Kamupártok - Nehezebb lesz, de nem lehetetlen

Publikálás dátuma
2017.10.26 07:04
Népszava fotó
Fotó: /
A pártvezetők eddig magánszemélyként nem viseltek felelősséget, még akkor sem, ha lenullázták a pártot, és nem tudták behajtani rajtuk a százmilliós közpénzeket – szögezte le lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

A kedden beadott Gulyás Gergely Fidesz frakcióvezető nevével fémjelzett törvényjavaslattal elvileg ezt akarják megakadályozni, kérdés, hogy gyakorlatban működhet-e. Mindenesetre ha elfogadják, akkor minden olyan párt, amely felvett az államtól támogatást a kampányához, de nem ér el a választáson fél százalékot, köteles lenne visszafizetni a pénzt. Az érintett pártok legfőbb vezető testületeinek tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal tartoznának visszafizetni a támogatás összegét.

A szakember szerint a módosítás a „behajtás” szempontjából a Kft. és a Bt. közötti különbséghez hasonlít: a Kft. esetében egyéni vagyonnal nem kell felelni, viszont Bt. esetében már igen. László Róbert úgy vélte, ezzel az elrettentő erő nagyobb, még akkor is, ha bizonyára így is lesznek majd, akik megpróbálják kijátszani a szabályokat. Eközben Tóth Zoltán választási szakértő a Népszavának azt mondta: az adószabályok szerint az adótartozást és azzal kapcsolatos büntetéseket lehet behajtani, de az egész vagyont nem lehet lefoglalni. – A kultúrállamokban nem úgy működik, hogy elkobozzuk az egész család vagyonát. Aki ellen a hatalom majd el akar járni, azokhoz küldik a TEK-et, viszont, azokkal, akiket ők bújtatnak „álpártba”, nem történik majd semmi – fogalmazott Tóth.

Abban a két szakértő egyetértett, hogy a mostani törvényjavaslattól egycsapásra nem oldódna meg a kamupárt-probléma. László Róbert szerint ahhoz, hogy eltűnjenek ezek a szervezetek, szükség lenne még arra is, hogy kincstári kártyán kaphassák meg a központi támogatást a pártok, valamint hogy szigorúan el kelljen számolni a kampányra kapott közpénzekről. A félszázalékos eredménytelenségi küszöb meghúzása azonban még ezek hiányában is egy jó irányba tett lépés lehet. – A legtöbb asztaltársaságnak, akik pártalapításon gondolkodtak, kedvét szegheti, hogy gyenge teljesítmény esetén mégsem vihetnek haza százmilliókat – vélekedett. Tóth viszont úgy látja, a módosítás biztosan nem állítja meg a burjánzást, a Fidesznek nem is az a célja, hogy visszagyűjtse az állam által kiutalt pénzeket, hanem, hogy lemorzsolja az ellenzékre, illetve a Jobbikra leadott szavazatokat.

2017.10.26 07:04

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06