Milos Zeman újra elnök akar lenni

Publikálás dátuma
2017.11.06 15:24
FOTÓ: MICHAL CIZEK / AFP
Fotó: /
Milos Zeman cseh köztársasági elnök hétfőn Prágában bejelentette, hogy januárban újraindul az államfőválasztáson. Az ehhez szükséges támogatói aláírásokat már megszerezte, és délután átadja a belügyminisztériumnak, amely elnökjelöltségét hivatalosan bejegyzi. 

"Ismét megpályázom az elnöki tisztséget, mert nem akarok csalódást okozni támogatóimnak, akik ezt elvárják tőlem" - mondta Zeman újságíróknak sajtótájékoztatóján. "Ha nem venném figyelembe akaratukat, gyávának érezném magam. A másik ok pedig az, hogy szeretném folytatni ezt a szép és érdekes munkát" - szögezte le.

Az államfőjelöltek hivatalos bejegyzésének határideje kedden délután négykor jár le. A belügyi tárca szerint eddig tíz személy jelöltette magát, közülük azonban csak nyolcan teljesítik a törvény által megszabott feltételeket: az induláshoz legalább 50 ezer állampolgári támogatói aláírás vagy legalább 20 parlamenti képviselő, illetve szenátor aláírása szükséges. Milos Zeman közölte, hogy munkatársai 113 ezer aláírást gyűjtöttek össze, ami hétezerrel több, mint 2013-ban, amikor megnyerte a választást.

Milos Zemanon kívül az eddigi hivatalos jelöltek közül a legnagyobb támogatásnak Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt elnöke, valamint Michal Horácek vállalkozó, dalszövegíró örvend.

Vasárnap váratlanul Mirek Topolánek volt polgári demokrata (ODS) kormányfő (2006-2009) is bejelentette: indulni kíván az államfőválasztáson. Hétfőn Topolánek azt is közölte, hogy már megszerezte a szükséges képviselői, illetve szenátori támogatói aláírásokat.

Korábban Tomio Okamura, az októberi képviselőházi választásokon nagyon sikeresen szerepelt Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke is beszélt esetleges indulásáról. Milos Zeman hétfő délután fogadja Okamurát az új kormány megalakításával kapcsolatos tárgyalásokon, s várható, hogy ezt követően az is tisztázódik, indul-e Okamura vagy sem.

A cseh belügyminisztérium kedd délután közli, hogy hányan jelentkeztek államfőjelöltnek, majd november 24-ig azt is elbírálja, ki teljesítette közülük a törvény által meghatározott feltételeket.

A cseh államfőválasztást január 12-re és 13-ra írták ki. A győzelemhez a leadott szavazatok több mint felének megszerzése szükséges. Amennyiben ez egyik jelöltnek sem sikerül, második fordulóra kerül sor, amelyben az első körben két legsikeresebb jelölt vehet részt. Öt éve, 2013-ban az első közvetlen csehországi államfőválasztáson Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg népszerű jobboldali politikussal szemben. Korábban az államfőt a parlament két kamarája választotta meg együttes ülésen.

Az országos felmérések azt mutatják, hogy az első fordulóban nem lesz nyertes, de a legmagasabb támogatást várhatóan Zeman kapja. Hogy ki lesz az ellenfele a második fordulóban, nehéz megjósolni, s attól függ, milyen lesz a jelöltek végleges összetétele, valóban indul-e Topolánek, s mi lesz Okamurával. A prágai sajtó Topolánek bejelentése előtt Zeman mellett Jirí Drahost tartotta a legnagyobb esélyesnek a második fordulóra. A lapok ugyanakkor rámutatnak: Zeman és Okamura választótábora részben fedi egymást, így Okamura esetleges indulása gyengítené a hivatalban lévő államfő pozícióit. Jelenleg többségi vélemény, hogy Okamura nem fogja jelöltetni magát.

Szerző
2017.11.06 15:24

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/