Tabon nem a "migránsoktól" félnek a legjobban - Hanem?

Miközben a dolgozók a bérekre panaszkodnak Tabon, aggódva figyelik a híreket, amelyek szerint robotokkal váltja ki a "melósokat" a kisváros legnagyobb munkaadója.

A friss álláshirdetések most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek.

Nemcsak az alig több mint négyezres lélekszámú, a Balatontól 25 kilométerre fekvő Tab, hanem az egész hátrányos helyzetű kistérség számára csapással érne fel, ha bezárna, vagy termelését automatizálná a Flex, Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója. Márpedig az utóbbi hetekben az elbocsátások miatt a bezárásról és a robotizálásról is felröppentek hírek.

– Gyere, Gyuri, nyilatkozz, mondd el, milyen jó a Flex! – szólítja meg a tabi üzem kapuján kilépő kollégáját egy fiatalember.

– Persze, hogy jó. Holnap is jövök! – feleli a kissé kopaszodó Gyuri.

Délután két óra, műszakváltás a Flex (korábban Flextronics) tabi gyáregységében. Tucatnyi busz fut be majdnem egyszerre, Bedegkér, Szakcs, Tamási és számos más település nevét olvashatjuk rajtuk. Gyors felszállás és már indulnak is a munkásjáratok a szélrózsa minden irányába. Hamar kiürül az imént még cigarettázóktól, diskurálóktól zsúfolt hatalmas parkoló. A tabi gyár megrendeléstől függően 1600-2000 dolgozót „szív fel” a régióból.

- Valahol dolgozni kell - fújja rám a füstöt egy hölgy felszállás előtt, amikor arról érdeklődöm, igazak-e a hírek, hogy egye kevesebb a dolgozó és így a megrendelés is. (A tabi üzem a Napi.hu szerint az eddig készített 16 terméktípusból már csak 9-et gyárt, mert több partnercég visszamondta a megrendelést a munkaerőhiány okozta fennakadás miatt, s mert nem látja biztosítottnak a minőségi munkát, valamint a határidőre történő feladatvégzést.)

- Á, ez Tabon megszokott, hol dolgozókat vesznek fel, hol meg elküldik őket, folyton óriási a változás, attól függően, éppen mennyi a megrendelés - feleli egy fiatal hölgy arra a kérdésemre, hogy nagyobb-e a baj, mint eddig bármikor.

- Most az a legfőbb gond, hogy egyre silányabb munkaerőt hoztak, olyanokat, akik a kevés pénzért se lázadoztak; romániai vendégmunkásokat, meg fogyatékosokat. Csakhogy ezzel a minőség is visszaesett. Az a baj, hogy túl nagy a követelmény, a fizetés meg gyenge. Aki csak tud, menekül.

- Hová, külföldre?

- Van, aki oda, más közelebb, ahol jobbak a körülmények.

- Tamásiban is van egy elektronikai cég, ott 160 ezret is meg lehet keresni, és csak két műszak van, nem három, mint itt. Meg is pályáztam egy állást - állítja egy középkorú, szintén a buszára váró férfi. - 150 ezer az alapbérem és legutóbb 120 ezret kaptam... Jó, nem? A túlórát se akarják rendesen megfizetni, legutóbb kétszer négy óráért kaptam ötezret, ennyiért hülye leszek legközelebb.

- Tabon csak az marad meg, akinek nincs más lehetősége – mondja egy huszonéves, közeli községben élő férfi. - De az a térség tragédiája lenne, ha tovább romlana a helyzet és esetleg bezárna az üzem. Már most is 60-80 kilométerről hozzák buszok a dolgozókat, már Pécs mellől is járnak és hallani, hogy Szegedről toboroznak, de azt is, hogy robotok fognak fölváltani bennünket. Na, az lesz a szép világ!

A Flex Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója – az anyacég a világ egyik legjelentősebb elektronikai bérgyártója –, 2015-ben a hazai vállalatok rangsorában a tizenegyedik volt 510 milliárd forintos bevételével. Magyarországon a tabin kívül öt telephelyen csaknem hétezer főt foglalkoztatnak.

A friss álláshirdetések Tabra most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek, a Napi.hu azonban rátalált a társaság beszámolójában a robotokra, amire az általunk megszólaltatott fiatal dolgozó is utalt. Azt írják, hogy 2018-ban „a munkaerővel kapcsolatos negatív hatások enyhítését” is várják attól, hogy „nagy hangsúlyt fektetnek a gyártási automatizálás fejlesztésére”.

- Szó sincs arról, hogy be akarnák zárni a gyárat, de még a termelés megszokott ingadozásánál nagyobb visszaeséséről sem, ezekre a hírekre a térég számára megnyugtató választ adtak az illetékesek – fogalmazott lapunknak Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere. Schmidt egyébként úgy látja, rövidesen az országon belül is elindul egyfajta elvándorlás, méghozzá az élhetőbb kistérségek felé. A tabi polgármester szerint települése kedvező fekvése vonzó lehet, a városfejlesztéssel is a műszaki értelmiséget szeretnék családostul még inkább Tabra vonzani.

– Létszámproblémák a Flexnél is vannak, ezt nem tagadták a cégvezetők – folytatta a polgármester. – De ma már az egész Dunántúlra jellemző, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni. Éppen az a gond, hogy emiatt egyre nehezebb határidőre teljesíteni a megrendeléseket. A robotizáció viszont maga a jövő az iparban.