás Gergely másként látja: a választójoggal kapcsolatos viták Magyarországon 28 éve tartanak, amióta pedig mi 2011-ben megfeleztük a parlament létszámát, azóta ezt a választójogi törvényt támadja az ellenzék – szögezte le a Népszavának a Fidesz frakcióvezetője. Gulyás szerint ők már próbálkoztak módosítással, „de a szocialisták a saját javaslatukat is leszavazták nyáron.” (A lex Simicska néven elhíresült javaslat miatt a kormányoldal ötpárti egyeztetést kezdeményezett, amelyre az MSZP saját plakát- és kampányszabályozó javaslatcsomaggal készült. Miután azonban a Fidesz vállalhatatlan kompromisszumokra kényszerítette volna a szocialistákat, Botka László akkor még szocialista miniszterelnök-jelölt ezt megtiltotta pártjának – a szerk.)

Gulyás szerint javaslatuk aktualitását az adja, hogy Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a múlt héten levélben fordult Kövér László házelnökhöz, és a korábban ellenzéki pártok által is megfogalmazott módosító indítványokkal megegyező tartalmú változtatást javasolt.

Ellenzéki nagygyűlés jöhet
– Csütörtökig mindenkinek elküldjük a meghívót a pontos helyszínnel és időponttal – jelentette ki a Népszavának Gulyás Márton, miután a Közös Ország Mozgalom alapítója már bejelentette: november 18-án ellenzéki nagygyűlést szerveznek.

Szerző
2017.10.25 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49