A magyarok fele otthagyná munkahelyét

Publikálás dátuma
2017.11.03 06:07

Fotó: /
Három év után már a kilépésen gondolkodnak a magyar munkavállalók, és rohamosan csökken a munkahely iránti elkötelezettségük – derül ki az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó legfrissebb felméréséből, amelynek során 95 cég közel 50 ezer dolgozóját kérdezték meg. Eszerint egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók mindössze 60 százaléka elkötelezett; ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni, és elváráson felül teljesítenek. A munkavállalók egyre kritikusabbak, nyilván nem függetlenül attól, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben úgy érzik, könnyebben találnának másik állást.

A kormány a munkaerőhiányt kikényszerített béremelésekkel próbálja orvosolni, és a cégek is többnyire magasabb fizetésekkel igyekeznek magukhoz csalogatni, illetve megtartani a dolgozókat. Ám ezzel mindössze azt sikerült elérni, hogy a munkavállalóknak most egy kicsit nagyobb része – 46 százaléka - elégedett a fizetésével, mint tavaly. Ugyanakkor hiába érzik magukat jobban megfizetve a dolgozók, mindez nincs hatással az elkötelezettségükre.

A Legjobb Munkahelyek
250 fő alatti cégek
AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft.
ARM Hungary
Dél-100 Kft.
Faulhaber Motors Hungaria Kft.
Fétis Kft.
Gránit Pólus Csoport
Hilti Hungária Kft.
HRP Europe Kft.
MKB-Euroleasing, az MKB csoport tagja
PepsiCo Magyarország (FÁÜ Zrt.)
250 és 1000 fő közötti cégek
B.Braun Avitum Hungary Zrt.
EuroFamily
GlaxoSmithKline Biologicals Kft.
JYSK Kft.
1000 fő feletti cégek
Decathlon Magyarország

Tehát önmagában a béremelés nem jelent megoldást a munkaerőhiányra és -elvándorlásra, a háttérteljesítmény növekedése nélkül viszont akár még rosszabb helyzetet is okozhat. A túl gyors bérfelzárkóztatás produktivitás-növekedés nélkül romló fizetési mérleget és csökkenő versenyképességet eredményezhet: erre figyelmeztették nemrégiben elemzők Lengyelországot, ahol egyébként hat százalékos volt a bérnövekedés, míg Magyarországon 11,5.

Oszkó Péter, az OXO Group managing partnere szerint ez a növekedés csak akkor nem lesz „öngyilkosság”, ha a vállalatoknál ugyanilyen mértékű termelékenység-növekedés indul el, és ugyanilyen mértékben fejlődik az ezt támogató szervezeti kultúra. Alapvetően ugyanis nem a magyar munkavállalók tehetségével van gond, hanem a vállalatok szervezeti kultúrájával.

Ha az innovációs kultúra nem jelenik meg a cégeknél, a fejlesztési források önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a magyar gazdaság a technológiák rendkívül gyors változásaival - a robotizáció, a 3D-s nyomtatás terjedésével, az online kereskedelem bővülésével, az elektromos autók vagy a mesterséges intelligencia megjelenésével. Hiába öntünk dömpingszerűen pénzt a gazdaságba; ha a cégek két generációval korábbi fejlesztésre veszik igénybe a forrásokat, akkor csak a maradi üzleti gondolkodásnak adunk lehetőséget a túlélésre és egy lemaradó állapotot konzerválunk - fejtegette a volt pénzügyminiszter a HR-szakma képviselői előtt a HR-Festen.

A cégek számára nagy kihívás, hogy elmennek a dolgozóik, mert magasabb bért kínálnak nekik külföldön. Ennek oka Oszkó Péter szerint az, hogy a magyar munkaadók jóval kevésbé tudják kiaknázni dolgozóik szaktudását, mint tőlünk nyugatabbra: ezért alacsonyabb a termelékenység és kevesebb a bér. Nemzetközi mérések is igazolják, hogy Magyarország innovációs képessége jó – a régióban csak Észtország előzi meg hazánkat -, de ez a termelékenységben és a versenyképességében nem jelenik meg. Ezért nem a tehetségekért kell harcolni: az értékes magyar munkaerőt kell hatékonyan hadrendbe állítani, akkor fog javulni a teljesítmény, és akkor emelkednek majd a bérek, nem pedig fordítva – szögezte le.

Összecseng ezzel az Aon Legjobb Munkahelyek listája is, amelyet 17. alkalommal állítottak össze, vizsgálva többek között a cégeken belüli karrier- és szakmai fejlődési lehetőségekkel való elégedettséget, valamint a dolgozók vezetőségbe vetett bizalmát. A 15 díjazott cég a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működik, a díjazottak kétharmada 250 fő alatti vállalat. Ezek a cégek vonzzák és megtartják a tehetségeket, valamint az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Természetes, hogy minden kollégát bevonnak a stratégia alakításába, teret adnak az új ötleteknek. Munkavállalóik 82 százaléka szerint a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, 81 százalékuk elkötelezett a cég iránt. Ezeknek a vállalatoknak ráadásul nemcsak a dolgozói elégedettebbek – mutatott rá György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek program projektvezetője –, hanem üzleti eredményességben is felülmúlják - 20 százalékkal - az átlagos magyar vállaltokat.

2017.11.03 06:07

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18