Bebukott a közbeszerző - Százmilliós kudarc

Százmilliós kudarc a főváros fideszes vezetése által gründolt közbeszerzési cég, amely többször képtelen volt határidőre dolgozni például a BKV-nak, így a tömegközlekedési vállalat csaknem áram nélkül maradt.

Kisebbségben maradt a BKV igazgatóságában az a javaslat, hogy mondják fel a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.-vel (FKL) kötött megállapodást. Néhány hete került az igazgatóság elé a kezdeményezés, méghozzá azért, mert az FKL kifogásolhatóan látta el feladatát.

Korábban a BKV egymaga képes volt intézni közbeszerzéseit, sőt önálló ügyosztályt működtet erre a célra. 2015 végén azonban a főváros megalapította az FKL-t, hogy egyetlen kézbe kerüljenek a budapesti, önkormányzati cégek nagyobb értékű, 100 millió forintot meghaladó közbeszerzései. Tisztább, átlátható és hatékony működést ígértek, ám – ahogy egyik városházi forrásunk fogalmazott – az FKL nem képes határidőre dolgozni, azaz épp a közbeszerzéseket nem bonyolítja le időben.

Pedig a BKV villamosenergia-beszerzése is e teendők közé tartozik, ám ennek pályáztatásával például annyira megcsúszott tavaly az FKL, hogy a közlekedési társaság kénytelen volt ismét maga bonyolítani az eljárást. Ha ugyanis a BKV nem lép, áram híján nem lehetett volna üzemeltetni a kötött pályás közlekedést a fővárosban.

Ám a BKV elégedetlenségét nem csak ez az elpuskázott közbeszerzés váltotta ki, nemrégiben a járművek kötelező biztosítását nyújtó szolgáltató tendereztetése is megugorhatatlan akadálynak bizonyult a fővárosi közbeszerző számára. Az FKL helyett ezt az eljárást is a BKV folytatta le, holott úgy tudjuk, a BKV évi 500 millió forintos keretmegállapodást kötött az FKL-lel a közbeszerzési feladatok ellátására.

A közlekedési vállalat meg is erősítette értesüléseinket. „Az igazgatóság 2017. október 18-ai ülésén a közbeszerzések tárgyalása során felmerült egy javaslat, amely a megállapodás felmondására vonatkozott. A javaslat indoklása az volt, hogy az együttműködési megállapodás szerinti feltételek biztosítása több ponton sérül, ami a BKV Zrt. működését adott esetben nehezítheti, a beszerzési folyamatokat lassíthatja” – írták, azt is kifejtve: a vállalat abban látja a problémát, hogy az FKL-nek nincs elég embere.

Mindennek ellenére a BKV nem tud megszabadulni a cégtől, mert az együttműködésre a főváros kötelezi. „Tény, hogy a Fővárosi Közbeszerzési Kft. eljárása a humán kapacitáshiánya miatt több esetben lelassult, illetve elhúzódott, a BKV Zrt. igazgatósága azonban a szerződés felmondására vonatkozó javaslatot összességében elutasította. A Fővárosi Közgyűlés határozatai nem adnak lehetőséget a BKV Zrt. számára a szerződés egyoldalú felmondására. Adott közbeszerzései vonatkozásában a BKV Zrt.-nek a Fővárosi Közbeszerzési Kft. lebonyolítását szükséges igénybe venni.”

Az FKL lényegében a fővárosi önkormányzat volt közbeszerzési főosztályából alakult meg 23 fővel, a tervezett létszám 60 lett volna. A cég eddigi működését a belepumpált százmilliók és a veszteségként kiáramló százmilliók jellemzik. Az FKL 2016-ban 177 millió forintos veszteséget hozott össze, 2017-ben pedig, várhatóan még ennél is nagyobb lesz a hiány; a főváros úgy kalkulál, év végére mínusz 268 millió forintig juthat. Ez egészül még ki azzal a 300 millió forintos kölcsönnel, amiről 2016 decemberében kötött szerződést a fővárossal a cég.

Az alapító főváros ugyanis nemcsak a 3 millió forintos alaptőkét biztosította az induláskor, de 245 millió forinttal ki is stafírozta a közbeszerzési vállalatot. A cég további bruttó 104 millió forintot kapott beszerzésekre, nettó 67 milliót gép- és jármű, 15 milliót szellemi termékekre, szoftverek megvásárlására. A főváros tehát e három forrásból összesen 429 millió forintból indította útjára közbeszerző társaságát, s még arra is volt gondjuk, hogy – ahol egyébként 800 négyzetméternyi iroda állt rendelkezésre – kiköltöztessék a közbeszerzési céget. Tavaly tavasz óta a fővárosi önkormányzat egy sarokra az Operától, az Andrássy út 12-ben lévő Krausz-palotában bérel irodákat az FKL-nek, négyzetméterenként 10-15 euróért.

Biztos, hogy a fővárosi vezetés is tisztában van a problémákkal, hiszen látva a BKV "gyötrelmeit", a városháza augusztusban engedett a gyeplőn, a közlekedési vállalat lehetőséget kapott arra, hogy előzetesen egyeztessen az FKL-lel arról: képes e elvégezni az adott munkát határidőre. Ahogy a BKV fogalmazott: „elsősorban a szerződés várható időpontja vonatkozásában az FKL rendelkezésére álló humánerőforrás kapacitásra tekintettel”, adott esetben a megbízást visszaadhatja a közlekedési cégnek. Mint a BKV-tól megtudtuk, ezzel a lehetőséggel már több alkalommal élt is az FKL.

Ráadásul októbertől a főváros a Budapesti Városüzemeltetési Holding gyámsága alá helyezte az FKL-t, beolvasztotta a BVK Zrt.-be, a Magyar Nemzet pedig úgy tudja, még idén meg is szüntetné a főpolgármester.

Káderpolitika

Az FKL első ügyvezetője Kádár Attila volt, havi bruttó 900 ezer forintos fizetésért. A cég felügyelő bizottságának tagjai bruttó 200 ezer forintot, az első elnöke, Egry Attila 250 ezer forintot kapott. Egry éppenséggel Kocsis Máté józsefvárosi polgármesternek – aki egyúttal a Fidesz budapesti elnöke, a főváros önkormányzati és rendészeti tanácsnoka – a bizalmasa, 2009-től tanácsadója, sőt a VIII. kerületben alpolgármestere.

Idén augusztus végén Kádárt elmozdították, helyét Torma Szilvia vette át, aki ügyvezetőként már csaknem 1,5 millió forintot kap. Torma korábban az I. kerületben Nagy Gábor Tamás polgármester kabintejében, 2014-től Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter stábjában, a kiemelt fejlesztéseket vizsgáló osztály vezetőjeként dolgozott.