Saját Szilícium-völgyre áhítozik Oroszország

Publikálás dátuma
2017.11.06 06:32
SZKOLKOVO-I A Moszkva melletti központ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Új tudományos központot hoznak létre Szentpéterváron. A projekt elődje nem volt gyümölcsöző, pedig a gazdasági szankciók árnyékában fontos lenne a technológiai siker.

Meglepő döntést jelentett be Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő: létrehozzák Szentpéterváron a Szkolkovo-II tudományos központot, hogy a csúcstechnológiájáról híres amerikai Szilícium-völgy nyomdokaiba lépjen. A projektnek már volt egy elődje, csakhogy sok sikert nem hozott.

A tudományos központnak a tervek szerint a város Puskin kerülete ad majd otthont. A Szentpétervári Állami Egyetemen 3600 informatikai, mechanikai és optikai szakembert akarnak kiképezni, s ehhez tudományos központok, laboratóriumok, tanintézetek, és lakóházak egész sorát építenék fel. Az ötven nemzetközi laboratórium, és a legalább öt innovációs részleg sokezer magasan kvalifikált embernek biztosítana munkát.

A központ létrehozására 41 milliárd rubelt szánnak, ennek 53 százalékát az állami, 12 százalékát a városi költségvetés biztosítaná, 35 százalékkal pedig a magántőke szállna be.

A Szentpétervári Állami Egyetemet – ahol mintegy tízezer diák tanul 19 karon – az ország legjobbjai között tartják számon, s az a cél, hogy bekerüljön a világ élvonalába. (Az intézmény idén hetedszer szerezte meg az első helyet a programozás nemzetközi olimpiáján.) Az ötletgazdák szeretnék elérni, hogy az egyetem az új urbanisztikai technológiák kísérleti terepe legyen, de kutatások folynának a kvantum-technológia, a robottechnika és a bioegészségügy területein is.

A kormányfő már rendelkezett is a Szkolkovo-II létrehozásáról, sajátos módon erről a Szkolkovo I-ben tartott fórumon számolt be. Ott, ahol az eredeti álmok magvalósításától nagyon távol kerültek. Hogy mit is szerették volna elérni? Egy 2010-es döntés nyomán azt tervezték, hogy tudományos kutatóintézeteket, laboratóriumokat, irodákat és lakóházakat építenek 375 hektárnyi területen. Már az első szakaszban 20 ezer lakossal számoltak. Elsősorban nyugati befektetőket és tudósokat, nem utolsó sorban Nobel-díjasokat akartak megnyerni. A projekt koordinátorának kiszemelt Viktor Vekszelberg kőolaj- és alumíniumbáró az energiahatékonyság, a telekommunikáció, a medicina, a nukleáris és információs technológia terén, valamint a tudós-elitképzésben akarta biztosítani a lehető legjobb feltételeket. Azonban már a kezdetekkor rosszul indult minden. A Vekszelberg vezette innovációs alapítvány moszkvai székházában olyan dokumentumokat foglaltak le, amelyek alapján gyanítható volt, hogy sokmillió rubelt elherdáltak. Fejek hullottak, s azt is megszellőztették, hogy Vlagyimir Putyin eredetileg sem lelkesedett Medvegyev ötletéért.

Még a higgadt elemzők is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a fantasztikus üzleti lehetőségekkel és milliárdos haszonnal kecsegtető terveknek és befektetett milliárdoknak nem sok eredménye lett. Kirill Jakovlenko elemző azt állítja, hogy a számvevőszék egyenesen arra a következtetésre jutott: a Moszkva melletti Szkolkovóban a tudományos tevékenységnek inkább az imitációja folyik. „Aligha jut eszébe bárkinek bármi, ha azt kérem, nevezzen meg egy találmányt, amelyet Szkolkovónak köszönhetünk és javított az életünkön” – jelentette ki epésen. Az Oroszországra kivetett nyugati szankciók ugyanakkor szerinte is sürgetővé teszik, hogy öt éven belül megteremtsék azokat a technológiákat, amelyekkel utolérhetik a nyugatot.

Medvegyev ennek ellenére bízik a sikerben. „A kormányoknak a világon mindenütt igyekezniük kell, amíg nem kerül hatalomra a mesterséges szuperintellektus, nem cseréli le az összes szervünket, és nem nyomja meg a törlés gombot, hogy lenullázza az agyunkat” – jelentette ki a miniszterelnök a jelenlévők nem kis meglepetésére, akik közül akadt, aki ezt csak tréfának minősítette. Az azonban kétségtelen, hogy a szankciók szorításában Oroszország rákényszerül olyan új tudományos, technikai kísérletekre, amelyektől kitörést remélhet jelenlegi helyzetéből.

2017.11.06 06:32

Verekedett az államfő biztonsági embere

Publikálás dátuma
2018.07.19 20:06

Fotó: AFP/ Christope Archambult
Csaknem negyed évvel a történtek után árasztotta el a francia sajtót egy botrány híre.  Eszerint a május elsejei párizsi tüntetésen az államfő egyik biztonsági embere tettleg bántalmazott egy tiltakozót. A Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy Alexandre Benalla, az Élysée-palota helyettes kabinetfőnöke, a köztársasági elnök közeli munkatársa, nagy erővel vert egy tüntetőt a demonstráció közben. Utóbb rekonstruálták pontosan a történteket. A kora este folyamán tűnt fel egy rendőrségi sisakot viselő férfi, aki előbb gumilövedékkel rálőtt egy tőle éppen néhány méterre lévő fiatal lányra. Utána a nyakánál fogva a földre tepert egy férfit, ütötte, verte, ahol érte. Minthogy azonban láthatóan attól tartott, hogy fölismerik, ezért rögtön futásnak is eredt, igyekezett eltűnni a kamerák elől. Aggodalma indokolt volt, minthogy se rendőr, se biztonsági ember nem volt, viszont közeli munkatársa az államfőnek. Csak a beavatottak ismerik, irodája van az elnöki palotában, ám létezéséről eddig kevesen tudtak. A Le Monde hírének minden sorát megerősítette a csütörtöki Le Figaro is. A további részletek fölfedték aztán, hogy Benalla már a korábbi szocialista kormányzat idején is a politikai körök közelébe került, vezető férfiak és asszonyok „oltalmazójaként”. Hollande elnöksége alatt Macron egy ideig gazdasági miniszter volt, és Benalla már akkor körülötte is serénykedett, ugyancsak biztonsági feladattal. Az internet értesülései szerint Benallát még tegnap berendelték, és elismerte a terhére rótt cselekedeteket. A történtek idején Macron éppen Ausztráliában volt, és ott tájékoztatták a részletekről. Utasítására verekedő munkatársát néhány napig figyelték. Két hétre fel is függesztették a munkából. Az Élysée-palota csütörtökön kora délután közölte, hogy Benallát azonnal eltávolították az államfő környezetéből. Továbbra is az Elysée-palotában dolgozik, de már nem vesz részt az elnöki látogatások biztosításának szervezésében, hanem más munkakörbe került.  
2018.07.19 20:06
Frissítve: 2018.07.19 20:10

Trump alig várja, hogy újra találkozzon Putyinnal

Publikálás dátuma
2018.07.19 17:37
Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki kézfogása. Trump már egy újabb találkozóban reménykedik
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az amerikai elnöknek már most hiányzik orosz kollégája társasága, hiszen annyi megbeszélni valójuk lenne Ukrajnáról, a terrorizmusról és az atomfegyverekről. Eközben még el sem ült az előző találkozó miatti botrány.
Trump ezt követően leszögezte, „türelmetlenül” várja a második találkozót Vlagyimir Putyinnal, hogy megkezdhesse mindannak valóra váltását, amiről Helsinkiben beszéltek. Mint fogalmazott, konkrétan "a terrorizmust, Izrael biztonságát, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, a kereskedelmet, Ukrajnát, a Közel-Keletet, Észak-Koreát és még sok mindent". Hozátette: „sokféle válasz van ezekre, némelyikük könnyű, némelyikük nehéz, de mindegyikük megoldható”.   
Az amerikai sajtó munkatársai a Twitter-bejegyzés közzététele után azonnal keresték a Fehér Házat, megerősítendő vagy cáfolandó egy újabb találkozó előkészítését, ám az elnöki hivatal egyelőre nem kívánt reagálni a bejegyzésben megfogalmazottakra. 
Az sem volt éppen szerencsés megjegyzés Donald Trump részéről, hogy – bár bízik az orosz manipulációra figyelmeztető amerikai szolgálatokban – Putyin nagyon meggyőzően állította, hogy nem történt beavatkozás, és ő hisz neki. a Népszavának nyilatkozó szakértő, Sz. Bíró Zoltán szerint a találkozó nagyban erősítette az orosz államfő pozícióját, úgy, hogy Putyin gyakorlatilag semmit sem ígért az amerikai félnek, 
2018.07.19 17:37