adó;

2017-11-06 06:22:00

Adótörvény sok hibával

A kormány még az adózás rendjéről szóló törvény tervezetében tett ígéreteit sem tartotta be. A szakma véleményét kikérték, de nem vették figyelembe.

Az adózás rendjéről szóló módosítási javaslatok nem teszik könnyebbé az adózási adminisztrációt a jóhiszemű adózók számára – adott hangot a napokban a csalódásának Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az előzetes hírekkel szemben nem változik az adónemek száma, a bevallások határideje és módja, vagyis semmilyen érdemi egyszerűsítést nem tapasztal majd a vállalkozások többsége. A törvényjavaslatok csak néhány ponton egyszerűsítik a vállalkozók életét. Mint arról korábban már beszámoltunk ezek az intézkedések a tisztességes adózókra semmilyen hatással sincsenek. Elsősorban az adóelkerülő adózóknak fog kedvezni az is, hogy ha lemondanak az adóhiány fellebbezéséről, mert akkor csak a kiszabott adóbírság felét kell megfizetniük.

A kormányzat még a saját konkrét ígéretét sem tartja be. Erre egy jellemző példát mutatott be a Népszava érdeklődésére Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke utalt arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény tervezetében még az szerepelt, hogy az adókülönbözet száz százaléka lehet az adóbírság. A Nemzeti Adókonzultáción, ahol a szakértő is részt vett, ezt meg is erősítették, és határozottan állították a kormányzati illetékesek, hogy a kétszáz százalékos bírság a múlté. Az adórendészeti bírság csökkentése már azért is indokolt lett volna - érvelt Ruszin Zsolt -, mert ugyan ilyen jogcímen egy év alatt mintegy húsz milliárd forintos bírságot vetnek ki, ám a megbírságoltak túlnyomó többsége ezt nem hajlandó befizetni, így jó, ha nyolcvan millió forintot sikerül beszedni. Az ok: az adóalanyok a mértéket igazságtalannak tartják. A szakértő utalt arra az Európai Unióban elterjedt nézetre, amely szerint a kiemelkedően súlyos szankcióknak nincs igazán visszatartó erejük. Nyáron még a törvényjavaslat tervezetében az szerepelt, hogy a kétszáz százalékos bírságmértéket száz százalékosra csökkentenék, mivel "a tapasztalatok alapján érdemben nem motivál a jogkövetésre a kiemelten magas kétszáz százalékos bírság, jellemzően csak a meg nem fizetett tartozások összegét növeli."

Az MKOE tagsága nevében Ruszin Zsolt elfogadhatatlannak tartja, hogy az adózókat az állam kétszáz százalékos bírsággal fenyegesse, miközben az adóhatóság saját jogszabálysértései után semmit sem fizet, hiába ígérte azt meg korábban többször is nyilvánosan a nemzetgazdasági tárca korábbi helyettes államtitkára, Pankucsi Zoltán. Arról van szó, hogy ha az adóhatóság tévesen ír elő fizetési kötelezettséget, amit az adóalany eredményesen megfellebbez, akkor az ennek kapcsán befizetett illeték ötszörösét legyen köteles a NAV visszafizetni az ügyfelének.

Zara László a jogállamisággal ellentétesnek tartja, hogy miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, mégis előírnák az adózó számára az ellenőrzés megkezdésekor és/vagy az adóhatóság ellenőrzése során bármikor teljességi nyilatkozat megtételét. Tiltakoznak az ellen is, hogy a vállalkozó adóalany a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, és míg az adóhatóság akár 365 napig is vizsgálódhat, az adózónak csak 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben tett megállapításra észrevételt tegyen, új tényre, vagy új bizonyítékra hivatkozzon - figyelmeztetett Zara László.

Sport agyontámogatva
Az adóhatóság elnöke is támogatja a sportklubok tehermentesítését: úgyis mint az első osztályú mezőkövesdi futballklub elnöke. Tállai András a törvénytervezet parlamenti vitájában kiállt amellett, hogy a sportolók után fizetendő ekhó közterheit és a klubok iparűzési adóját is elengedjék. A fideszes Tiba István, balmazújvárosi sportklubi elnök javaslata azért is meglepő. mert a sportolók már most is kivételezettek: a hatvan millió forintos, egyszerűsített közteherviseléssel (ekhó) adóztatható kereseti határ esetükben kettőszázötven millió.
Az MSZP-s Mesterházy Attila a Parlamentben felszólalva arról beszélt, hogy nem érti, milyen kapcsolat lehet a milliós fizetések adómentesítése és a sport egészségmegőrző szerepe között, továbbá azt sem, hogy miért csak a sportvállalkozások kaphatnának ilyen kedvezményt. Érdemes lenne arról egy komolyabb egyeztetést tartani, hogy még milyen ágazatok lehetnek egy ilyenfajta kedvezményre jogosultak.

Varga vállalkozói áfa-mentességgel kampányol

Tizenkét millió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az áfában - mondta Varga Mihály. Az MTI-nek nyilatkozó nemzetgazdasági miniszter jelezte: a kormány már meg is kezdte az egyeztetést az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van.

Tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozási szerződésében az alanyi áfamentesség maximális értékhatárát 8,8 millió forintban rögzítették, a kormány ennek emeléséről szóló derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak. Varga Mihály elmondta: a kabinet nem kér többet az Európai Bizottságtól, csak annyit, amennyi más országnak is jár. Engedélyezték a magasabb értékhatárt Luxemburgnak, Lettországnak, Szlovéniának, Romániának és Olaszországnak is - sorolta, hozzátéve, hogy akár már 2019. január 1-jétől életbe léphet az új szabályozás. Ha Brüsszel hozzájárul a magyar kormány kéréséhez, akkor az huszonöt milliárd forintos megtakarítást eredményez a kisvállalkozóknak.