Beismerés - Trump tanácsadója orosz kapcsolatairól beszélt

Publikálás dátuma
2017.11.04 09:16
Carter Page FOTÓ: GRIGORIY SISOEV / SPUTNIK
Fotó: /
Carter Page, a Trump-kampány egyik külpolitikai tanácsadója 2016-ban Moszkvában orosz kormányzati tisztségviselőkkel, a többi között az orosz kormányfő-helyettessel is találkozott. Erről maga Carter Page számolt be pénteken a képviselőház hírszerzési bizottságának zárt ülésén.

A The New York Times című napilap azonban hozzájutott az ülésen elhangzottak leiratához, és internetes honlapján pénteken későn este bőséges részleteket közölt belőle. Page tavaly júliusban járt Moszkvában egy gazdasági konferencián, és ott találkozott több orosz kormányzati tisztségviselővel. A volt tanácsadó a CNN hírtelevízióban pénteken este megerősítette az információt, és meg is nevezte akkori egyik beszélgetőpartnerét: Arkagyij Dvorkovics kormányfő-helyettest. 

Moszkvai tartózkodása idején Page más orosz kormányzati tisztségviselőkkel és törvényhozókkal is találkozott. Eszmecseréi után elektronikus levelet küldött a Trump-kampány egyik tanácsadójának és részletesen beszámolt a találkozóiról. Ezt az e-mailt a szenátus zárt ajtók mögött tartott meghallgatásán hangosan fel is olvasták.

Carter Page korábban vagy mindig cáfolta a találkozók tényét, vagy csak annyit mondott, hogy "többnyire kutatókkal" folytatott megbeszéléseket. A The New York Times a meghallgatáson jelenlévő, de meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte: Page a hírszerzési bizottság ülésén a kaliforniai demokrata párti képviselő, Adam Schiff kérdéseire ismerte el, hogy az orosz kormányfő-helyettessel is megbeszéléseket folytatott.

A The New York Times közlése szerint a bizottsági ülésen a volt tanácsadót egy tavalyi budapesti vizitjéről is faggatták. Page korábban már beszélt erről, éppen a The New York Timesnak, s akkor azt mondta: tavaly ősszel töltött négy napot a magyar fővárosban, turistáskodott, városnézésen járt, meglátogatta a visegrádi várat, valamint dzsesszklubban is járt.

Carter Page 2016-os moszkvai útja soha nem volt titok, s az is nyilvános volt, hogy az egyik moszkvai egyetem diplomaosztó ünnepségén beszédet mondott. Ebben a beszédben a többi között bírálta az Obama-adminisztráció Oroszországgal kapcsolatos politikáját. A beszédből idézett a The New York Times. E szerint Page állítólag azt mondta: Washington és más nyugat-európai fővárosok nem egyszer álszentül a demokratizálásra, az egyenlőtlenségekre, a korrupcióra és rendszerváltozásra összpontosítva megakadályozták a Moszkvával folytatott kapcsolatok javítását.

Carter Page 2016. decemberében is járt Moszkvában, akkor azonban már régóta nem volt tanácsadója a Trump-csapatnak.

Szerző
2017.11.04 09:16

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/