Szócsata Phenjannal

Publikálás dátuma
2017.11.06 06:35
Az elnököt a jelek szerint számos rajongója várta a jokotai katonai támaszponton Fotó: AFP/Jim Watson
Fotó: /
Az amerikai elnök élesen bírálta Észak-Koreát ázsiai körútjának első állomásán, Japánban. Az ország polgárait azonban dicsérettel illette.

Donald Trump alighanem kellemes emlékeket őrizhet majd a szigetországban tett látogatásáról, mert olyan lelkes fogadtatásban részesült a jokotai katonai támaszponton, amilyenre az Egyesült Államokban nemigen lehet példa. Láthatóan élvezte is, hogy körülrajongják. Mint fogalmazott, ameddig ő amerikai elnök lesz, a hadsereg mindig kellő forrásokkal rendelkezik majd, s ezért „mindig győzni fognak”. Trump megjegyezte, az ázsiai, csendes-óceáni térség több állama azért fejlődött olyan lélegzetelállító mértékben, mert az amerikai hadsereg oly sok áldozatot hozott. „Hála nektek beköszöntött a béke” – mondta Trump a katonáknak.

Amint az várható is volt, a Japánban tett látogatás legfőbb témája az észak-koreai nukleáris- és rakétaprogram miatt kialakult válság volt. „Egyetlen diktátor, egyetlen rezsim sem becsülheti le az Egyesült Államokat” – mondta lelkesítően az amerikai elnök. „Sosem fogjuk megadni magunkat és sosem habozunk, ha a népünk, szabadságunk, nagyszerű amerikai lobogónk megvédéséről van szó” – jelentette ki Trump, aki azért dicsérettel illette az észak-koreai népet. „Úgy vélem, remek emberek, szorgalmasak és több melegség van bennük, mint a legtöbben gondolják” – jelentette ki.

Az amerikai elnök a támaszponton tett látogatást követően feleségével, Melaniával Tokióba repült, ahol a nemrégiben újraválasztott miniszterelnökkel, Abe Sindzóval ebédelt. A japán vendéglátók pontosan tudták, mivel lehet beférkőzni az amerikai elnök kegyeibe, hiszen találkozót szerveztek a profi golfozóval, Macujama Hidekivel.

Az elnököt a jelek szerint számos rajongója várta a jokotai katonai támaszponton Fotó: AFP/Jim Watson

Az elnököt a jelek szerint számos rajongója várta a jokotai katonai támaszponton Fotó: AFP/Jim Watson

Trump és Abe is kiállt az amerikai-japán kapcsolatok további kiterjesztése mellett, mindezt „a közös bizalmon és barátságon alapuló kapcsolatainkra építve” – fejtette ki Abe kormányfő. Hogy azért ennek a „páratlan” viszonynak akadnak árnyoldalai is, ez már Trump látogatása előtt kiderült. Az amerikai elnök értetlenségéről számolt be a Kiodo japán hírügynökség annak kapcsán, hogy Tokió miként reagált Észak-Korea újabb rakétakísérleteire. Trump állítólag azt mondta, nem érti, hogy egy olyan ország, ahol „szamurájharcosok voltak”, miért nem lőtte le a rakétákat.

Trump még úton Japánba, az elnöki repülőgép, az Air Force One fedélzetén újságírók előtt azt közölte, Észak-Korea „nagy gondot jelent országunk és a világ számára, s ezt meg kívánjuk oldani”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a válság megoldásában segítséget vár Vlagyimir Puytin orosz elnöktől. Kilátásba helyezett egy találkozót orosz kollégájával. Legutóbb a G20-ak hamburgi csúcsnak margóján cserélhettek eszmét egymással. Erre legközelebb az Ázsiai és Csendes-óceáni gazdasági Együttműködés (APEC) héten esedékes vietnami tanácskozásán nyílhat lehetőség számukra.

Az amerikai elnököt ma Akihito japán császár fogadja. Ezt követően Dél-Koreába, Kínába, Vietnamba, majd a Fülöp-szigetekre vezet az útja.

Tartanak a látogatástól Szöulban
Phenjan hamar válaszolt az amerikai elnöknek. A KCNA hírügynökség kommentárjában azt írta, az Egyesült Államoknak fel kell hagynia azokkal az „abszurd elképzeléseivel”, amelyek szerint Észak-Korea a nemzetközi büntetőintézkedések hatására kész lesz feladni nukleáris programját. Ezt addig folytatják, amíg „Washington fel nem hagy az Észak-Koreával szembeni ellenséges politikájával”.
Szöulban tartanak Trump látogatásától. Attól félnek, hogy ha túl radikális retorikát alkalmaz Phenjannal szemben, akkor azzal csak olajat önt a tűzre és tovább élezi a feszültséget a Koreai-félszigeten. A dél-koreai fővárosban szombaton 3500-an tiltakoztak az amerikai elnök ellen, jóllehet néhány száz támogatója is az utcára vonult.

Szerző
2017.11.06 06:35

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/