A közszférában dolgozók nyugdíjáról döntött az Ab

Publikálás dátuma
2017.10.27 14:13

Fotó: /
Nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában.  

Az Ab által vizsgált és alkotmányosnak talált szabályozás 2013. július 1-jei hatállyal írta elő, hogy a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni. A továbbfoglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk öregségi nyugdíjukról. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgák között is különbséget tesz: például közalkalmazottakra, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, bírákra, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra vonatkozik.

Az Alkotmánybíróságnak az ombudsman, valamint több konkrét ügyben eljáró bíró és érintett magánszemély is indítványozta, hogy semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket, mivel azok ellentétesek a tulajdonhoz való joggal, illetve a diszkrimináció tilalmával.

A magyar Alaptörvény kimondja, hogy az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása segíti elő. A feltételek teljesítése esetén megszerzett nyugdíjra való jogosultság olyan vagyoni értékű jog, amelyet az Alaptörvény véd. Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése az Alaptörvény szerinti tulajdon-korlátozást jelent, amelyre csak törvényben, közérdekből és azzal arányosan van lehetőség.

Az Ab eljárásában vizsgálta, hogy a támadott szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt-e a közérdek és az érintett személyek alapvető jogainak védelme között.

Az Alkotmánybíróság október 16-ai - most nyilvánosságra hozott - határozatában kimondta: a törvényhozó értékelésétől függ, hogy a közérdek érvényre juttatása érdekében a tulajdonhoz való jog korlátozása szükséges-e, azonban ennek kell, hogy legyen ésszerű alapja. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíjra jogosult személy alapvető jogainak védelme között.

Az Ab arra hívta fel a figyelmet: miután a nyugdíj szüneteltetéséről van szó, nem pedig a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami foglalkoztatást.

Rámutatott arra is: az állami nyugdíj funkciója a megélhetés biztosítása. Ameddig tart az állami foglalkoztatás, addig megszűnik a nyugdíjfizetés célja, a megélhetés biztosítása. Továbbá az érintett maga dönthet, hogy az állami szolgálat megszüntetését és nyugdíja folyósítását, vagy inkább a munkaviszonyban maradást és nyugdíja szüneteltetését választja.
Az Ab kimondta: a támadott szabályozás nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Nem tekinthető ugyanis hátrányos megkülönböztetésnek, ha a szabályozás különböző tulajdonságokkal bíró alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket.

A testület érvelése szerint, habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek.

Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az Ab szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.

Mindezek alapján az Ab a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény érintett rendelkezései alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

A határozathoz a 15 tagú testületből Stumpf István alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Az Ab határozatának teljes szövege a testület honlapján olvasható.

Szerző
2017.10.27 14:13

Fülig úsznak magyarok a hitelben

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:34
Illusztráció
Fotó: AFP/ Klaus Ohlenschläger
Rekord-magasan a lakossági adósok száma.
A pozitív adóslista bevezetése óta most a legmagasabb a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében szereplő természetes személyek száma: június végén csaknem 5,03 millióan szerepeltek a nyilvántartásban, hozzávetőleg harmincezerrel többen, mint egy évvel korábban - írja a Világgazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint dinamikusan növekszik az új lakossági hitelszerződések volumene: az első öt hónapban több mint 564 milliárd forintnyi új szerződés született, ez 43,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A fogyasztási hiteleknél gyorsabb a növekedés: a 250,5 milliárd forintnyi, első öthavi új kihelyezés 53,9 százalékkal magasabb a bázisévi adatnál, miközben a lakáshitelek nél 36,4 százalékos bővülést mutat a 313,9 milliárdnyi új szerződés.
Eközben a nyilvántartott rossz adósok száma fokozatosan csökken: június végén 1,8 millió fennálló és megszűnt lakossági mulasztást tartott nyilván a BISZ, ami 75 ezres, 8,7 százalékos csökkenés éves szinten. Eközben a nyilvántartott - fennálló és megszűnt - hitelszerződések száma 90 ezerrel 9,675 millióra nőtt.
2018.07.17 08:34

Kevesebb lakás épülhet és jóval drágábban

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:00

Fotó: Népszava/
Még lendületben van az építőipar, de már látszanak a gondok. 2020-tól az otthonteremtési kedvezmények kiterjesztése nélkül kevesebb lakás épülhet, nagyobb költséggel.
Drámai visszaesésre számít az építőipar a lakóingatlan beruházásokban 2020-tól az új lakások 5 százalékos áfájának megszűnését követően. A 27 százalékos áfa újbóli bevezetése egy átlagos 30 millió forintos lakás esetében akár 5 millió forintos áremelkedést is jelenthet. Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a kedvezményes forgalmi adót. A szakemberek szerint így a 2017-19-es időszakban átlagosan 15 ezer új lakás helyett legföljebb 9-10 ezer lakás épülne 2020-tól.  A kormánynak több lehetősége is van a magasabb áfa okozta keresletcsökkenés mérséklésére. Egyebek mellett megelőzhető lenne a lakásépítési kedv nagy mértékű zuhanása, ha például a most csak a saját kivitelezésben épülő otthonok építését támogató áfa visszaigénylését kiterjesztené a kormány valamennyi lakóingatlan építési konstrukcióra – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jelenleg ez legföljebb 5 millió forint lehet a 27 százalékos áfából.  A szövetség elnöke úgy vélte, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) alanyi jogosultságát ki kellene lenne terjeszteni korhatártól függetlenül mindenkire, aki kiskorú gyermeket nevel. Jelenleg ez csak 40 éves korig vehető igénybe, holott egyre több nő vállal gyermeket 40 év fölött is. Ugyancsak segítené az ágazat teljesítményének a fenntartását, ha az új lakások építésére, illetve a régiek felújítására is kiterjesztenék a lakáscélú banki hitelek állami kamattámogatását.    Az építőipari ágazat tavalyhoz hasonlóan idén is lendületben van még. Májusban 15 százalékkal nőtt az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épületépítéseknél 8,8, az egyéb építményeknél 23,7 százalékos volt a többlet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint. A teljes magyar építőipar  éves teljesítménye 2400-2500 milliárd forint, a lakásépítés aránya ezen belül 8-10 százalék.    Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, részben az uniós forrásokon alapuló út-, vasút- és közműépítések adják az ágazat egyik motorját. Továbbra is gondot jelent az építőiparban a kapacitás- és munkaerőhiány, amely lassítja az építőipari bővülést. Jelentősen drágulnak a kivitelezési költségek, növekednek a kamatok, ez pedig megnehezítheti a részben hitelből épülő ingatlanok értékesítését. „Az utóbbi időszakban a hirtelen megugró rendelésállomány miatt kiépülő jelentős kapacitások a fejlesztések kifutása után ne maradjanak kihasználatlanul. Azaz legyenek újabb megrendelések” – fogalmazott a szakember.  Idén várhatóan összességében 15 százalékos áremelkedésre lehet számítani az építőiparban, amiben az építőanyag árak 30-40 százalékos növekedése is szerepet játszik. Az építőanyagipari ágazati szereplők ugyan csak 8-10 százalékos áremelésről beszélnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a válság utáni 25-30 százalékos árengedmények mára gyakorlatilag megszűntek – jegyezte meg Koji László. A költségeket emeli a munkaerőhiány és az ezzel járó szinte folyamatos béremelés. Igaz, ezzel sikerült elérni, hogy idén már nagyjából egyensúlyba került a külföldre távozó és a hazatérő építőipari szakemberek száma.  A szakember hozzátette, az elkövetkező 5 évben 20 ezer milliárd forintos megrendelésre számíthat az építőipar, ám jelenleg legföljebb 16 ezer milliárd forint értékű beruházásra van kapacitása az ágazatnak. Ha nem akarják visszafogni a megrendeléseket, vagy halasztani a beruházásokat, akkor a hatékonyságon kell javítani.  

Új lakáslottó a láthatáron

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) programban részt vevők közül néhányan már a következő hetekben beköltözhetnek az új otthonukba. Az Mfor.hu-nak Török Béla, a Central NOK Zrt. vezérigazgatója számolt be arról, hogy a májusban és júniusban megtartott sorsoláson és liciten összesen 29 ügyfél nyert lehetőséget a lakáshoz jutásra. A jogosultság elnyerése után egy év alatt kell dönteni, hogy az ország mely pontján kívánnak lakáshoz jutni. (Érdekes, hogy 60 százalékuk a vidéken keresi álmai otthonát.)  A tipikus ügyfél 180 hónapos futamidőre és 15 millió forintra szerződik. Mivel a szerződéses összeg a vásárláskor kiegészül a 30 százalékos állami támogatással, így az otthonteremtéshez 19,5 millió forint áll rendelkezésre, a többség azonban ennél drágább lakást szeretne, átlagosan 36 millió forintot szánnak ilyen célra. Nemsokára egy új típusú közösséghez is lehet majd csatlakozni - ennek részletei azonban még nem ismertek. 

2018.07.17 08:00
Frissítve: 2018.07.17 08:00