Politikusi ígéretcunami közszolgáknak

Publikálás dátuma
2017.10.28 18:35
Forrás: MKKSZ AKADÉMIA/youtube
Fotó: /
Az előzetes félelmekkel ellentétben mégsem vált politikai nagyotmondó versennyé a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének szombati, "Ki mit ígér a közszolgálatoknak és a szakszervezeteknek?" címet viselő rendezvénye, ám ez elsősorban annak köszönhető, hogy a felszólaló politikusok rövid idő után már nem tudtak egymásra licitálni ígéretekben, így a "versenyhelyzet" lényegében már az első felszólalót követően megszűnt, sőt az egészségügy és az oktatás helyzetének rendezése minden párt programjában ugyanúgy elsőbbséget élvez.

Az eredeti elképzelés szerint ez egy pártelnöki fórum lett volna, ám a meghívott 14 párt közül a Momentum, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció (DK), a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke mást küldött maga helyett.

A Fidesz részéről (a programfüzetben Kubatov Gábor neve szerepelt) végül senki nem jelent meg

Noha az előadások során többször elhangzott, hogy Magyarországon egy új politikai kultúra meghonosítására, politikai szemléletváltásra van szükség, arra egyik jelenlévő politikusnak sem jutott ideje, hogy a szakszervezetek és a sajtó képviselőivel együtt valamennyi előadó "kollégáját" végighallgassa - a rendezvény kezdetére egyedül Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Juhász Péter, az Együtt elnöke, illetve Niedermüller Péter (DK) és Hegedűs Lórántné (Jobbik) érkezett pontosan.

Juhász esetében ez nem meglepő, hiszen ő beszélhetett először pártja programjának témába illő fejezeteiről. Kijelentette: nem hajlandók populista ígéreteket tenni, csak olyanokat, amelyek valóban tarthatóak. Egyebek mellett ilyen a kétkulcsos adó bevezetése, fenntartható nyugdíjrendszer, szakszervezeteknek adott támogatások, a szociális szféra bérrendezése. Programunk alapja az együttműködés, minden területen bevonva az érintetteket - mondta.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke és miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, pártja kiemelt figyelmet szentelne a munkavállalói jogok megerősítésére, egy háromoldalú érdekegyeztetési rendszer kiépítésére.

A Momentum részéről Dukán András Ferenc elnökségi tag az elektronikus közigazgatásban rejlő lehetőségeket vázolta fel, illetve ugyancsak szót ejtett a szakszervezetek és a munkavállalók jogainak szélesítéséről.

A Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett szerint pártja amilyen gyorsan csak lehet, rendezné a közszolgálati dolgozók bérhelyzetét, akiknek egyharmada dolgozói szegénységben él. Hegedűs Lórántné (Jobbik) ugyancsak a közalkalmazotti bértábla rendezéséről beszélt, ami 2008 óta változatlan. - A közszolga nem zsellér, ugyanúgy méltó a tisztességes bérezésre, megbecsülésre, mint bárki más - mondta. Niedermüller Péter (DK) arról beszélt, pártja programjában prioritást élveznek a szociális intézkedések, illetve az érdekegyeztetés országos és helyi intézményeinek erősítése.

Kajdi József (MoMa) az ellenzéki pártok összefogását hiányolta, szerinte önállóan egyik ellenzéki formáció sem nyerhet jövőre, ezért sem szállnak be az ígéretversenybe. Azt viszont elmondta, ha pártja része lenne egy koalíciós kormánynak, rájuk is nehéz munka várna, hiszen a demokratikus köztársaságot kellene újraépíteni - a szakszervezetek is csak ekkor működhetnek hatékonyan.

Fodor Gábor (Liberálisok) szintén a jogbiztonságra, a fenntartható munkavállalói érdekvédelemre helyezte a hangsúlyt

Gémesi György (Új Kezdet) a lokalitást helyezte a középpontba, szerinte helyi gazdasági erőtereket kell kialakítani, ezeken keresztül lehetne fejleszteni a helyi közszolgálatokat is.

Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke az Európai Szociális Karta mind több cikkelyének ratifikálását szorgalmazta.

Erős, egyértelmű szakszervezeti jogosítványokra, új Munka törvénykönyvére, a helyi önkormányzatok megerősítésére, igazságos adórendszerre van szükség - fogalmazott Molnár Gyula. Az MSZP elnöke elmondta, pártja bevezetné a megélhetési minimum fogalmát és szociális bérlakások építésébe kezdene. Megdupláznák a minimálnyugdíjat, illetve egy 13. havi nyugdíjhoz hasonló ellátást is biztosítanának. Ami most Magyarországon van, nem a versenyképességet segíti. Az MSZP szerint erős nemzetállamokra van szükség, egy erős Európai Unióban - mondta a szocialisták elnöke.

Szerző
2017.10.28 18:35

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49