Ez az ötödik - Megkezdődött a szlovák megyei választás

Megkezdődött Szlovákiában az ország történetében immár ötödik megyei választás szombat reggel.

A szlovákiai megyei választáson minden olyan 18. életévét betöltött személy voksolhat, aki állandó lakhellyel rendelkezik az ország területén, így külföldi állampolgárok is. A szavazásra jogosultak száma így meghaladja a 4,4 milliót, ők szombaton reggel héttől szombaton este tízig 90 választókörzet csaknem hatezer szavazókörében adhatják le voksukat 8 szlovákiai megye 78 megyeelnök-jelöltjének és több ezer megyei képviselőjelöltjének valamelyikére.

Szlovákiában a megyei választás tétje jelentősnek nevezhető, tekintve, hogy a közigazgatás hatályos modellje szerint megyei szinten születik döntés a szociális és a középfokú oktatási intézmények, illetve a kórházak jelentős részének finanszírozásáról, valamint a közúthálózat egy részének fejlesztéséről is. Ennek ellenére a választók részéről a megyei választások iránti érdeklődés rendszerint nagyon alacsony. A legutóbbi megyei választásokon 2013-ban a részvétel alig haladta meg a húsz százalékot.

A legutóbbi megyei választásokon országos átlagban az akkori és a jelenlegi legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) szerezte a legtöbb mandátumot. A magyar szavazatokra számító két politikai erő - az MKP és a Most-Híd vegyespárt - küzdelméből 2013-ban az MKP került ki győztesen. Az MKP akkor két megyealelnöki posztot szerzett, és közel negyven - túlnyomó többségükben saját listán indított - képviselőt juttatott az önkormányzatokba. A Most-Híd-nak 17 képviselői helyet sikerült szereznie, de közülük 13-an koalíciós listákon indultak. A mostani voksoláson az MKP két, a Most-Híd pedig három megyében indít önálló megyeelnök-jelölteket.

Az országban már 48 órával a voksolás kezdete előtt megkezdődött a kampánycsend, onnantól fogva egészen urnazárásig - az e vonatkozásban nem szabályozott közösségi hálók kivételével - minden médiában tilos a jelöltek ellen vagy mellett szóló bármiféle információ közzététele. A voksolás idején részvételi felméréseket sem tesznek közzé, ezek, valamint az első részeredmények a választó helyiségek bezárását követően, este tíz óra után, a hivatalos végeredmények pedig vasárnap délelőtt várhatóak.

Szerző
2017.11.04 09:53

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/