Megfenyegették Phenjant

Publikálás dátuma
2017.11.06 09:29
Fotó: AFP/Toru Hanai/Pool/Anadolu Agency
Fotó: /
Egységet demonstrált Donald Trump és Abe Sinzó tokiói tárgyalásukon. Igaz, nem mindenben értett egyet az amerikai elnök a japán kormányfővel.

Japán üdvözölte Trump kemény magatartását az észak-koreai vezetéssel szemben – jelentette ki Abe közös sajtóértekezletükön. Mint mondta, a két szövetséges állam „száz százalékig” osztja ezt az álláspontot. Trump már a sajtóértekezletet megelőzően megerősítette, hogy nem puhít Észak-Koreával szembeni álláspontján: Japán és az Egyesült Államok közösen válaszolnak „a veszélyes agresszióra”. Kifejtette, az Egyesült Államok részéről „fogytán a stratégiai türelem”. Hozzáfűzte, bár egyesek azzal vádolják, hogy túl heves a retorikája, a bírálóknak azt javasolja, nézzék meg, mire jutottak az elmúlt két és fél évtizedben a visszafogott hozzáállással. Feltűnő volt azonban, hogy ezúttal Trump retorikája sem volt annyira támadójellegű, korábban egyebek mellett az ország megsemmisítésével is megfenyegette Észak-Koreát.

Abe úgy foglalt állást, hazája lelövi Phenjan rakétáit, ha „az szükséges”. Megegyeztek abban is, hogy nagyobb nyomást akarnak gyakorolni Észak-Koreára. Szerintük a helyzet nem érett meg a Phenjannal való párbeszédre. „Nem akarunk háborút. Azt kívánjuk elérni, hogy Észak-Korea változtasson eddigi politikáján” - fűzte hozzá Abe. Trump és a japán miniszterelnök jó viszonyt ápolnak egymással, Abe nem igen tudott mit kezdeni Trump elődje, Barack Obama intellektualizmusával, tárgyszerűségével.

Ettől függetlenül nem mindenben volt teljes egyetértés közöttük. Trump ugyanis azzal vádolta Japánt, hogy az ország nem folytat tisztességes kereskedelmi politikát. „Igazságos és nyílt kereskedelemre törekszünk, de jelenleg ezek közül egyik sem jellemző a Japánnal folytatott árucserénket” – fejtette ki Trump. Dicsérettel illette ugyanakkor vendéglátóit, hogy az ország amerikai fegyvereket vásárol. Az azonban nem tetszik neki, hogy miközben az ország több millió gépkocsit ad el az Egyesült Államokban, „lényegében nem érkezik autó Amerikából Japánba”. Országa ezért „sok sok éve” komoly „kereskedelmi deficittel küzd Japánnal szemben”. Ezért „tárgyalnunk kell erről” – tette hozzá, s ezt „békésen tesszük meg”. (Trump már hasonló vádakkal illette Németországot.)

Japán az első állomása az amerikai elnök majdnem 12 napos ázsiai körútjának, amelynek során Dél-Koreába, Kínába, Vietnamba, valamint a Fülöp-szigetekre is ellátogat. Vizitjének középpontjában az észak-koreai nukleáris- és rakétaprogram miatt kialakult válság áll. Ugyanakkor a kereskedelmi kérdések is szóba kerülnek. Trump Japánban megvédte azt a döntését, amely szerint az Egyesült Államok kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból, a TPP-ből. Szerinte a TPP után kiterjedtebb kereskedelmet folytatnak majd egymással. „A helyzet sokkal kevésbé lesz összetett” – fejtette ki.

Az amerikai elnököt, aki szombaton érkezett Japánba, Akihito császár is fogadta. Kezet fogott vendéglátójával. Elődjével, Barack Obamával szemben azonban nem mondta azt, hogy az Egyesült Államok megbocsát az országnak a második világháborúban történtekért. Trump hétfőn találkozott azon japánok családtagjaival, akiket a hetvenes- nyolcvanas években dél-koreai ügynökök raboltak el.

Szerző
2017.11.06 09:29
Frissítve: 2017.11.06 20:03

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/