Előzetesben a volt katalán kormány több tagja

Publikálás dátuma
2017.11.02 18:20
FOTÓ: AFP / BURAK AKBULUT
Fotó: /
Rács mögé kerültek a feloszlatott regionális kormány Katalóniában maradt tagjai. Carles Puigdemont egykori vezető mindeközben kivár, brüsszeli jelenléte azonban Belgiumban is belpolitikai feszültséget okoz.

Előzetes letartóztatásba helyezték az egykori katalán kormány nyolc, egyebek között lázadással vádolt tagját. Santiago Vila – aki a függetlenség kikiáltása előtt lemondott, s most Carles Puigdemont utódjaként is emlegetik az independentista PDeCAT párt élén – az egyetlen, aki óvadék ellenében szabadlábon védekezhet. Az egykori munkaügyi miniszter azért részesülhetett kedvezőbb elbírálásban, mert időben elhatárolódott a függetlenség útjára lépő kormánytól, s ő volt az egyetlen, aki a madridi büntetőbírságon válaszolt az ügyészség által feltett kérdésekre.

A várakozásoknak megfelelően Carles Puigdemont és négy egykori minisztere nem jelent meg a spanyol fővárosban. Az ügyészség ezért kérte, hogy adjanak ki körözést ellenük. A jelenleg Brüsszelben tartózkodó volt vezető védőügyvédje már szerdán jelezte: védence nem tesz eleget az idézésnek és Belgiumban marad, de kezdeményezte, hogy videokonferencia keretein belül tehessen vallomást. A „legitim katalán kormány” aláírással ellátott közleményükben a távol maradt politikusok azt írták, egyelőre nem hagyják el a belga főváros, mert el akarják juttatni panaszaikat az európai intézményekhez.

A feloszlatott regionális parlament elnökségi tagjainak szintén jelenésük volt csütörtökön, nekik a legfelsőbb bíróságon kellett volna vallomást tenni. A testület azonban egy héttel elhalasztotta a meghallgatást, mert az érintettek – az ügyvédeik tájékoztatása szerint – az idézést kevesebb mint 24 órával korábban kapták meg, s nem tudtak felkészülni.

A spanyol főügyész a hét elején kezdeményezte az eljárás megindítását a kormány és az elnökségi tagok ellen a függetlenségi mozgalom során elkövetett lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt. A bejelentés idején Puigdemont már messze járt Spanyolországtól.

Felbukkanása óta Belgiumban a helyi konfliktusok kiéleződésétől tartanak. Mind gyakrabban hallani arról, hogy Belgium Puigdemont-nal egy „külföldi konfliktust importált”. A De Standaard a belga pártok közötti feszültség kiéleződéséről számolt be a minap. A parlamentben is helyet foglaló flamand nacionalisták 2014-ben letettek a függetlenségi törekvéseikről, ám a Belgiumban folytatódó katalán krízis hatására ismét előtérbe került a téma, amelyet Charles Michel kormányfő oly szívesen maga mögött tudott volna. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy már Puigdemont jelenléte is elég volt ahhoz, hogy felkavarja az állóvizet, ha valóban politikai menedékjogot kér, az súlyos következményekkel járhat.

Bojkott a katalán termékekre
Egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen hatása lehet, ám a gazdasági élet szereplői aggódva figyelik a közösségi médiában is egyre gyakrabban felbukkanó felhívást: aki nem ért egyet a függetlenségi törekvésekkel, bojkottálja a katalán termékeket. María Antonia Trujillo, egykori szocialista lakhatási miniszter is a Twitteren adott hangot felháborodásának, egy étteremben ugyanis Font Vella vizet szolgáltak fel neki, mire a közösségi oldalon jelezte: soha többé nem tér vissza a vendéglátóhelyre. Üzletemberek azonban arra figyelmeztetnek – írja az El País –, hogy a nemtetszés kinyilvánításával nem csupán a katalán vállalatokat sújtják, hiszen ezen cégek többsége ezer szállal kötődik más térség vállalataihoz. Így van ez egyébként a Font Vella estében is, ahogy arra a Libre Mercado gazdasági portál emlékeztet: a francia Danone-csoportba tartozó márkának Barcelonában van ugyan a spanyolországi székhelye, de a vizet az ország több pontján nyerik.

2017.11.02 18:20

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/