Újabb sztrájkkal fenyegetnek az önkormányzatoknál

Publikálás dátuma
2017.11.06 22:21
A járműgyártó cégek mindenképpen leállnak év végén. FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Nem egy napon múlik az ország versenyképessége – figyelmeztet a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáért küzdő Magyar Szakszervezeti Szövetség. Közben a helyi köztisztviselők negyedik sztrájkjukra készülnek.

Az egyetlen esély december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására a népszavazás maradt, miután az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a Párbeszéd erre vonatkozó javaslatát a fideszes képviselők leszavazták. Ráadásul a népszavazási kezdeményezéshez is már csak nem egészen egy hónapig gyűlhetnek a támogató aláírások. A munkavállalók 96 százaléka üdvözölné az új szünnap bevezetését a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kutatása szerint, de a munkaadók nemzetgazdasági sorsrontásként kezelik, hogy rövid időn belül két új munkaszüneti napot is kaphatnának a dolgozók.

A korábbi tíz fizetett ünnep mellé az idén bejött ugyanis tizenegyediknek a nagypéntek – ezt a kormánytöbbség minden egyeztetés nélkül szavazta meg a parlamentben –, ami a GDP fél százalékát kitevő bevételkieséssel járhat a vállalkozók érdekképviseletei szerint. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára 50-70 milliárd forintos csökkenést számolt egy munkaszüneti napra a Hír TV-ben. Az új szabadnap dupla bérköltséget jelentene, hiszen 100 százalékos bérpótlék járna azoknak, akik az általános szabadnapon dolgoznak. Emellett alaposan megnehezítené az éves rendes szabadságok kiadását is – tette hozzá Dávid Ferenc.

A MASZSZ számításai szerint ugyanakkor a képlet nem ennyire egyszerű. A szövetség elnöke részletes elemzéseikre hivatkozva azt hangsúlyozta lapunknak: a munkanapok száma évente változik annak függvényében, hogy az ünnepnapok hétköznapra, vagy hétvégére esnek. Idén 252 munkanap van – ez 2016 munkaóra –, s ha ebből egy nap kiesik, a munkaidőalap valóban csökken nem egészen 0,4 százalékkal, de ebben az évben január 1-je és augusztus 20-a vasárnapra esett, ami mindjárt jelentett plusz két napot a vállalkozásoknak. Tavaly viszont – eggyel kevesebb ünnep mellett, ám szökőév révén az esztendő 366 napból állt – 255 munkanap volt, míg 2015-ben 254 – emlékeztetett Kordás László. Az éves munkaórák száma így 2016 és 2040 között alakult ebben a három évben. A MASZSZ elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a munkaidőalapban egy százalék körüli a különbség, ami a GDP-re elvileg hasonló arányú hatással lehetne, de számításaik szerint ez nincs így. 2015-ben az előző évihez képest egy nappal kevesebbet dolgoztunk, miközben a bruttó hazai termék 2,8 százalékkal nőtt. Tavaly viszont volt egy nap plusz, és a GDP növekedési üteme mégis valamivel szerényebbnek bizonyult.

A járműgyártó cégek mindenképpen leállnak év végén. FOTÓ: Népszava

A járműgyártó cégek mindenképpen leállnak év végén. FOTÓ: Népszava

Az efféle direkt összefüggés tehát nem feltétlenül bizonyítható – hangsúlyozta lapunknak a szakszervezeti vezető. Kordás László a hazai ipari termelés mintegy negyedét jelentő járműgyártás példáját hozta fel, mert ebben az ágazatban szokásos az év végi leállás, tehát szerinte teljesen közömbös, hogy december 25-26-a szombat-vasárnapra vagy munkanapra esik-e, ahogy nagyjából az is mindegy, szenteste napján dolgoznak-e vagy sem. Kétségtelen persze, ha december 24-e munkaszünet lenne, egy nappal kevesebb szabadságot adnának ki a téli leállás idején, amit a dolgozók máskor – például nyáron – vehetnének igénybe. Ettől aligha dőlne össze a rendszer – tette hozzá a versenyszféra érdekvédelmi szövetségének vezetője.

A "szenteste" legfeljebb ott tekinthető teljes értékű munkanapnak – folytatta Kordás -, ahol a műszak reggel hatkor kezdődik, s kettőre be is fejeződik. A közösségi közlekedésben ugyanis délután négytől az éjszakai menetrend lép érvénybe, s ezért a dolgozókat kettő-három körül akkor is el kell engedni, ha egyébként a munkaidő ennél tovább tartana, különben csak igen nagy nehézségek árán tudnának hazajutni, amit Kordás szerint a vállalkozásokat érő veszteségek mérlegelésekor szintén érdemes lenne figyelembe venni.

A MASZSZ elnöke az egyes államok gyakorlatára kitérve elismerte, hogy december 24-e csak hat uniós államban fizetett ünnep, de hozzátette, hogy Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Lettországban Máltán és Svédországban is több a munkaszünet, mint nálunk. Ha a dolgozók megkapnák a szentestét, ezeknek az államoknak egy részét már beérnénk – fogalmazott az érdekvédő. Azt, azonban, hogy nincs közvetlen összefüggés a munkaórák és az ország versenyképessége között, szerinte az mutatja leginkább, hogy a hollandok és a németek évi négyszáz órával dolgoznak kevesebbet, mint mi, a bruttó hazai termék mégis három-három és félszerese a hazainak. Kordás összegzése szerint hiába dolgozik a magyar dolgozó 400 órával többet a hollandnál, ez az ottani 39 ezer eurós fejenkénti GDP harmadára sem elég. A lengyelek nagyjából évi egy héttel dolgoznak többet nálunk, de a gazdaság teljesítménye akkora, mint a magyar: az egy főre eső GDP valamivel több mint 11 ezer euró. Az évek óta csőd szélén álló görögöknél ennél magasabb, 17 ezer euró volt tavaly, bár ők a magyarhoz képest nyolc százalékkal többet is dolgoztak. Szóval óvatosan kell bánni azzal az érvvel, hogy hol hány nap a fizetett ünnep – figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.

Attól Magyarország nem lesz versenyképes, ha az emberek akár sok száz órával több időt töltenek el a munkahelyükön. Bizonyosan nem a munkanapok számán, pláne nem december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításán múlik tehát, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége megközelíti-e valaha az uniós átlagot, vagy sem.

Hosszú hétvégék, munkás szombatok
Jövőre 8 órás munkaidőben összesen 250 munkanapunk, 261 fizetett napunk lesz. A nemzetgazdasági tárca rendelete értelmében az elmúlt évekhez képest kevesebbet fogunk dolgozni és rengeteg hosszú hétvége vár ránk, aminek azonban az az ára, hogy hat szombatot is munkával kell töltenünk:
1. Március 10. szombat munkanap, március 16. péntek pihenőnap. (Négynapos hosszú hétvége)
2. Április 21. szombat munkanap, április 30. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
3. Október 13. szombat munkanap, október 22. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
4. November 10. szombat munkanap, november 2. péntek pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
5. December 1. szombat munkanap, december 24. hétfő pihenőnap (Ötnapos munkaszünet)
6. December 15. szombat munkanap, december 31. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
Forrás: NGM

A kormánynál az önkormányzati labda

Ha a következő kormányülés sem dönt az önkormányzati dolgozók béremeléséről, akár még az idén egyhetes sztrájkot szervezhet a tagság nyomására a szakszervezet - jelentette ki lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

- Ötnapos önkormányzati sztrájkot követelő bejegyzések jelentek meg internetes oldalukon. Szervezik a munkabeszüntetést?

- Az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöksége ezeknek a követeléseknek a hatására felmérést kezdett az ágazat sztrájkhajlandóságáról, közben pedig egy jogfenntartó minimális díj befizetésével lehetőséget teremtünk a kistelepülési hivatalok alkalmazottainak is a csatlakozásra, ahol eddig a minimális létszám miatt nem működött szakszervezet. A következő kormányülésen múlik, hogy lesz-e sztrájk.

- Azok is csatlakoznak a negyedik megmozduláshoz, akiknek az önkormányzat – élve az első sztrájkkal kiharcolt jogi lehetőséggel - saját forrásból már emelt a bérén?

- Az önkormányzati köztisztviselők 48 százalékának rendezték valamilyen szinten a bérét, azt a mostani felmérés mutatja meg, hogy ők mennyire elégedettek. Az viszont biztos, hogy a kimaradt 52 százalék veszítette el a türelmét, nekik 9 éve nem javult a fizetésük. A belügyi tárca kiszámította, hogy mennyibe kerül a 3 év alatt 50 százalékos emelésről szóló követelésünk, de a kormány nem döntött a tervről. Ha a következő ülésén sem foglalkozik a legrosszabb helyzetben lévő 18 ezer ember megélhetésének javításával, vagy elutasítja a kérésünket, akkor még az idén megszervezzük az egyhetes munkabeszüntetést.

- Mi történik, ha a kormány semmit nem lép?

- Van, ahol már nincs jegyző, aljegyző, gazdasági vezető, kiürülnek a hivatalok, ami ellentétes az ország, az ügyfelek, a települések érdekével. Naponta kapunk telefonokat, hogy ha nem lesz béremelés, máshová, főleg külföldre mennek dolgozni a köztisztviselők. A kormánynak tudni kell, hogy az utolsó pillanathoz érkezett.

Blokkol a propaganda
Gyenge érdeklődés övezi a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatos népszavazási kezdeményezést – írta néhány napja a Magyar Idők. A kormány szócsöve szerint a dolgozók jelentős része nem is értesült az akcióról, pedig a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírást november 28-ig kellene összegyűjteni. Ugyanakkor azok a magánszemélyek, valamint szakszervezeti tagok, ellenzéki aktivisták, akik gyűjtik az aláírásokat, arról számoltak be, hogy jó ütemben telnek az aláíróívek.

2017.11.06 22:21

Még a garázsokra is rárepül az állam

Publikálás dátuma
2018.07.23 08:00
Kilátás a Várnegyere
Fotó: / Kállai Márton
Eddig „csak” nagy értékű belvárosi székházakat kebelezett be a kormány, világörökségi védettségre hivatkozva, de ez gyorsan megváltozhat.
– Megrendítő, hogy az Orbán-rezsim, amely eddig megelégedett az állami források gátlástalan lenyúlásával, most az Alkotmány által védett magántulajdont is célba vette - ezek Bárdos Péter ügyvéd szavai, akinek érdekeltségében lévő garázsokra „vetett szemet” az állam. Persze nem csak az övéire, hanem elvileg még több, mint 80 ezer másik ingatlanra, amelyekre az elmúlt hónapokban elővásárlási jogot jegyeztettek be. A magyar államot a világörökségi helyszínen található ingatlanok esetében - a lakhatás céljára szolgáló lakást, lakóházat és bizonyos besorolású földeket kivéve - elővásárlási jog illeti meg. Az ügyvéd szerint az erre jogosító törvénynek eddig nem volt gyakorlati jelentősége, mert az korábban nem határozta meg, hogy melyek e tekintetben a világörökségi helyszínek. A „hiányt” egy tavaly életbe lépett kormányrendelettel pótolták, amelynek melléklete tételesen, helyrajzi szám feltüntetésével felsorolta az érintett ingatlanokat, országosan összesen 80 ezer 147-et. A Népszava elsőként írta meg, hogy ez a felsorolás mekkora riadalmat keltett például Tokaj-hegyalján, ahol pincetulajdonosok úgy értelmezték az elővásárlási jogot bejegyző határozatot, hogy „megkezdődött a rekvirálás”. Latorcai Csaba a Miniszterelnökség akkori helyettes államtitkára ezt követően egy, a lapunknak adott interjúban azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy az intézkedés pusztán a világörökségi területek összképének megőrzésére szolgál, és egyik, nem titkolt célja, hogy a külföldiek ingatlanszerzését megakadályozza. A kedélyek azonban cseppet sem nyugodtak meg. Sőt. A Budapest frekventált részének számító I. kerületben sokan az illetékes kormányhivatalhoz fellebbeztek, amikor az elmúlt hónapokban megkapták a tárolóhelyiségekre, garázsokra, üzlethelyiségekre bejegyzett elővásárlási jogról szóló határozatot. Így tett többedmagával Bárdos Péter is, akinek számításai szerint csak ebben az egy kerületben 11847 ingatlant érint a szerinte hátrányos intézkedés. A kormányhivatal azonban elutasította a kérelmüket, így mostantól egyetlen lehetőségük maradt: perelnek, hogy a bíróság törölje el az állami „szignót” a tulajdoni lapokról. – Nagyon sok ingatlantulajdonos jogi helyzetét befolyásoló ügyről van szó, ezért fontos rámutatni, hogy miért beszélünk a magántulajdon elleni támadásról – mondta Bárdos Péter. Szavai szerint, kihasználva a törvény homályos megfogalmazását, az illetékes kormányszerv minden, nem lakásként telekkönyvezett ingatlanra – garázsra, üzlethelyiségre – elővásárlási jogot jegyeztet be, holott erősen kérdéses, hogy egy garázs vagy üzlethelyiség mennyiben tekinthető világörökségi szempontból kiemelkedő értéknek? Egy ilyen bejegyzés komoly lélektani akadálya lehet egy-egy adásvételnek, hiszen senki sem vásárol szívesen „terhelt” ingatlant. Ráadásul a garázsok esetében azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza. Azt, hogy az állam milyen ingatlanok esetében él – vagy élt eddig - az elővásárlási joggal, nem tudni pontosan. Eddig két nagy értékű épület kapcsán derült ki, hogy megtette ezt. A Népszava is közölte a G7 gazdasági hírportál értesülését, miszerint az állam bejelentkezett a volt Malév-székházra, amelynek vételára 8,2 millió euró, azaz több mint 2,5 milliárd forint volt. Néhány nappal ezelőtt pedig a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 4 milliárd forintot különített el, a világörökség védelmével összefüggésben, az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására. Szerettük volna megtudni a Miniszterelnökségen, hogy konkrétan mire szánják ezt a 4 milliárdot, eddig hány ingatlan került ilyen módon állami tulajdonba, illetve hogy a törvény hatályba lépése óta mennyi pénzt költöttek ilyen célra, ám többszöri megkeresésünkre sem reagáltak. A kormánypárti Magyar Idők a Miniszterelnökség tájékoztatására hivatkozva azt írta: a magyar állam az Andrássy út 70. alatti irodaház, a korábbi Lukács cukrászda épülete esetében élt az elővásárlási jogával, s ennek feltétele a kötelezettségvállaláshoz szükséges fedezet rendelkezésre állása. A kormány pedig határozatban engedélyezte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására a szabad előirányzatot meghaladóan, legfeljebb négymilliárd forint összegben kötelezettséget vállaljon.

Rések a pajzson

Az elővásárlási jog látszólag nem hozza hátrányos helyzetbe az eladót, hiszen arról van szó, hogy ha az ingatlanért az állam megadja azt az összeget, amit egy harmadik személy felkínál, akkor az ingatlant az államnak kell eladni. A gyakorlatban mégis komoly akadálya lehet az értékesítésnek. A kormányrendelet például 8 napos nyilatkozási határidőt szab az államnak, amelynek eltelte után az elővásárlási jog automatikusan megszűnik, de a tulajdonos ezt a lemondó szándékot nem tudja igazolni a földhivatalnál, mert ennek megadására a jogszabály semmiféle határidőt vagy formanyomtatványt nem ír elő. Még rosszabb lehet a helyzet, ha az állam élni kíván az elővásárlási joggal: arra, hogy a felek mennyi időn belül kötelesek megkötni az adásvételi szerződést, szintén nincs jogszabály. Így akár az is előfordulhat, hogy az állam, miután bejelentette az igényét az épületre, tetszőleges ideig halogathatja a konkrét adásvételi szerződés megkötését.

2018.07.23 08:00
Frissítve: 2018.07.23 08:00

Pénz nélkül csak kommunikációs terápia az új rákprogram

Publikálás dátuma
2018.07.23 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Beismerik az elmúlt évek egészségpolitikájának kudarcát az onkológiai intézetben készült, lapunk birtokába került nemzeti egészségprogramban. Új tervek vannak, pluszpénz nincs – évente 32-33 ezer ember hal meg rákban.
Főként az ellátás és a finanszírozás koncentrálását, eszközök beszerzését és a szervezett szűréseket szorgalmazza az onkológiai intézetben készült nemzeti egészségprogram. Ezzel látják megváltoztathatónak azt a helyzetet, hogy a magyarországi rákhalálozás adatai a legriasztóbbak az Európai Unióban. 2030-ig legalább tíz százalékkal javítanák ezt a mutatót.
A jövőben a megyei kórházba fogják utalni a tumorgyanús betegeket, mert ezzel elérhető lehet a két hét alatt felállított diagnózis, mondta pénteken az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Ennek a bejelentésnek a hátterét világítja meg az a Népszava birtokába kerül dokumentum, amit nemzeti egészségprogramként néhány hete nyújtott át az onkológiai intézet vezetője miniszterré avanzsált elődjének. Mint emlékezetes: a humán tárca új vezetője a főbb halálokokhoz kötődő öt országos intézet vezetőjét kérte fel programalkotásra, az ő anyagaikat fésülik majd össze az új népegészségügyi programmá.
Az onkológiai intézetben készült, Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viselő 104 oldalas terv készítői is elismerik azt az egészségpolitikai kudarcot, hogy nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember – évente 32-33 ezer – rákban. Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma.
A dokumentum készítői arra figyelmeztetnek, ha a megelőzést nem erősítik meg, akkor az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt hal meg.
Javítani kell a statisztikai adatgyűjtést is. Ugyan már több mint 18 éve működik a Nemzeti Rákregiszter, amelybe 117 kezelőhely küld adatot, de ezek megfelelő informatikai háttér hiányában megbízhatatlanok. Emiatt azokat a pontokat is nehéz meghatározni, amelyeken javítani lehetne – derül ki a szövegből. A daganatok 95 százalékát a környezeti ártalmak okozzák. Így a betegségre hajlamosítók közt ott van a szennyezett környezet: a levegő, a talaj, a víz, és a tápláléklánc minden elme rákkeltő anyagokkal terhelt. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szénhidrát-, és zsírdús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a mértéktelen napozás pedig tovább növelik a daganatok kialakulásának esélyét. 

A szűrés mindenek előtt

Mindezzel együtt a dokumentum az elsődleges megelőzéssel – az életmódváltoztatással, az egészségesebb környezet megteremtésével, az iskolázottság növelésével – nem túl sokat foglalkozik, inkább a szervezett szűrővizsgálatokkal csökkentené a megbetegedések és a halálozások arányát. Így ismét hangsúlyozzák: ösztönözni kellene a nők, különösen, hogy a 45 év felettiek minél nagyobb számban vegyenek részt mell-, és méhnyakrák szűréseken. A készítők határozottan állítják, hogy 2018-ban már biztosan elindul a vastagbélrák-szűrőprogram (az epidemiológusok ezt a szűrést tartják a leghatékonyabbnak a megelőzésben az összes egyéb hasonló program között, ennek ellenére több évtizede nem sikerül ezt bevezetni Magyarországon). Új vizsgálatként – Európában szinte elsőként – ajánlanák az úgynevezett alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést. Az 55-75 éveseket hívnák be, illetve a kockázati csoportba sorolnák a sokat cigarettázókat és a kevesebb mint 15 éve leszokott dohányosokat. Így évente 200 ezer embert vizsgálnának meg. Ezzel kapcsolatban Magyarországon már 2014 óta tart egy kísérleti program. Szervezett szűrőprogrammá azonban legkorábban 2022-re válhat, ennyi idő kellene ahhoz, hogy az országban legyen legalább 25-30 szűrőállomáson gép és szakember. Az anyagot írók becslése szerint csak ezekre az eszközökre 12-13 milliárdra lenne szükség. Az alkalomszerű szűrésekben az üzemorvosoknak, a fogorvosoknak, az urológusoknak és a bőrgyógyászoknak is jutna feladat. Nekik a szájüregi, a prosztata és a bőrdaganatokra kellene időben rátalálniuk.

Mindenki a rákcentrumokba

A munkaanyag kitér arra is, hogy a jelenlegi ellátórendszer nem tökéletes. Az Onkológiai Intézet szakemberei azt javasolják: szervezzék újra az ellátórendszert. Daganatos beteget a jövőben csak a feladatra kijelölt centrum kezelhetne. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve az úgynevezett palliatív, azaz már csak a tünetek enyhítését szolgáló ellátásban juthatnának szerephez. A jövőben a rákgyanús betegeket viszont már első körben a megyei centrumokba kellene utalnia valamennyi orvosnak. Vállalva azt is, hogy meggyőzik a beteget arról, hogy muszáj messzebbre utaznia. (Arról, hogy ennek költségeit ki viseli, nincs szó anyagban. Szegényebb országrészekben már ma is problémát jelent az orvos fölkeresése, ha az más településen rendel.) A daganatos kezelésekért csak a kijelölt centrumok (39 intézmény) kaphatnának finanszírozást, ott viszont ellátási korlát nélkül gyógyíthatnák a betegeket. A javaslat növelné az esetekért járó díjakat is. Hogy pontosan ehhez mennyivel több pénzre volna szükség, azt nem részletezik, a javaslat készítői úgy vélik: ehhez elegendő lehet, ha a most daganatos kezelést elszámoló, ám arra nem kijelölt intézményektől elvonják az ilyen finanszírozást. Egyebek mellett a különböző onkológiai műtétek végzését is licenc-vizsgához kötnék.  A közös szakmai honlap és tudományos kutatási alap létrehozását, valamint a gyógyszer-finanszírozás átalakítását is szorgalmazó Magyar Nemzeti Rákprogram mellé nem készült összegző költségvetés. Így nem is tudni, hogy az mennyibe kerülne. A jövő évi költségvetésben sincs dedikált forrás se a daganatos, se a másik négy – a gyermekkori, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri valamint a mentális – betegségre készült nemzeti program megvalósítására.

29 onkológiai centrum

Jelenleg 39 intézmény végzi a daganatos betegek kórházi ellátásának 93 százalékát, a járóbeteg kezelések 70 százalékát, ezek közül 29 onkológia centrum. A fekvőbetegek ellátásának hiányzó hét százaléka további 98 kórház valamelyikében történik. A szakrendelések 30 százalékát 350 intézmény adja.

Szerző
2018.07.23 07:30
Frissítve: 2018.07.23 07:30