Orbán még nem dőlhet hátra a külhoniak miatt

Az országok döntő többségében bevett gyakorlat, hogy a külföldön élő állampolgárok valamilyen módon bevonódnak a választásba, az viszont jellemző, hogy – amiként Magyarországon is – nem teljes választójogot kapnak, vagy a szavazatuk kisebb súllyal esik latba. László Róbert, a Political Capital választási szakértője lapunknak felidézte, hogy hazánkban a külhoniak egyéni kerületi jelöltekre nem szavazhatnak, listára viszont igen. Ezt félszavazatként szokták definiálni, a szakértő szerint valójában még annál is kevesebbet ér.

Az Orbán-kormány ettől függetlenül csúcsra járatta a honosítási programot: 2018-ban legalább 106 ezerrel több határon túli vehet részt az országgyűlési választáson, mint 2014-ben. Nem véletlen persze a hatalom elszántsága, az eddigi adatok szerint a határon túlról érkező voksok brutális többségét a Fidesz-KDNP kapta. A legutóbbi választásokon a névjegyzékbe felvett külhoniak kétharmada, több mint 128 ezer választó adott le érvényes szavazatot, melyek 95,5 százaléka a mostani kormánypárté volt.

– A külhoniak 2013 augusztusától regisztrálhatnak, a 2014-es választásra mintegy 200 ezren tették ezt meg alig fél év alatt. Az azóta eltelt 3 és fél év során, ha csak 106 ezer új regisztráció történt, azzal Orbán Viktor biztos, hogy elégedetlen – magyarázta a szakértő. László Róbert szerint ráadásul kérdés: közülük hányan fognak érvényesen szavazni.

2014-ben ugyanis a körülbelül 200 ezer regisztráltból szavazási levélcsomagot körülbelül 160 ezren küldtek vissza, összesen pedig 128 712-en adtak le érvényes voksot. – Ahhoz képest, hogy több millióra teszik a külhoni magyarokat, ez egyáltalán nem magas szám. Vélhetően duplázni, sőt triplázni szerettek volna, de úgy néz ki, ez nem sikerül – mondta a szakértő.

Mindenesetre az Orbán-kormány egymillió új állampolgárral és abból több százezer külhoni vokssal számol 2018-ra, miközben az ellenzék leggyakrabban azt kifogásolja, hogy a határon túli, magyarországi lakcímmel sosem rendelkezett állampolgárok voksolhatnak levélben, a külföldön dolgozó magyarok viszont nem. A külhoniak szavazati jogát csak a Demokratikus Koalíció ellenzi. Gyurcsány Ferenc még kedden bejelentette: pártja aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.

A Political Capital még 2011-ben készíttetett egy kutatást a Tárkival arról, hogy mennyire támogatják a magyarok a külhoni választójog intézményét. A választók fele „egyáltalán” vagy „inkább” nem, László Róbert szerint azonban akkoriban olyan hangulat volt az országban, hogy egyetlen ellenzéki párt sem emelte fel ezzel kapcsolatban a hangját, legfeljebb óvatosan fejezte ki egyet nem értését. A szakértő szerint egy jelentős választói réteg ma is ellenérzéssel viseltethet a külhoni választójoggal kapcsolatban, Gyurcsány pedig ezt próbálja meglovagolni minapi bejelentésével. A többi ellenzéki párt ennek ellenére egyértelműen elutasította a volt kormányfőt, a szocialisták például azt írták: „nem támogatjuk, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem vonnánk meg senki szavazójogát.” A DK elnökének viszont éppen az elhatárolódás kierőszakolása lehetett az egyik célja. Az Index szerint ugyanis a mostani kampánnyal Gyurcsány végső soron azt építi, hogy pártjának mindenképpen külön listája legyen 2018-ban.

2017.11.04 06:05

Kiderülhet, milyen szerződéssel használták Hosszúék a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:38
A Duna Aréna egyik versenymedencéje
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Ki kell adnia a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft-nek azokat szerződéseket, amiket Hosszú Katinka és Shane Tusup cégével kötöttek; az ügyben eljáró bíróság félmilliós pénzbírságot is kirótt a szervezőre.
Ki kell adnia azokat szerződéseket budapesti vizes vb szervezőinek, amiket az Hosszú-Tusup tulajdonban álló Iron Corporation-nel kötöttek az irdatlan mennyiségű közpénzből épített Duna Aréna használatára – idézi az ügyben hozott, nem jogerős bírósági döntést a 24.hu. A portál hozzáteszi, a szervező céget 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújtották, mert korábban tagadta, hogy birtokában vannak ilyen megállapodások.
A lap emlékeztet rá, hogy az elsőfokú bírósági döntést 16 hónapos szélmalomharc előzte meg, melynek során hasztalanul próbálták kikérni, megszerezni a szerződéseket.
 „Első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket. Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket” - sorolják a cikkben.
Hozzáteszik, bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. A megbírságolt Kft. ugyanakkor fellebbezett az ítélet és a pénzbírság ellen is, így az eljárás másodfokon folytatódik.
Az ügy tavaly márciusban kezdődött, akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a közel 50 milliárdból megépített Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt.
2018.07.23 10:38

Orbán Montenegró elnökével találkozik

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:17

Fotó: MTI/EPA/ BORIS PEJOVIC
Hétfőn a montenegrói elnökkel vacsorázik, kedden Dusko Markovic kormányfővel tárgyal Orbán, aki épp csak visszatért izraeli látogatásáról.
Hivatalos látogatásra Montenegróba utazik hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök, este pedig munkavacsora során találkozik Milo Djukanovic elnökkel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kormányfő kedden Podgoricában megbeszélést folytat Dusko Markovic miniszterelnökkel és Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
Orbánnak sűrű napjai vannak, hiszen csak nemrég ért haza Izraelből, ahol találkozott Benjamin Netanjahuval, és sokak nemtetszése ellenére ellátogatott a Jad Vasem holokauszt múzeumba – emiatt még néhány tüntetővel is szembe kellett néznie. Montenegróban valószínűleg barátibb fogadtatásra számíthat, hiszen a 600 ezres országban komoly kereskedelmi és diplomáciai partnernek tekintik Magyarországot. A virágzó kapcsolatokat az Index korábbi összefoglalója mutatta be – a cikk szerint Montenegró legnagyobb bankja, a Crnogorska Komercijalna Banka ad Podgorica is magyar kézben van, az ország legjobb szállodája, Herceg Noviban található Sun Resort szálló pedig Mészáros Lőrinc tulajdona. 
2018.07.23 10:17
Frissítve: 2018.07.23 10:39