Játszótéri szegregációs játsztmák

Továbbra is mindent megtesz a hajdúhadházi önkormányzat azért, hogy ne használhassa mindenki az uniós pénzből, részben épp a szegregált gyerekek számára épült játszóteret. Most többek között az egészen abszurd nyitvatartási árulja el, hogy még véletlen sem a megnyugtató megoldást keresik az ügyben.

A botrány kirobbanása után, a nyár végén karbantartás ürügyén bezárták a játszóteret, amit csak most, a rossz idő beköszöntével, november 2-tól tettek újra látogathatóvá. Ilyenkor persze a szülők már ritkán ültetik hintára gyereküket. Ráadásul olyan időpontokban tartanak nyitva – hétköznapokon nyolctól négyig - amikor szinte minden gyerek iskolában vagy óvodában van. Szombat és vasárnap délelőtt nyolctól délig talán jobb eséllyel mehetnének játszani a gyerekek, ám a belépés továbbra is regisztrációhoz kötött.

A konferenciaközpont közösségi oldalára október 31-én került fel – alig észrevehetően, a nyitvatartási időt közlő poszthoz fűzött hozzászólásban – az információ, miszerint „a Szederjes Sport-és Konferenciaközpont kültéri játszóterének használata hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az igénylő adatlap a polgármesteri hivatal titkárságán vehető át.”

A helyi romáktól úgy tudjuk, eddig senkinek sem sikerült regisztrálnia. Többen elmondták: átlátszó trükknek tartják, hogy novemberre végeztek csak a karbantartással, aminek amúgy senki nem látta nyomát, s azt is, hogy csak október utolsó napján került fel a regisztrációról szóló megjegyzés a sportközpont közösségi oldalára. – Jól tudják, hogy télen senki nem fog odamenni a játszótérre, tavaszra meg biztos kitalálnak megint valamit, mondjuk elkezdik újra a karbantartást – mondta lapunknak egy szederjesi apuka.

A Népszava írta meg elsőként, hogy közel négyszázmillió forintos uniós pályázatból épült egy új közösségi tér Hajdúhadházon, elvileg azzal a céllal, hogy hogy a szegregált gyerekeket élményekhez, sportolási lehetőséghez juttassák. Ám a játszóteret fizetőssé tették, ötszáz forintos napidíj ellenében lehetett csak használni. (Hasonló eset történt Kisvárdán is: a Hír TV Célpont című műsora derítette ki, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter városában a romák felzárkóztatásáért 700 millió forintból épült edzőteremben, de oda romák nem léphetnek be.) A leszakadó településrészben élők aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy tegyék ingyenessé a szolgáltatásokat. Cikkünk után a település vezetői azt igyekeztek bizonygatni, hogy nem is fizetős a játszótér, csupán regisztrálni kell, s mindenki bátran használhatja azt. „A komplexum területén található játszótér egy kiegészítő elem a szabadtéri kosárlabda-, labdarúgó- és futópálya, továbbá a kondipark meg a vívóterem mellett. A játszótér használata – magyarázták – a hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció és az azt igazoló kártya birtoklása díjtalan. A családi bérlet ára 7500 forint évente, amely két szülő és két gyermek számára teszi lehetővé a sportkomplexum egy éves használatát. A játszótéren kívüli, szabadtéri sportolást szolgáló létesítményekre családi bérlet, felnőtt bérlet és napijegy váltható” – írták közleményben.

Ám amikor újból elmentünk a helyszínre, azt tapasztaltuk, hogy a regisztrálni szándékozókat elküldték, arra hivatkozva, hogy erre később nyílik lehetőség. Úgy tűnik, azóta sem sikerült senkinek regisztrálnia, annak ellenére, hogy folyamatosan próbálkoztak – mondta lapunknak egy volt roma önkormányzati képviselő. Szavai szerint az egyik helybélinek azt mondták a polgármesteri hivatalban, hogy a bejutáshoz valóban regisztráció kell, de ne felejtsék befizetni a hétezer-ötszáz forintos éves egyesületi tagdíjat, különben nem használhatnak semmit. Amikor az illető szóvá tette, hogy nem érti az egészet, hiszen korábban azt nyilatkozta a polgármester, ingyenes a használat, akkor gúnyosan az volt a válasz: ilyet a város részéről senki nem mondott. – Sajnos itt tartunk most, de nem adjuk fel. Addig hajtjuk, amíg el nem érjük, hogy ingyen használhassuk azt, ami a felzárkóztatásunkra szánt pénzből épült. Nem hagyjuk, hogy a polgármester luxusparkot hozzon létre kizárólagos haveri használatra – fakadt ki a volt képviselő.

Veszélyben a támogatás
A K-Monitor szerint „necces” hogy jogtalanul kérnek pénzt az esélyegyenlőségi céllal épült sportkomplexum használatáért, s az önkormányzat a belépőjegy-szedéssel megszegi a támogatási szerződést, ami az összeg, vagy annak egy részének visszafizetésével büntethető. Azért, hogy ezt kiderítsék, adatigényléssel kérik ki a támogatási szerződést, annak módosításait, a költség-haszon elemzést, valamint a monitoring és fenntartási jelentéseket, melyekben elvben minden változást és a keletkező bevételt is rögzíteni kell.

2017.11.06 06:09

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45