Buktatókkal teli körútra indul Donald Trump

Publikálás dátuma
2017.11.04 06:37
Az elnöki pár az indulás előtt. Sok állomás és sok kihívás vár rájuk. FOTÓ: AFP/JIM WATSON
Fotó: /
Donald Trump pénteken indult el ázsiai körútjára. Az amerikai elnök 12 napig tartózkodik a kontinensen, ahol Putyinnal is találkozhat.

Trump elsőként Hawaii-on, a csendes-óceáni parancsnokságnál járt, majd onnan Pearl Harborba vezetett az útja, ahol megtekintette az USS Arizona roncsait. A hadihajót 1941. december 7-én süllyesztették el a japánok a Pearl Harbor elleni támadás során.

Az amerikai elnök ezután Japánba látogat, ahol a nemrégiben újraválasztott Abe Sindzó miniszterelnökkel találkozik. Felkeres olyan családokat, melyek tagjait az észak-koreai rezsim raboltatta el. Trump következő állomásán, Dél-Koreában is elsősorban a phenjani rezsimről tárgyal. Beszédet mond a szöuli parlamentben, s a tervek szerint felszólítja a nemzetközi közösséget, gyakorolja a lehető legnagyobb nyomást Észak-Koreára – közölte előzetesen a Fehér Ház. Az elnök nem látogat el a demilitarizált zónába, ezzel egy régi hagyománnyal szakít.

Az elmúlt hónapokban rendkívül veszélyes helyzet alakult ki Washington és Phenjan között. Trump a sztálinista rezsimet „a teljes megsemmisítéssel” fenyegette meg. A CIA úgy véli, Észak-Koreát csak hónapok választják el attól, hogy nukleáris fegyverével elérje az Egyesült Államokat. Az ország rakétái Japán számára is komoly fenyegetést jelentenek. Arról azonban még az Egyesült Államokban sincs egyetértés, hogy miként kezeljék a kialakult helyzetet. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a diplomáciai megoldás híve, Trump azonban ezt korábban „értelmetlennek” nevezte, bár nem fejtette ki, mit is akar. „Már 25 éve nem működik az, hogy kedvesek legyünk a rakétaemberrel. Miért működne most?” – tette fel a költői kérdést Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőre utalva.

Trump Kínába is ellátogat, Hszi Csin-ping elnököt arra akarja rávenni, gyakoroljon ő is nagyobb nyomást a szövetséges Észak-Koreára. Emellett üzleti kérdésekről is szó lesz: Trump többször vádolta Kínát „kereskedelmi praktikákkal”. Ugyanakkor, amikor nemrégiben újabb öt évre Hszi Csin-pinget választották meg pártfőtitkárnak, „nagyon jó embernek” nevezte a kínai vezetőt. Várhatóan több gazdasági megállapodást is kötnek.

Az amerikai elnök ezután Vietnamba látogat, ahol részt vesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján. Trump a Fox Newsnak adott csütörtök esti interjújában azt mondta, nem kizárt, hogy ekkor találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Pénteken a Kreml megerősítette, hogy már folynak a tárgyalások Washington és Moszkva között a lehetséges találkozót illetően. Ez nem is lehetne időszerűbb, tekintve, hogy a héten újabb bizonyítékok kerültek felszínre az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolásáról.

Donald Trump végezetül Rodrigo Duterténél, a Fülöp-szigeteket diktatórikus módszerekkel vezető elnöknél tesz látogatást. Ez a vizitje nagy felzúdulást kelthet. Duterte drogkereskedők elleni harcában az eltelt 15 hónap alatt több mint 3800-an vesztették életüket – közölte az Amnesty International. Az amerikai elnök ettől függetlenül úgy véli, „nagyszerű munkát végez".

Tizenegy perc némaság
Felfüggesztette Trump Twitter-fiókját csütörtök este a mikroblog egyik kirúgott munkatársa, így az 11 percre elérhetetlenné vált. A Twitter nyilatkozatban erősítette meg, hogy egy kirúgott kolléga törölte a fiókot, aki így állt bosszút a cégen utolsó munkanapján. „Belső vizsgálatot indítottunk az ügyben, hogy megelőzzünk minden hasonló esetet” – közölték. Trumpnak a 41,7 millió követője van a Twitteren.

Szerző
2017.11.04 06:37

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/