Húszezer

A vetés lassan beérik. Abban az országban, ahol egy volt csempés (egy bukott volt csempés; üzletemberként akkorát bukott, mint Rottenbiller, miközben az őt az első Fidesz-kormány alatt hitelezni kezdő állami bank is jól megégette magát) meg egy volt jogász írja az oktatáspolitikát – Parragh Lászlóra és Orbán Viktorra gondolunk –, a Fidesz-kabinet regnálásának hetedik évére bő tíz százalékkal, húszezer fővel csökkent a gimnazisták létszáma. Hiába mondja majd be a „közrádió”, hogy ez mekkora siker, és egyébként is, a demográfia (meg Soros) a hibás. Az érintett korosztály, vagy akár a magyar népesség korántsem tizedelődött meg hét év alatt. (És a kormány egyébként is demográfiai fordulatot ígért – emlékszik még valaki a Matolcsy-bébikre, akiknek a balliberális átokkormányzás elmúltával hirtelen kedvük támadt megszületni?). Azokat a pancser, bűnös és mondjuk ki: nemzetellenes döntéseket viszont, amelyek a gimnazisták eltűnéséhez vezettek, nem demográfusok, hanem ma is kormányon lévő politikusok hozták meg.

A csempés meg a jogászbojtár munkaalapú társadalomról, újraiparosításról álmodott. Bár szerintem valójában már akkor is arról álmodoztak, hogy zsebre vágják majd az egész magyar gazdaságot, és milyen jól fog jönni hozzá az olcsó, képzetlen munkaerő. De azt mégsem lehetett volna kormányprogrammá tenni – a következményeket pedig ismerjük. Az ingyenes felsőoktatás de facto megszüntetését (ma már mindenki fizet: a többség költségtérítés formájában, a szerencsés kisebbség pedig a röghöz kötés merőben XXI. századi intézkedése révén), a gimnáziumi férőhelyszűkítést, a felvételi szabályok beharangozott – és a családi stratégiákba saját tapasztalat szerint is jó előre beépített – változtatását, meg az egyértelmű, minden csatornán az arcunkba tolt politikai akaratot, amely szerint egy jó szakma nemhogy az érettséginél, de a diplománál is többet ér.

Két baj van ezzel – már azon túl, hogy outsiderek találták ki az oktatáshoz értők egybecsengő véleménye ellenében. Az egyik, hogy ha az ország felemel(ked)ése lenne a cél, akkor rossz az irány: mindenki, akinek a közelmúltban sikerült a nagy ugrás – előrébb jutni a nemzetek rangsorában -, az az oktatás fejlesztésével, a diplomások arányának megsokszorozásával érte el a sikert, Finnországtól Dél-Koreáig, ellenpélda pedig nincs. A másik gond, hogy már rövid távon sem működik. Most komolyan, magas alapképzettségű, a tudás megszerzésére megtanított fiatalok helyett olcsó bérű, csak egyetlen szakmához értő szakmunkásokat akarunk versenybe küldeni a munkabér nélkül dolgozó, bármikor fillérekért átprogramozható robotokkal szemben? Van még, aki őszintén hiszi, hogy az a jövő, ha mindenki asztalos meg villanyszerelő lesz? Egyáltalán: itthon maradnak majd azok az asztalosok meg villanyszerelők? Akik ezt kitalálták, próbáltak mostanában egy normális asztalost vagy villanyszerelőt találni?

Amit elvetettek – a bukott csempés, a volt jogász és a többi „szakember” -, az most kezd kihajtani. Még csak a csírák látszanak, de ideje hozzászokni: a termést generációkon át fogyaszthatjuk majd.

2017.11.04 07:12

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24