Szícilia - A Berlusconi vezette jobbközép nyerte a választásokat

Publikálás dátuma
2017.11.07 08:20
Fotó: CITIZENSIDE / VINCENZO BARBAGALLO /AFP
Fotó: /
Nello Musumeci, a jobbközép ellenzéki szövetség jelöltje hétfőn este bejelentette győzelmét a szicíliai tartományi választásokon a szavazatszámlálás majdnem teljes befejezése előtt - infromál az MTI.

A Szicíliában vasárnap tartott tartományi választások eredménye megfelel az exit poll felméréseknek. A sziget új tartományi elnöke Nello Musumeci, a három ellenzéki párt, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI), az Északi Liga és a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) közös jelöltje lett A még nem végleges eredmény szerint a voksok csaknem 40 százalékát szerezte meg. 

Nello Musumeci személyesen jelentette be győzelmét. Hangsúlyozta, hogy a FI-Északi Liga-FdI szicíliai sikere előrevetíti a jobbközép szövetségnek a jövő tavasszal esedékes olaszországi parlamenti választásokon várható győzelmét. Az M5S jelöltjeként indult Giancarlo Cancelleri az M5S jelöltje néhány százalékkal s lemaradva a második helyre szorult. Húsz százalék alatt szerepelt Fabrizio Micari a Matteo Renzi volt miniszterelnök vezette balközép kormányerő Demokrata Párt (PD) jelöltje.

Az olasz pártok számára ez volt utolsó belpolitikai megmérettetés a parlamenti választások előtt. A Corriere della Sera olasz napilap kommentárja szerint a szicíliai tartományi választásokkal Silvio Berlusconi visszatért az olasz politikába, a Matteo Renzi vezette PD pedig "kiesett".

Silvio Berlusconi a mérsékelt erők győzelmének nevezte a jobbközép koalíció sikerét. Kijelentette, hogy az általa vezetett jobbközép ellenfelének már nem a Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt (PD), hanem az Öt Csillag Mozgalom (M5S) számít. Elemzők szerint jelenleg egyedül az egységbe forrott jobbközép képes megállítani az M5S politikai szárnyalását, miközben a PD rossz szereplése akár a balközép miniszterelnök-jelölt Matteo Renzi leváltásához is vezethet.

Az M5S miniszterelnök-jelöltje Luigi Di Maio kedd estére televíziós párbajra hívta Matteo Renzit, de a PD gyenge szicíliai szereplése miatt ezt lemondta hangsúlyozva, hogy a Renzivel való találkozó feleslegessé vált, mivel - mint fogalmazott - " a PD meghalt".

Szerző
2017.11.07 08:20

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/